Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. szeptember 28. kedd - 214. szám - A Francia Köztársaság Kormánya és a Nigeri Köztársaság Kormánya között a francia haderő Száhel-övezet biztonsága érdekében Nigerben történő beavatkozásának jogi szabályozásáról szóló, 2013. március 25-én Niameyben aláírt megállapodáshoz és a Francia K... - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár
254 várpalotai lőszergyártást. Tehát a honvédségnek nemcsak a kiképzési rendszere, nemcsak a létszáma, nemcsak a megvásárolt fegyverei, hanem az utánpótlást biztosító fegyvergyártás is rendelkezésre áll, és ez biztosítja azt, hogy Magyarországon erős és elkötelezett honvédség épüljön; ennek alapjait a „Zrínyi 2026” honvédelmi és haderőfejlesztési program, illetve az ahhoz hozzárendelt, egyre növekvő költségvetési pénzek biztosítják. Tudjuk a költségvetési javaslatból, hogy az 1000 milliárdot átlépi a következő évben, tehát most először lesz annyi pénze a honvédségnek, ami mind a fejlesztéseket, mind pedig a honvédség létszámának növelését lehetővé teszi, 2024-re pedig vállalni fogjuk a Walesben megkötött megállapodás alapján a GDP 2 százalékának honvédelemre való fordítását. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország egyedi geostratégiai helyzetéből adódóan a déli és a keleti kihívások metszéspontján fekszik, és míg szolidárisak vagyunk nyugati és keleti szövetségeseinkkel, számunkra elsősorban közvetlen fenyegetést a déli irány jelent. Ezért is stratégiai prioritás számunkra a Nyugat-Balkán biztonsága, és ezért is helyeztünk egyre nagyobb hangsúlyt az afrikai fenyegetések kiváltó okainak kezelésére is. Az utóbbi évtizedben a Száhel-övezet biztonsági helyzete jelentős mértékben romlott az etnikai és a törzsi konfliktusok kiéleződése, a szélsőséges iszlamista mozgalmak terjedése és a terrorista csoportok tevékenysége nyomán. Emiatt az ENSZ, az EU és a francia haderő katonai műveleteket indított a térség stabilitásának visszaállítására. Az európai kezdeményezésű, francia vezetésű Barkhane-művelethez számos korábban jelzett európai ország is csatlakozott. A TF TAKUBA 2020 eleje óta működik sajátos, koalíciós, többnemzeti, európai különleges műveleti erőkből álló kötelékben, jelenleg nyolc résztvevő-finanszírozó nemzettel, Magyarország a kilencedikként kíván csatlakozni az alkalmi harci kötelékhez különleges műveleti erőkkel, amelynek fő feladata a Maliban található helyi partnererők konvencionális könnyűfelderítő és beavatkozószázadainak támogatása, valamint a terrorizmusellenes tevékenység katonai feladatainak végrehajtása a Mali-Niger-Burkina Faso hármas határ térségében. A feladatvégrehajtás harcászati szintű irányítását a részt vevő nemzetekből összeállított többnemzeti parancsnokság hajtja végre. A magyar különleges műveleti erők szerepvállalása a tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok végrehajtására fog épülni. Ennek megfelelően 2022 első negyedévében egy legfeljebb 80 fős kontingens műveleti területre történő kitelepítését tervezzük. Az erők műveleti területre való kitelepítését megelőzően indokolt egy 20 fős előkészítő egységnek még az idén való kitelepítése, akik előkészítik ennek a 80 fős manővererőnek az érkezését és a működését. A magyar erők négy hónapos rotációs ciklusban váltanának, igazodva a TF TAKUBA műveleti feladataihoz és az elérhető stratégiai szállításhoz. A nemzetközi jog alapján az ilyen jellegű katonai jelenlétre és műveleti tevékenység végzésére jogszerűen csak az érintett államok beleegyezésével van lehetőség. Az érintett államok ezt kérték Magyarországtól, ez Nigert és Malit jelenti, és az ő vezetőik külön-külön felkérték Magyarországot a segítségnyújtásra és a magyar fegyveres erőket arra, hogy részt vegyenek a TAKUBA feladataiban. Az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban elmondható, hogy az Alaptörvény 47. cikke alapján, amennyiben a műveleti tevékenység nem minősül alkalmazásnak vagy állomásozásnak, akkor a határátlépéssel járó csapatmozgás engedélyezése a kormány hatásköre, ahhoz nem szükséges országgyűlési engedély. Ha alkalmazásnak vagy állomásozásnak minősül, és nem a NATO vagy az EU, vagy hasonló nemzetközi szervezet döntésén alapul, akkor a csapatmozgásokhoz és a műveletben való részvételhez a 47. cikk alapján az Országgyűlés engedélyezése szükséges. A TAKUBA nem francia erőiről szóló, a két ország, mármint Mali és Niger, valamint Franciaország között megkötött és elfogadott kiegészítő jegyzőkönyvek rendelkeznek a többnemzeti erők jogállásáról. Ehhez a jegyzőkönyvhöz szóbeli jegyzéket és elfogadó nyilatkozatot is kell csatolnia az érintett országoknak; ezek elismeréséről szólnak azok a törvényjavaslatok, mind a két törvényjavaslat, amelyet benyújtottunk. (12.30) A Magyar Honvédség különösen nehéz, puskaporos helyzetekben is helytállt. Katonáink ezekben a műveletekben és missziókban nemcsak Magyarország és szövetségesei érdekében teljesítik feladataikat, de értékes műveleti tapasztalatokra és jártasságra is szert tesznek, amelyek elengedhetetlenek a honvédség harcképességének fenntartásában. Az afganisztáni szerepvállalás során megszerzett tudást és tapasztalatot a magyar katonák eredményesen alkalmazták a műveleteik folyamán, és bizonyították rátermettségüket annak befejezését követően is, akár az Afganisztánban rekedt magyar, külföldi, illetve a magyar katonákat korábban segítő afgán állampolgárok evakuálása során. Tisztelt Képviselőtársak! A Száhel-országokban végzett TAKUBA különleges műveleti alkalmi harci kötelék feladatai összhangban vannak a kormány azon álláspontjával, miszerint a problémákat a keletkezésük helyén kell megoldani, így segítve a bajba jutott országokat. Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás fenntartásában, a TAKUBA is ezt a célt szolgálja, így nemzeti érdekünk, hogy szerepet vállaljunk benne. Szerepvállalásunknak és a kiemelt diplomáciai figyelemnek köszönhetően jelentősen javultak a kapcsolataink a térségben. A békeműveleti részvétel erősíti a Magyar Honvédség honvédelmi képességeit. A szerepvállalás elősegíti az érintett régiókban található országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolataink fejlesztését is.
