Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 13. hétfő - 230. szám - Hohn Krisztina (LMP) - az igazságügyi miniszternek - „Meddig még?” címmel - ELNÖK: - HOHN KRISZTINA (LMP): - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1457 ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg államtitkár urat. Államtitkár úr, öné a szó. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Én értem, hogy volt egy jogi eljárás, amiben önök nem tudták érvényesíteni az akaratukat, de ehhez az Igazságügyi Minisztériumnak semmi köze. Ön összekeveri az Igazságügyi Minisztériumot az igazságszolgáltatással, az igazságszolgáltatás rendeli el a végrehajtásokat, és a végrehajtás az igazságszolgáltatás, azaz a bíróság felügyelete alatt zajlik. Tehát amennyiben itt valamilyen kifogásuk van önöknek - vagy kifogásuk volt - ebben az eljárásban, akkor bírósághoz kellett fordulniuk, vagy bírósághoz tudtak fordulni. Tehát ön is tudja, hogy a végrehajtási eljárásnak vannak szabályai, jogorvoslati lehetőség van. Ne az igazságügyi miniszteren kérje azt számon, amit önök elmulasztottak ebben az ügyben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) Hohn Krisztina (LMP) - az igazságügyi miniszternek - „Meddig még?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Hohn Krisztina, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az igazságügyi miniszternek: „Meddig még?” címmel. Miniszter asszony távolléte miatt válaszadásra Répássy Róbert államtitkár urat jogosította fel. Kérdezem képviselő asszonyt, elfogadja-e a válaszadó személyét. (Jelzésre:) Öné a szó, képviselő asszony. HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Először is gratulálok a kinevezéséhez, mi még nem találkoztunk. Ugye, Völner Pálnak most 83 millió oka van, amiért nincsen itt, és hát, ugye, sajnos ő már nem államtitkár. Viszont önnek még nem tettem fel a kérdést, mert nem Völner Pálról fogok kérdezni, ez lehet, hogy furcsa lesz a mai felszólalások után. Én a családon belüli erőszakról szeretnék ismét beszélni. Nem adom fel soha, és így karácsony előtt különösen aktuális ez a téma, azt gondolom. Nem tudom, hogy tudják-e, hogy a Covid alatt 88 százalékkal nőtt a kapcsolati erőszakkal összefüggő bűncselekmények száma, és 27 százalékkal a hozzátartozók közötti emberölések száma. Azt tudják-e vajon, hogy 1842 eset volt, amikor ideiglenes, megelőző távoltartást rendeltek el a hatóságok, és hogy körülbelül 80 ezer nő él hazánkban, akit gyerekként nemcsak vertek, hanem akár szexuálisan is zaklattak. Kutatási eredmények a Heim Pál Gyerekkórházból; bántalmazott gyermekek nemenkénti megoszlása 2004-es adatok szerint: lányok 21 százalék, fiúk 79 százalék. Őrájuk úgy gondolnak a pszichológusok, hogy nagy eséllyel később bántalmazókká válnak. 2015-ös adatok állnak csupán rendelkezésünkre, amiből egyértelműen meg lehet mondani, hogy minden ötödik nő él vagy élt valaha olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg vagy lelkileg bántalmazta őt. Az lenne a kérdésem, hogy mikor történik már végre valós változás, és milyen intézkedéseket tesz az igazságügyi tárca arra vonatkozóan, hogy a kihallgatások, bírósági eljárások folyamata során ne traumatizálódjanak újra és újabb áldozatok; hogy például egy nőnek ne öt férfi előtt kelljen többször elmondania a bántalmazás formáját és a traumát. Ezt a kérdést már többször feltettem, sajnos eddig érdemi választ nem kaptam, csupán az eddigi módosításokat, törvénymódosításokat hallgattam meg újra és újra. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Répássy Róbert államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! A magyar és az európai kultúra egyebek mellett a nők tiszteletén és a férfi-női egyenjogúságon alapul. Szigorú büntetőpolitikával, krízisközpontokkal, menedékházakkal, jogi és lelki segélyprogramokkal fokoztuk a nők védelmét. Az Országgyűlés 2013-ban jelentős mértékben szigorította a családon belüli erőszakra vonatkozó büntetési tételeket, és önálló tényállássá tette a kapcsolati erőszakot. A sértettek védelme érdekében 2020-ban szigorodtak a feltételes szabadlábra bocsátás feltételei. Másrészt a krízisközpontok, titkos menedékházak, kríziskezelő ambulanciák létrehozásával, illetve számuk növelésével a kormány valós igényekre és szükségletekre reagálni tudó, megfelelő férőhelyszámmal rendelkező áldozatsegítő ellátórendszert hozott létre,
