Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 13. hétfő - 230. szám - Egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója:
1487 Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat főként kulturális tárgyú, de egészségügyi, felsőoktatási és humánpolitikai jogszabályok gyakorlati, illetve technikai szempontú módosítását is tartalmazza. A javaslat tartalmazza az előadó-művészeti törvény módosítását annak érdekében, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába került előadó-művészeti szervezetek előadó-művészeti törvény szerinti minősítése fennmaradjon, azt ne veszítsék el a fenntartó személyében bekövetkezett változás miatt. Emlékhelyeink méltó fenntartása érdekében a tervezet a kulturális örökség védelméről szóló törvény nemzeti emlékhelyekre vonatkozó szabályozását kiterjeszti a történelmi emlékhelyekre is, így részükre is biztosíthatóvá válik a központi költségvetési forrás. Kisebb jelentőségű módosításként a törvényjavaslat az emlékpontok szabályozásának egységesítését és az emlékhelyek rendszerbe történő illesztését is célozza. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés egészségügyi módosításokat is érint. A javaslat rendelkezik a betegségregiszterek tekintetében új adatkezelési célként az egyéni betegútkövetés megjelöléséről, valamint a pandémiaregiszter tekintetében előírásra kerül a kapcsolati kóddal történő adatkezelés az azonosításra alkalmas személyes adatok körében, valamint az egészségügyi adatokkal való ismételt összekapcsolás feltételei az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében. Emellett rendezésre kerülnek a lovasterápia, illetve a fogyatékos és a sérült személyeknek nyújtott lovasszolgáltatások keretében végzett tevékenység végzésére irányuló képzés jogi feltételei és az erre irányuló törvényi felhatalmazó rendelkezések megteremtése. Az orvosszakértői rehabilitációs szervnek, a rehabilitációs hatóságnak, valamint a keresőképtelenségi felülvizsgálati feladatokat ellátó egészségbiztosítási szervnek a törvényben meghatározott feladatai ellátásához lehetősége lesz a szükséges mértékű egészségügyi adatokhoz az EESZT-rendszeren keresztül hozzáférnie. A javaslat rendelkezik a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításáról is, ami az egyetemi modellváltáshoz kapcsolódó, gyakorlatban felmerülő szabályozási igényt elégíti ki. (18.30) A felsőoktatási átalakítások során a modellváltó intézményekre vonatkozó egyes számviteli szabályok pontosítása szükséges az egyértelmű jogi helyzet megteremtése érdekében. A fent említetteken túl fontos megemlítenem, hogy a törvényjavaslat magában foglalja a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak részére a 2022. évre megállapítandó 5 százalékos mértékű illetményemelés törvényi alapjának megteremtését. Az előző törvényjavaslatok, törvénymódosítások vitája során a fő hangsúlyt a minimálbér-emelésre és a garantált bérminimum emelésére helyeztük, mindezt az ország jó gazdasági teljesítménye tette lehetővé. A béremelések az elmúlt évek jellemző gazdasági folyamatait képezték, és ezzel párhuzamosan folyamatos adócsökkentéseket is láttunk. A jó gazdasági helyzet, a folyamatos béremelések során a kormány az önkormányzatokra is különös figyelmet fordított. Ezen a téren van egy pótolandó elmaradásunk, amit ez a törvényjavaslat most rendezni fog. Különös figyelem irányul a polgármesterek illetményére, hiszen az utóbbi években ez - különösen a folyamatos béremelések fényében - elmaradt a szükséges mértéktől, és ebben a törvényjavaslatban szerepel a polgármesteri illetmények emelése is. Különösen fontos, és számomra külön kiemelendőnek tűnik, hogy a törvényjavaslat figyelembe veszi az egyes településtípusokon ellátandó feladatokat. Nagy örömömre szolgál személy szerint is, hogy főként a kistelepülési polgármesterek bére, illetve illetménye emelkedik a törvény értelmében nagyon jelentősen. Tudjuk, hogy a kistelepülési polgármesterek azok, akik egy személyben, a személyes képességeik és a személyes odaadásuk révén nagyon sokat tudnak tenni a településük érdekében, hiszen pont a kistelepülési polgármesterek mögött nem áll komoly, jól fizetett apparátus, és sokszor azon múlik egy-egy településnek a fejlődése, egy-egy település életminősége, hogy egy-egy kistelepülés polgármestere mennyire képes megmozdítani a település legjobb erőit, mennyire képes a jó ügyek szolgálatába állítani a közösséget. Ezért fontos hangsúlyozni és megemlíteni, hogy például az 500 fő lélekszámú települések, illetve az ennél kisebb lélekszámú települések esetén a polgármesterek illetménye 74 százalékkal emelkedik; egy valóban kistelepülési kategóriának számító 500-1500 fő közötti település polgármesterének illetménye például 63 százalékkal emelkedik; de a még mindig kistelepülési kategóriát jelentő 5 ezer fő alatti települések polgármesterei is 42 százalékos illetményemelésben részesülnek. Tehát ebből is látszik, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban a baloldali sajtóban, a baloldali önkormányzati szövetségek részéről felröppentett különféle álhírek és hangulatkeltésre alkalmas bejelentések a polgármesteri béremelések kapcsán nem állják meg a helyüket. A valóság a polgármesteri illetmények esetében ez az átlagosan körülbelül 40 százalékos béremelés, ami rendezi a polgármesterek illetményhelyzetét. Fontos megjegyezni, hogy a polgármesteri illetmények tekintetében a szabályozás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kategóriákat érintetlenül hagyja, tehát a településlélekszám-kategóriák érintetlenül maradnak, viszont az egyes kategóriákhoz kapcsolódó százalékos arányok változnak: amint az előbb említettem, településtípusonként jelentős eltérés mutatkozik, mégpedig a kistelepülések és a
