Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 27. hétfő - 213. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (DK):

213 egészen brutális a helyzet, ami a demográfiai viszonyok következményeit illeti, mintha most lepődne meg az ország azon, amit a szakma 15-20 éve mesélt, miszerint az egészségügyben nem lesz elegendő dolgozó. Szörnyen reagál egyébként a kormány a mezőgazdaságban, de a gyárak tekintetében is a problémára, hiszen a mezőgazdaságban vietnámi, távol-keleti és számtalan egzotikus helyről érkező dolgozó helyettesíti a magyar munkáskezet. És azt is látjuk, hogy a multicégek mellett rendre olyan konténervárosok tűnnek fel, amihez kísértetiesen hasonló konténervárosokban magyar kitelepült dolgozók máshol építenek hasonló telepeket. Teljesen beteges, megfordult, eltorzult logika alapján történik mindez. És mi az eredménye, mondjuk, az idegen munkások megjelenések, a vendégmunkások idejöttének? Két dolog biztos: letörik az amúgy is alacsony bérszínvonalat, és segítenek - idézőjelben - rákényszeríteni még nehezebb munkakörülményeket az itt élő dolgozókra is. Eközben a lakhatási káosz további költségeket teremt, faluhelyen a nem megfelelően korszerű energetikai rendszerek miatt, de a panellakásokra ugyanúgy igaz mindez. És azt látjuk, hogy mivel 2011-ben felfüggesztették az utolsó nagyszabású panelprogramot, a fővárosban még csak-csak mutatkozik annyi mobilitási esély, hogy valaki nagy szerencsével ki tud törni egy panellakásból, és talán a szerencsésebbek családi adakozással, segítséggel ki tudtak szabadulni egy használt lakóparki lakásba. (18.40) De azt látjuk, hogy miközben Budapesten 29 százalék a panellakások aránya, az egykori nehézipari központokban van, ahol 40 százalék. Egy ilyen egykori nehézipari központban, ahol adott esetben a gyár is bezárt, a lakosok színe-java, fiatalok, tehetségesek, elvándoroltak a fővárosba vagy külföldre, annak az esélye, hogy valaki ki tudjon törni ebből a közegből, és méltó lakhatásra tegyen szert, a nulla felé közelít. Mi ezen is segíteni szeretnénk. Azt látjuk ugyanis, hogy lennének egyrészt európai uniós források, másrészt a költségvetésben meglévő piramisépítések egy részének a leállításával igenis átirányítható százmilliárdos nagyságrendű forrástömeg is lenne kimondottan arra, hogy honfitársaink panellakásainak felújításához hozzájáruljon. Én biztos vagyok abban, hogy ha azt mondjuk egy panelben lakó fiatalnak, hogy korszerűsítünk, felújítunk, ugyanannyi marad az energiaszámlád, mint eddig, viszont a megspórolt energia ára tudja finanszírozni azokat a beruházásokat, amelyek alapján kicserélhető a nyílászáró, felújítható az egész épület energetikai rendszere, adott esetben kiépíthető egy tetőterasz, egy pihenőhely, a gyermekek számára beszerelhető egy mini játszótér, akkor azt mondom, hogy előre tudtunk lépni életminőség tekintetében is, mert nagyon sok európai országban elfelejtik, hogy a lakhatás megfelelő klímája nem merül ki abban, hogy lakásokat újítunk fel. Olyan közösségi terekre, olyan szolgáltatóközpontokra, olyan bölcsődékre, óvodákra és rugalmas munkaerőpiaci lehetőségekre van szükség, amelyek támogatni tudják a gyermekvállalást minden egyes olyan esetben, ahol ezek a gyermekvállalási tervek megvannak, viszont valamilyen objektív hiányosság miatt eddig nem tudtak realizálódni. A szülőföldön boldogulás érdekében tehát azt kell segítenünk, hogy minden vágyott gyermek világra jöhessen. Ennek viszont az alacsony bérek felfelé tolása mellett a másik alapfeltétele az, hogy a lakhatási káoszt, kataklizmát meg kell szüntetni bérlakásépítésekkel, panelprogrammal és az üresen álló ingatlanállomány egy részének felújításával, bérlakásként hasznosításával. Lenne lehetőség, lenne költségvetési forrás, mi hozzuk az akaratot is hozzá, éppen ezért nagyon remélem, hogy rövidesen fordulat következik be ezen a területen. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a DK soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjából napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bősz Anett. (A felálló Hajdu László felé:) Bocsánat, képviselő úr, először a lista szerint Bősz Anett képviselő asszony következik. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő asszony! BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy évvel meghosszabbította a kormány a nemzeti kastély- és várprogramot, mivel az öt éve főként európai uniós forrásból zajló projektben eddig egyetlen épületet sem sikerült teljesen befejezni. A program mérlege szerint 3 várat és egy kastélyt újítottak fel öt év alatt, holott az eredeti tervek 18 kastélyról és 12 várról szóltak. A hosszabbításnak is nyilvánvalóan ez a jelentős késés az oka. A felújítandó 25 műemlékből 13 esetben találni NER-közeli vállalkozókat luxuskastélyokkal, jakuzzival, egyéb, új nemzeti nagytőkések kényelmét szolgáló építményeket. De én egy másik kastélyról szeretnék önöknek most beszélni, az érdi Szapáry-kastélyról, amely más lehetne, a kormány ugyanis gőzerővel készül a mohácsi csata 500. évfordulójára. Az emlékév miniszteri biztosának feladatai közé tartozik, hogy ösztönözze a csatához kötődő emlékek infrastrukturális beruházásait, egyéb területi és építményfelújításokat, turisztikai és kulturális beruházásokat. Érd Óvárosban olyan felelőtlenül magukra hagyott műemlékeket találunk, amelyeket a következő generációknak is jó volna látniuk. Ehhez azonban átfogó felújítási programra van szükség. Olyan műemlékeink vannak, mint a Szent Mihály-templom, a Szenvedő Krisztus-kápolna, a Szent Rókus-, a Szent Sebestyén-, Szent Rozália-kápolna, a Minaret