Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 28. kedd - 214. szám - A Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a végzettséget és tudományos fokozatokat tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK): - ELNÖK: - VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:

244 viseltessen, és adja meg nekünk mindazokat a jogokat és tiszteletet, amit mi mindenkinek a világon megadunk, különösen a szomszédainknak. Nagyon sokszor érzem úgy, hogy ezekben a viszonyokban másodrangúak vagyunk. Nagyon sokszor érzem úgy, hogy úgy érzik a nemzetközi térben: ó, a magyarok azok mindent kibírnak, mindent elviselnek, mindent túlélnek, örüljenek, hogy szóba állunk velük. Nem! Tehát nagy tisztelettel kérek minden kormánytagot, a miniszterelnököt, a kormánypárti képviselőket, hogy ezekben a kérdésekben büszkén és könyörtelenül követeljék meg a hazánkkal szembeni tiszteletet, már csak azért is, mert amikor bármely ország polgára, aki a mi területünkre belép, és akár szerződések, akár törvények szabályozzák a jogait, mi azt mindenkinek mindig maradéktalanul megadjuk, és nem tűrhető el az, hogy bárki a mi érdekeinket bármilyen okból sértse. Én azt szeretném nagy tisztelettel kérni a Külügyminisztérium képviselőjétől, ha már nagy szerencsénkre itt van, hogy tegye meg, hogy az Országgyűlésben a következő időszakban beszámol arról, Nacsa Lőrinc képviselőtársunk kitiltására hogy kerülhetett sor, mit tett azért az ukrán fél, hogy mi erről tudjunk, mert az mindenmagyar országgyűlési képviselőnek fontos, hogy tudja, hogy a társa hogy került ilyen helyzetbe, és miért ilyen megalázott módon kell ezzel szembesülnie. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki felszólalni most a vitában. (Jelzésre:) Arató Gergely képviselő úrnak adok szót, a DK-ból. ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Magát a törvényjavaslatot alapvetően támogatjuk, hiszen ezek a típusú együttműködések valóban a két ország érdekét szolgálják. Fontosak a határon túl, Ukrajnában élő magyarok számára is, de az országok gazdasági kapcsolatai szempontjából is lehet ezeknek jelentősége. Én azt gondolom, hogy egyébként ezeknek a szakmai javaslatoknak a beterjesztését csak helyeselni lehet. Az ilyen típusú felsőoktatási együttműködések nemcsak Ukrajnával, hanem más országokkal is kívánatosak, előremutatók; azt mondják ma, hogy a felsőoktatás nemzetköziesedik általában is. Az EU-n belül teljesen egyértelmű és egyszerű szabályok vannak arra, hogy hogyan kell a végzettségeket elismerni, és hogyan lehet egyébként ezeket használni, de EU-n kívüli országok esetében ezek indokoltak. Őszintén szólva, ezért nem is kértem volna szót, csak hogy az egyetértésemet elmondjam, bár talán néha ez is fontos, hogy az ember ezt is megjegyezze. De óvatosan azt szeretném fölvetni: hogyha ezen a területen lehetett eredményeket elérni tárgyalással, együttműködési hajlandósággal, sikerült olyan megállapodást kötni, amelyik minden valószínűség szerint az Ukrajnában élő magyarok számára is előnyös és kedvező, akkor nem lehet, hogy a nyelvtörvény esetében is ez lenne a kívánatos út, nem pedig a fenyegetődzés, a NATO-hoz való közeledés blokkolása és egyéb ellenséges lépések? Nem lehet, hogy ha Ukrajna azt érezné - pont az ellenkezőjét gondolom erről, mint amit képviselő asszony mondott - , hogy ha az ukrán fél azt érezné, hogy Magyarországon együttműködési hajlandóság van, akkor ez elősegítené olyan viszonyok kialakulását, ami aztán a Kárpátalján élő magyarságnak is előnyöket hoz? Mert ugye, azt tudjuk, hogy egyébként annak a levét, hogyha Kijev és Budapest viszonya feszült, elsősorban a kárpátaljai magyarság issza meg. És végül még egy kérdést szeretnék föltenni. Hogyha ezt az egyébként valóban már több évtizedes szerződést újra lehetett tárgyalni, és a magyar érdekeknek megfelelően lehetett új szerződést kötni, akkor miért nem lehet újratárgyalni a magyar-ukrán nyugdíjegyezményt? Miért nem lehet véget vetni az ukrán nyugdíjbiznisznek, miért nem lehet véget vetni annak a helyzetnek, amelyik folyamatos, értelmetlen feszültséget kelt, és rendkívüli módon igazságtalan? Miért nincs szándéka a kormánynak arra, hogy egyébként ezt az egyezményt is újratárgyalja? Biztos vagyok benne, hogy ennek az egyezménynek az új változatát vagy a felmondását örömmel üdvözölné a Háznak minden oldala. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Vargha Tamás államtitkár úr kért szót a kormány nevében. Parancsoljon! VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném megköszönni Varga-Damm Andrea képviselő asszony hozzászólását, amelyet nem a tárgyalt témához... (Arató Gergely közbeszól.) Képviselő úr, én végighallgattam, amit ön mondott. Szeretném, hogyha ezt a pár gondolatot végighallgatná (Arató Gergely: Parancsoljon!), bár nem ehhez az előterjesztéshez szeretnék hozzászólni, de megköszönöm képviselő asszonynak, hogy megemlítette azt a két ügyet, amely számunkra is nagyon fontos, mind képviselőtársunk kitiltása, mind pedig az az elv, amit képviselünk a tegnap megkötött gázegyezmény ügyében. Mi a Külügyminisztériumban azon alapelv alapján dolgozunk, és azt képviseljük, hogy a tiszteletet minden országnak megadjuk, és elvárjuk természetesen, hogy az érintett ország, amelyikkel kapcsolatban vagyunk, ugyanezt a