Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 13. hétfő - 230. szám - A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:

1483 Nekem lenne egy válaszom erre, a béruniós koncepciónk alkalmas arra, hogy a folyamatosan növekvő bérekből százalékos arányban folyamatosan nőnek majd a szociális, nyugdíjjellegű befizetések, ebből lehetne nyugdíjat emelni. Az önök oldalán nem látom ezt a választ, nem látom ezt a víziót. Azért az önkormányzatokat is megemlíthetnénk, hogy az ő kompenzációjuk mikor milyen formában kerül majd elő, de azt látom, hogy az európai uniós rekorder áfa országában, a rekorder infláció országában, ott, ahol az alapvető élelmiszerek, zöldség-gyümölcsök ára egy brutális robbanáson ment keresztül, és sajnos jövőre ennek fokozódása várható, ezekre a fenntarthatósági kérdésekre kell tudni választ adni. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, én egyébként az adójóváírást is egy jó eszköznek tartanám, lehet róla vitát folytatni, de akkor folytassuk le ezt a vitát. Ugyanakkor legalább ilyen erővel hozzá lehetne nyúlni az áfarendszerhez, minimum az alapvető élelmiszerek, a gyermeknevelési cikkek tekintetében. Soltész államtitkár úrral is rendszeresek voltak a demográfiai típusú vitáink. Nagyon örülnék, ha a mutatók végre javulnának, de azt látom, hogy egész Európában itt adóztatják a gyermekneveléshez szükséges cikkeket a legbrutálisabb, 27 százalékos adóval. A 27 százalékkal adózó pelenka és bébiétel országában nagyon nehéz azt várni, hogy a magyar családok könnyen kitermelik majd ezeket a költségeket. Lenne tehát annak is helye, hogy az áfarendszerbe belenyúlva szelektíven ezeket a termékeket egy kicsit kisebb terhelés alá vegyük. Nyilvánvaló módon az inflációval szembeni küzdelmet is elveszteni látszik Magyarország. Azt látjuk, hogy az MNB folyamatos beavatkozásai a hitelkárosultak terheit növelik, tehát a bankhitelesek folyamatosan többet fizetnek, nőnek a törlesztőrészletek, az a fránya infláció viszont, úgy látszik, nem áll meg. Mondják azt, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan nő az infláció is. A helyzet az, hogy ez az elmúlt két évben nem mindig volt így. Amikor bezuhant a gazdaság, az infláció nem vett fel egy ilyen mínuszos alakot. A helyzet az, hogy két év alatt, ha átlagolunk, nagyjából 1, illetve még 1 százalékkal nőtt a gazdaság a zuhanás utáni visszapattanás időszakában, az infláció viszont folyamatosan sújtotta és szorongatta a magyar embereket, az utóbbi hónapokban különösképpen. Azt látjuk tehát, hogy a szorítás többirányú. Ez a javaslat némi könnyebbséget igyekszik nyújtani az egyik oldalon, de nem válaszol fenntarthatósági kérdésekre, és más frontokon nem kíván a kormány beavatkozni a magyar emberek érdekében. Éppen ezért ezekre a kérdésekre akkor is választ kell kapni, ha az alapelveket, tehát a minimálbér növelését és a munkáltatói terhek csökkentését értelemszerűen támogatja az ember. Köszönöm a figyelmet, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megadom a szót Izer Norbert államtitkár úrnak, aki arra készül, hogy válaszol a vitában elhangzottakra. IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden szeretnék válaszolni a vitában elhangzottakra, hiszen majdnem megismételtük azt a vitát, amit az általános szakaszban lefolytattunk. Z. Kárpát képviselő úr gyakorlatilag szó szerint elmondta ugyanazokat az érveket, amelyekre tételesen reagáltam a múltkori alkalommal. Én most három rövid tételre szeretnék reagálni. Az első az, hogy miért nem a munkavállalói oldalon csökkentjük az adóterhelést. Az elmúlt időszakban, ha megnézzük a 2016-tól megvalósított hatéves bérmegállapodás lényegét, az volt a lényege, hogy úgy tudjuk fenntartható módon a béreket növelni, hogy a cégek oldaláról könnyebbé tesszük a béremelést, és a minimálbért pedig fokozatosan, a gazdaság teljesítőképességével párhuzamosan évről évre emeljük. Ez a kiszámítható, fenntartható adócsökkentés politikája, amit az elmúlt hat évben meg tudtunk valósítani, és gyakorlatilag ennek a hatéves megállapodásnak a két utolsó lépését látjuk most itt, a parlament asztalán, tehát a két utolsó lépésre is sor tud kerülni. (18.10) Megint csak mondom, hogy a rendszer úgy volt kitalálva, hogy fenntartható adócsökkentést hozott létre, hiszen akkor valósultak meg egyébként ezek az adócsökkentések, amikor a gazdaságban 6 százalékot elérő reálbér-emelkedés valósult meg, tehát a bérek dinamikusan, az inflációt jóval meghaladó mértékben tudtak emelkedni, akkor került sor az adócsökkentésekre. Ez egyébként Varga-Damm Andreának az első kérdésére is választ ad, hogy hogy lehet a béreket és a nettó béreket folyamatosan emelni. Úgy, hogy a bérszintet emeljük folyamatosan, és egyébként segítjük a cégeket az adócsökkentéssel abban, hogy ezt ki tudják termelni. A másik kategóriájú kérdés, amire mind Varga-Damm képviselő asszony és mind Z. Kárpát képviselő úr reagált, az gyakorlatilag az egykulcsos adórendszernek a megváltoztatása. Mind az adómentes kulcs behozatala, mind az adójóváírás gyakorlatilag egy visszalépés lenne a megint csak 2010 óta rendkívül jól működő, egykulcsos, arányos adórendszerhez képest, aminek az eredményei egyébként jól látszódnak. Gyakorlatilag nem dolgoztak Magyarországon még soha annyian, mint most az egykulcsos adórendszerben. Egy igazságos, a többletteljesítményt