Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 28. kedd - 214. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik):

261 hogy a jelenlegi prognózisok szerint először 8 milliós, aztán 6,5 milliós ország leszünk. A helyzet az, hogy fenntartható pályára állítani így egy nemzetgazdaságot nem lehet, lehetetlenség. Ha a saját reprodukciónk felé nem mozdulunk el, akkor bizony egy megoldhatatlan helyzettel szembesülünk. Nem megoldás a kormányzat munkaerőhiányra adott válasza sem, hiszen százezrével telepít ide szervezetten külföldi munkaerőt, de talán egyikünk számára sem csábító jövőkép az, hogy a magyar mezőgazdaságban kínai, mongol, egzotikus országokból érkező vendégmunkások dolgoznak tömegesen, a multi cégek építkezéseit pedig a konténervárosokban szintén külföldi munkások segítik. Azt is látjuk, hogy ha megoldást keresünk, akkor először is szembenézésre van szükség. A magyar lakosság, a polgárok lényegében 75 százaléka az uniós szegénységi küszöb alatt él. Egyáltalán nem véletlen, hogy Magyarországon a korábbi metodika szerinti létminimum-számítás egész egyszerűen nem létezik, nem találkozunk éves szinten azokkal az adatokkal, amelyek meghatározzák a minimális létfenntartáshoz szükséges valódi minimális összeget, és megvizsgálnák azt, hogy hányan vannak ezen küszöb alatt. Nagyon sokszor elmondtuk, hogy a megalázóan alacsony magyar bérszínvonal emelése, emeltetése nélkül és az ehhez szükséges motivációs környezet kialakítása nélkül nem tudunk érdemben fölfelé elmozdulni, hovatovább a nyugdíjrendszer hiányát is úgy lehetne kipótolni, hogy magasabb bérek után magasabb nyugdíjjellegű járulékbefizetésekhez jutunk, és ezekből tudunk aztán, mondjuk, differenciáltan nyugdíjakat emelni. De a lakhatási kataklizma a másik olyan válsághelyzet, amelynek elhárítása nélkül nem megy. Látjuk a CSOK-kal történő próbálkozásokat, és azt, hogy 192 ezer szerződés megköttetett. Jellemzően a szerencsésebb társadalmi helyzetűek tudtak ezzel egyről a kettőre lépni, vagy éppen pont azok kapták meg a támogatási összeget, akik nem voltak erre rászorulva, de mondjuk, a panelban lakó, mindig másfél-kétmillió honfitárs között ingadozó lélekszám lényegében nem jutott a lakhatási céljaihoz szükséges támogatásokhoz. Harmadsorban pedig a munkavállalók körüli munkahelyi klíma javítása lehet az, amely az országban maradást, a szülőföldön való boldogulást segíthetné. Ehhez mi a munkaügyi biztos, önálló munkaügyi ombudsman intézményét dolgoztuk ki. Nem mi találtuk ki ezt az íróasztalnál, ausztrál mintára vezetnénk be, hiszen sikeresen működik ez a rendszer. Itt ingyenes jogsegély mellett egy olyan közéleti szereplőhöz, aktorhoz lehetne fordulni, aki vélhető jogsértés esetén megelőlegezné a munkavállaló számára az ő pereskedésének a költségét. Egy olyan klímát szeretnénk tehát kialakítani, ahol nem a munkaügyi perek sokasága szaporodik, viszont azt látjuk, hogy visszaestek ezek szinte a töredékükre, tehát az érdekérvényesítés nincs a csúcson, hanem azt láthatjuk, hogy a munkavállalók körül egy olyan biztonsági szociális védőháló alakul ki, amely minden szempontból képes arra, hogy az ő boldogulásukat és mindennapi biztonságérzetüket megteremtse. Arra kapacitáljuk tehát a kormányt, hogy első lépésként támogassa a munkaügyi ombudsman intézményének bevezetését. Köszönöm a figyelmet és a türelmét is, elnök úr. (Dr. Varga-Damm Andrea és dr. Steinmetz Ádám tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Steinmetz Ádám képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Balatonfenyvesi ügyek” címmel. Öné a szó. DR. STEINMETZ ÁDÁM (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A 125 éves Balatonfenyves település méltán híres egyébként a fenyveseiről, fenyőfáiról, melyek különösen a Balaton vidékén rendkívül népszerűek mind a település bel-, mind külterületén is. És nemcsak erről híres, hanem az itt élők nagyon szeretik a megújult strandjait, játszótereit, én magam is egyébként gyermekeimmel sűrűn látogatjuk az itt lévő játszóteret, különösképpen a tobozos játszóteret. De hát a kisgyermekes családok körében is igen népszerű üdülőhely, már hogyha el tudnak jutni Balatonfenyves-alsóra. Erről majd később fogok beszélni, amikor a balatonfenyvesi ügyeket említem. De Balatonfenyvesnek egyébként a sportélete is virágzik, hiszen 25 éves múltra tekint vissza a Balatonfenyvesi Vitorlás Sportegyesület, mely a vitorlázás szerelmesei számára nyújt egyfajta keretet, és a sokak által bírált, 500 méter hosszan benyúló fenyvesi móló, a vitorláskikötő is új lendületet adott itt a vitorláséletnek. Említettem a közlekedést és az eljutást. Mondhatom, hogy a parkolási gondok évtizedes problémák Balatonfenyvesen, de bizony Balatonfenyves-alsóra vasúttal eljutni is az idén nyáron különösen nehéz volt, hiszen ritkán álltak meg a vonatok. De hogy miért is? Tisztelt képviselőtársaim, talán emlékeznek még a tavaszi ülésszak végén, amikor itt a tisztelt Ház falai között is szóvá tettem, hogy Balatonmáriafürdőn, Máriahullámtelepen a vonat csak hajnali 4 óra 51 perckor állt meg az itt élők, az idelátogatók közlekedését elnehezítve, egy olyan vasútvonalon egyébként, amelyet néhány évvel ezelőtt Mészáros Lőrinc cégei 72 milliárd forint közpénzből újítottak fel. Most ez nyilván botrányt kavart, Galácz György polgármester úr is és jómagam is szóvá tettük, illetőleg írásbeli kérdést is intéztem az illetékes ITM államtitkárához.