Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. szeptember 28. kedd - 214. szám - A Francia Köztársaság Kormánya és a Nigeri Köztársaság Kormánya között a francia haderő Száhel-övezet biztonsága érdekében Nigerben történő beavatkozásának jogi szabályozásáról szóló, 2013. március 25-én Niameyben aláírt megállapodáshoz és a Francia K... - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár
252 Francia Köztársaság Kormánya és a Nigeri Köztársaság Kormánya között a Száhel-övezet biztonságát szolgáló francia beavatkozás keretében Nigerben tartózkodó francia katonai állomány jogállásának szabályozásáról szóló, 2013. július 19-én Niameyben aláírt megállapodáshoz kapcsolódó, a Francia Köztársaság Kormánya és a Nigeri Köztársaság Kormánya közötti, a TAKUBA erők nem francia erőinek jogállásának szabályozásáról szóló Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz Elfogadó Nyilatkozattal történő csatlakozás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, A Francia Köztársaság Kormánya és a Mali Köztársaság Kormánya között levélváltás formájában létrehozott, Bamakóban 2013. március 7-én és Kouloubában 2013. március 8-án aláírt, a SERVAL erők jogállásáról szóló Megállapodáshoz Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik „A Francia Köztársaság Kormánya és a Nigeri Köztársaság Kormánya között a francia haderő Száhel-övezet biztonsága érdekében Nigerben történő beavatkozásának jogi szabályozásáról szóló, 2013. március 25-én Niameyben aláírt megállapodáshoz és a Francia Köztársaság Kormánya és a Nigeri Köztársaság Kormánya között a Száhel-övezet biztonságát szolgáló francia beavatkozás keretében Nigerben tartózkodó francia katonai állomány jogállásának szabályozásáról szóló, 2013. július 19-én Niameyben aláírt megállapodáshoz kapcsolódó, a Francia Köztársaság Kormánya és a Nigeri Köztársaság Kormánya közötti, a TAKUBA erők nem francia erőinek jogállásának szabályozásáról szóló Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz Elfogadó Nyilatkozattal történő csatlakozás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat, „A Francia Köztársaság Kormánya és a Mali Köztársaság Kormánya között levélváltás formájában létrehozott, Bamakóban 2013. március 7-én és Kouloubában 2013. március 8-án aláírt, a SERVAL erők jogállásáról szóló Megállapodáshoz kapcsolódó, a Francia Köztársaság Kormánya és a Mali Köztársaság Kormánya közötti, a TAKUBA erők nem francia erőinek jogállásának szabályozásáról szóló Kiegészítő Jegyzőkönyvhöz Elfogadó Nyilatkozattal történő csatlakozás kihirdetéséről” szóló törvényjavaslat, valamint „A TAKUBA alkalmi harci kötelékben történő magyar katonai szerepvállalásról” szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig. (Balczó Zoltán: Köszönjük! - Tapsol.) A kormány-előterjesztések T/17145., T/17146. és H/17144. számokon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhetők. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Németh Szilárd István államtitkár úrnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, a törvényjavaslat előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr! NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár , a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Már a két törvény és az országgyűlési határozat címe is mutatja mindannyiunk számára, hogy egy nagyon komoly és nemzetközi kapcsolatokat és színteret érintő ügyről van szó, a Magyar Honvédség külföldi bevethetőségéről, és ezt nagyon pontosan és körültekintően kell megtennünk, egyrészt a szabályozás, másrészt pedig a magyar honvédek védelme érdekében és hazánk tisztességének védelme érdekében. A nemzetközi béke és biztonság előmozdítása, a terrorizmus elleni küzdelem, az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentése mindannyiunk közös érdeke. Nemcsak a schengeni határoknál, hanem távolabb, a migrációnak jelentősen kitett helyszíneken is szavatolnunk kell Magyarország és Európa biztonságát. Jelen vagyunk a Balkánon, a Közel-Keleten és Afrikában is. A világ gyorsan változó és egyre komplexebb biztonsági és védelempolitikai kihívásai, Magyarország szövetségesi kötelezettségvállalásai megkövetelik, hogy hazánk fegyveres erői készen álljanak a haza védelmére, és a NATO, az Európai Unió, az ENSZ, illetve a koalíciós tagságunkból eredő, a válságövezetekben való szerepvállalásra. Magyarország Alaptörvényének 47. cikke értelmében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásának engedélyezési joga megoszlik a kormány és az Országgyűlés között: míg a NATO és az Európai Unió műveleteiben történő szerepvállalásról a kormány dönt, addig egyéb nemzetközi katonai fellépésről az Országgyűlés határozhat, amint azt legutóbb az iszlám elleni nemzetközi koalícióban történő szerepvállalás kapcsán is megtettük.
