Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 13. hétfő - 230. szám - A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): - ELNÖK: - NYITRAI ZSOLT (Fidesz):
1481 Köszönöm szépen, Ritter Imre német nemzetiségi képviselő úrnak. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. Elsőként megadom a szót Varga-Damm képviselő asszonynak. DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/17668. számú törvényjavaslat, amely a 2022-es évi bérminimumról és az adóintézkedésekről szól, valóban támogatható a vonatkozásban, amikor arról beszélünk, hogy a munkavállalók terhei miként csökkennek. Mint látjuk azonban, ebben a javaslatban a munkáltatók terhei csökkennek jelentősen, a munkavállalóké pedig igen csekély mértékben. Érthető az a kormányzati szándék, amikor arról szólnak a megállapodások, hogy a minimálbér emelkedik, és ezzel természetesen a járulékok is növekednek, és a kormányzati szándék az, hogy inkább ne feketén, hanem hivatalosan alkalmazzák az embereket, ily módon a járulékcsökkentéssel talán lehet kompenzálni azt, hogy ne azért kerüljön sor feketén foglalkoztatásra, mert esetleg már a munkáltató nem bírná elviselni a bérek melletti közterheket is. Tehát én ezt értem, de azért egy 27 százalékos áfás országban, ahol a kereskedelmi forgalomból és a szolgáltatások forgalmából irdatlan mennyiségű adóbevétel kerül az államhoz, azt gondolom, hogy a munkavállalók terheit is csökkenthették volna legalább olyan arányban, mint a munkáltatókét. Most sem értem egyébként, és most is szólok a pénzügyi tárca képviselőjéhez arról, hogy azért volt olyan kormányzati időszak, amikor a létfenntartás költségei adómentesek voltak, tehát az a jövedelem, ami a létfenntartást szolgálta, adómentes volt. Ma Magyarországon, azt lehet mondani, hogy ahhoz, hogy egyik napról túléljük a másikat, körülbelül havonta 100 ezer forint kell. Biológiai lények vagyunk, életben maradásunk feltételei pénzbe kerülnek, mint az étkezés, a víz, a tisztálkodás, hideg időben a ruházkodás és a fedél az ember feje fölé. Ezek a költségek nem jövedelmek. A biológiai létünk újratermelésének költségei nem jövedelem, ezért azt kérem, hogy kezdje el a pénzügyi kormányzat ezzel a szemlélettel a személyijövedelemadó-rendszert átalakítani, mert azt gondolom, hogy nagyon csekély az az adóbevétel, ami kiesne, viszont a polgárok számára rendkívül örömteli lenne az, hogy legalább akiknek ilyen csekély a jövedelme, azok ne fizessenek adót. Egy felelős kormányzás nemcsak arról szól, hogy az embereknél több jövedelem maradjon, hanem arról is, hogy nem teremt olyan helyzetet, hogy a költségvetés megboruljon. Iszonyatos mértékű államadósságot teremtettek az elmúlt időszakban, háromszorosára nőtt a költségvetési hiány a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest. Teljesen egyértelmű, hogy ez a javaslat is a ’22-es választásra készül. Ha most éppen ’22 decemberében lennénk, és már megnyerték volna a választást, akkor nem ilyen adakozó adótörvény-módosítások lennének, hanem éppen az ellenkezője, valamilyen módon megpróbálnák megszorításokkal kompenzálni az eddigi, forrás nélküli költekezést. Itt az ünnepek alatt esetleg elgondolkozhatna a pénzügyi tárca arról, hogy mekkora hazárdjátékba viszi bele a magyar népet. Szinte minden olyan javaslatot, ami adózásról, valamifajta jövedelemről szól vagy jövedelemhez kapcsolódik, adakozó módon tesz meg - érthető, meg akarja nyerni a választást. De azt soha nem szabad elfelejtenie, hogy annak a terhét ugyanez a magyar nép fogja kifizetni, amelyet most a túlköltekezéssel teremtenek. (Sic!) Mekkora hazárdjáték mindez?! És én azt gondolom, hogy majd mindazt a forrást, ami ahhoz kell, hogy ezt a megborult rendszert helyreállítsák, bizony mindenképpen a tolvaj oligarchákhoz került összegek visszaszerzéséből is kell a következő kormánynak megvalósítania. Mert nem a bérből és fizetésből élő emberek fogják finanszírozni mindazt a hazardírozást és mindazt a túlköltekezést - akik amúgy is nagyon komoly adót fizetnek a jövedelmeikhez képest - , amit ez a kormány megvalósított. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő hozzászóló Nyitrai Zsolt képviselő úr, Fidesz. NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 2010 óta - a közös erőfeszítéseinknek hála - a magyar gazdaság jobban teljesít, sok tekintetben sereghajtóból éllovassá válunk Európában. A növekedés közös magyar siker, ezért mindenkinek részesülnie kell belőle. 2010-ben, amikor megkaptuk a kormányzás felelősségét, az egyik legfontosabb vállalásunk az volt, hogy létrehozzuk a munkaalapú gazdaságot. Alapelvünk az, hogy ha munka van, akkor minden van. Napjainkban rekordmennyiségű honfitársunk dolgozik. 2010 óta folyamatosan csökkentjük a munkát terhelő adókat; 2010 óta negyedével csökkent a munkát terhelő adók mértéke Magyarországon. Azt az elvet követjük, hogy segély helyett munkát adjunk, kínáljunk az embereknek. Az elmúlt 11-12 évben 172 százalékos volt a minimálbér növekedése. A közelmúltban megkötött bérmegállapodás következtében 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum, a minimálbér pedig 200 ezer forintra emelkedik.
