Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 21. kedd - 212. szám - Egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:

141 l: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is ezt akartam mondani, amit Lukács képviselőtársam, hogy itt a különleges jogrendi szabályozásról az alkotmánymódosítás hosszú vitájában már beszélgettünk. Volt akkor lehetőség kifejteni, hogy ki mit gondol arról, hogy igenis a tapasztalatok alapján és az elmúlt 30 év tapasztalata alapján egyszerűsödnek, sőt kibővítésre is kerülnek a különböző különleges jogrendek, hiszen hat helyett három esetkörre, a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre módosul a különleges jogrendi esetkörök rendszere. De akkor ezt szerintem kivitatkoztuk magunkból, és akkor mindkét oldal el tudta mondani az érveit és az ellenérveit. Én csak azt akarom mondani, hogy nyilván ez a vita azért erősödött fel, mert látszott most, a koronavírus-válság közepén, hogy igenis szükség van a rendkívüli jogrendre. A rendkívüli jogrend egyrészt jól vizsgázott, másrészt előjöttek azok a hiányosságok vagy esetleg szabályozatlanságok, amiket szükség van most betölteni. Lukács képviselő úrnak nem teljesen értettem azt a gondolatmenetét, hogy kevés idő van felkészülni, ezért csak 9-10 hónap múlva hozzuk meg a szükséges szabályokat. Az talán még rövidebb időt adna lehetőségül a felkészülésre. Illetve nyilván szerintem a belügyi tárcánál ezt nem kell magyarázni, hogy milyen egyeztetések voltak, mert a belügyi tárca szerintem a legtöbbet egyeztető tárcák közé tartozik, aki mind az érdekképviseleti szervezetekkel, a szakmai szervezetekkel és a parlamenti pártokkal is rendszeresen tart egyeztetést. Nekem is volt lehetőségem több alkalommal ilyenen részt venni, úgyhogy azt gondolom, hogy az egyeztetések is megtörténtek, illetve, ahogy ön is jelezte, van is még rá idő, például a részletszabályozások kormányrendeletekkel történő kidolgozásáig. Azt gondolom, hogy ahogy az alaptörvény-módosításban megindokoltuk, hogy miért fontos ez a három különleges jogrend, úgy az ehhez kapcsolódó részletszabályokat is csak támogatni tudjuk, úgyhogy a KDNP-frakció is támogatni fogja ezt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Ebben az esetben magam sem leszek hosszú, hiszen valóban itt arról van szó, hogy ebben a törvényben lényegében a kormány átvezet olyan szabályokat, amelyek részben az Alaptörvény módosításából, részben pedig az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokból következnek. A probléma az, hogy sem az Alaptörvény-módosítás, sem az azt követő törvénymódosítások maguk sem voltak szakmailag kiérleltek, kidolgozottak, nem volt világos szakmai egyetértés ezeknek az elfogadásában, és ezt követi ez a törvényjavaslat is, ugyanebbe a sorba illeszkedik bele. Azt hiszem, hogy abban tulajdonképpen van egyetértés a Ház oldalai között, hogy a különleges jogrendre vonatkozó szabályok esetében szükség van pontosításra. Én ezt egy picit beismerésnek is tekintem abból a szempontból, hogy miközben a kormány magabiztosan hivatkozott itt arra, hogy ő mindig a jogszerűség keretei között működik és működött a különböző különleges jogrenddel kapcsolatos szabályozások, köznapi nevükön felhatalmazási törvény és az ezt követő rendeleti kormányzás során, ez a pontosítási szándék is arra mutatott rá, hogy bizony ez a szabályozás pontatlan. Hozzá kell tennem, ez nem a jelen kormánynak, ha lehet ilyet mondani, hibája vagy a problémája, ezek a régi alkotmányból átemelt szabályok. De amikor ezeket megalkották egyébként a rendszerváltás idején, és később módosították, nyilván akkor is szükség lett volna arra, hogy a tapasztalatokat leszűrje a Ház. Tehát önmagában arra, hogy az ezzel kapcsolatos, különleges jogrendre vonatkozó szabályokat akár a rendészet területén, akár a katasztrófavédelem területén, akár pedig a honvédelem területén pontosítsuk, erre szükség lett volna. Ugyanakkor kénytelen vagyok elmondani, hogy egyrészt ezek a szabályok ma nem kellően átgondoltak, kidolgozatlanok, tele vannak terminológiai problémákkal, és ugyanezeket a terminológiai hibákat vezetik át most a részletszabályokon, a további szabályozásokon is. Másrészt pedig mindezek a szabályozások nem jelentenek megoldást arra, ami általánosságban történt ezekkel a szervezetekkel az elmúlt években, akár ha a rendészetre gondolunk, és arra gondolunk, hogy milyen fizetések vannak ma a rendőrségnél vagy a rendészeti szerveknél, ha arra gondolunk, hogy milyen módon kiszámíthatatlan ma a rendőri életpálya, hogyan vezénylik el az egyébként nem erre szerződött rendőröket határvédelemre. Mielőtt ebben vita lenne, nem azzal van probléma, hogy van határvédelem, azzal van probléma, hogy egyébként, ha ezt a kormány - velünk egyetértésben - egy súlyos és állandó feladatnak tekinti, akkor miért nem alakítja ki ennek a megfelelő szervezeti megoldását a rendőrségen belül, és miért egyik megyéből vezényelnek át a másik megyébe ma is rendőröket, gyakran rövid felkészülési idővel, és gyakran nem megfelelő feltételek között. Tehát nem oldja meg a határvédelemmel kapcsolatos problémákat, nem oldja meg a létszámhiányt a rendőrségnél, és nem oldja meg a katasztrófavédelem nagyon súlyos problémáit, nem oldja meg az elhibázott katasztrófavédelem-tűzoltóság integrációnak a problémáit, azt, hogy a tűzoltóságtól elvették a nevét, elvették az önálló szervezetét, azt, hogy a nyakára ültettek ennek a rendszernek egy fölösleges nagy vízfejet, rengeteg vezetővel és tábornokkal, miközben a valódi végrehajtó állománynak, a tűzoltást végző állománynak a tűzoltóságnál eközben rossz