Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az ügyészség 2020. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamintaz ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

1343 jelenlegi évi majd’ 19 ezerről? 2020-ban továbbra is nagyon sok, 1569 ügyben utasította el a feljelentéseket az ügyészség. Mi az oka annak, hogy a feljelentések 15 százalékában nem hajlandó az ügyészi szervezet lépni? A korrupciós bűncselekmények mérésének nehézségei miatt a regisztrált bűncselekmények száma mellett egy ország korrupciós állapotának megítélése, a korrupció érzékelésére utaló mérőszámoknak is jelentősége lehet. A percepciós indexek értelmezésénél azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy azok nem objektív adatokon alapulnak, és olyan fogalmakat is használnak, amelyek a büntetőeljárás keretei között nem értelmezhetők. Sajnálatos módon szakmailag is megindokolt ellenvéleményük ismételt közlése ellenére az Európai Bizottság a 2020. évben is visszatérően hivatkozott arra, hogy a közvélemény-kutatások szerint a magas szintű korrupció elleni küzdelem Magyarországon nem megfelelő. Az állítás megjelent az Európai Bizottság 2020. évi országjelentésében és a 2020. évi jogállamisági jelentésben is. A magas szintű korrupció fogalma a büntetőjogban vagy a bűnügyi statisztikában nem létezik, azt az Európai Bizottság sem határozza meg, és ilyen jellegű statisztikai adatokat sem gyűjt. A médiában viszont gyakran fordulnak elő és nagy port vernek fel az olyan büntetőeljárások, amelyeket a közvélemény magas szintű korrupciós ügyként azonosít. A magyar társadalom igenis úgy érzi, hogy a hazai korrupciós cselekmények száma kiemelkedően magas. Több esetben érdemi nyomozás már el sem indul, például ahogy az V. kerületi polgármester gyanús földvásárlása után sem indult eljárás a múlt hónapban, így nem csoda, hogy más-más a korrupciós érzékelés. Ezekben az ügyekben miért nem lépnek? Hogyan lehetséges, hogy ennyire máshogy látja a korrupció mértékét a társadalom, és máshogyan azt az üldözni hivatott ügyészség? A 2019-es önkormányzati választások után számos önkormányzati vezetés tett feljelentéseket a megelőző ciklusban kötött szerződések, megbízások esetében bűncselekmények gyanúja miatt. Mi az oka, hogy ezek közül majdnem minden esetben elutasította a feljelentéseket az ügyészség, vagy érdemi előrelépésre nem került sor? A Központi Nyomozó Főügyészség több mint egy hónap után döntött a 2019. december 16-án és de-cember 17-én a közmédia székházában történt atrocitásokról. Nagyon sokat beszéltünk a Parlament falain belül ugyebár a 2018 decemberében és a 2019 januárjában zajló események kapcsán. Nagyon sok kérdést tettünk fel akár legfőbb ügyész úrnak is itt a Parlament falain belül is. Az ügyészség közleménye szerint az országgyűlési képviselők az MTVA székházában nem hivatalos személyként jártak el, ugyanis hivatalos eljárást nem folytattak, hanem megjelenésükkel, mozgásukkal kezdetektől fogva az volt a céljuk, hogy a tüntetéshez kapcsolódva, politikai követelések beolvasásával, a műsorrendet megzavarva az élő műsorokat megszakítsák. Azóta bebizonyosodott az állítás tarthatatlansága. Az első fokon eljáró bíróság megváltoztatta az óbudai jegyző tavaly decemberi birtokvédelmi határozatát, amit az ellenzéki országgyűlési képviselők ellen kért az MTVA, és elutasította azt. Az ítéletből az is következik, hogy nem lehetett volna kidobni az ellenzéki politikusokat az épületből. Ismét egyértelművé vált az ügyészség átpolitizáltsága, amit Polt Péter rendszeresen kikér magának itt a Parlament falain belül és kívül is. Ez az ügy jól mutatja azt, hogy hogyan szolgálja legfőbb ügyész úr az adott hatalmat, Orbán Viktor kormányát. Van egy másik ügy is, amiről nagyon sokat beszélgettünk, és kell is, hogy beszéljünk róla, és fogunk még amúgy az MTVA székházában lezajlott eseményekről is. Én magam is részt vettem ezen, és szerintem hárman vagyunk itt ellenzéki politikusok, Tordai Bence és Arató képviselő úr is. Személy szerint én akkor is ott voltam, amikor Varju László képviselőtársamat megverték, megráncigálták. Sőt, hozzáteszem, nekem is látleletem van arról, hogy megvertek. Feljelentést is tettem, de azt is elutasították, akár a nyomozást, akár a további lépéseket is, de reméljük majd, hogy valamikor a történelem minket fog teljes egészében igazolni. A másik ügy a magyar állami intézményekkel kapcsolatos: a Microsoft-licenceket értékesítő viszonteladók - a Microsofttól kapott diszkontoknak köszönhetően - nagyon olcsón jutottak a termékekhez, a kedvezményt azonban nem adták tovább a végső vevőnek. A profitrátájuk olyan magas volt, hogy arra már nem nagyon akadt észszerű magyarázat, hacsak az nem, hogy a profitból állami döntéshozókat vesztegettek meg, méghozzá a cég tudtával. Az persze csak feltételezés, de elég komoly volt a gyanú ahhoz, hogy először a Microsoft vizsgálódjon. Ki is rúgták akkor a vezetőiket. A Legfőbb Ügyészség is vásárolt Microsoft-licenceket ebben a két évben, méghozzá összesen bruttó 236,5 millió forint értékben. A licencek szállítója mind a négy alkalommal a Microsoft egyik hazai viszonteladója, a T-Systems volt. A Központi Nyomozó Főügyészség 2019. augusztus 23-án nyomozást rendelt el. Korábban is érkezett már feljelentés. Arról Polt Péter még 2018 októberében azt a tájékoztatást adta, hogy bűncselekmény gyanújának hiányában elutasították. A nyomozás ellenére még senkit sem hallgatott ki az ügyészség a Microsoft-botrány ügyében. Azt Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő kérdésére válaszolta Polt Péter 2020 januárjában, amit az előbb felolvastam. Nagyon sok olyan ügyet tudnánk, és újságok listákat készítettek, hogy milyen ügyekben tettünk az elmúlt években feljelentést. Én 2020-ban is fordultam írásbeli kérdésekkel legfőbb ügyész úrhoz, és 2021-ben is. 2020-ban több esetben a járványhelyzethez kapcsolódóan kerestem meg legfőbb ügyész urat. Lényegében, ami engem nagyon-nagyon irritált, és mondhatom, abban a helyzetben, amit a magyar kormány megengedett, legfőképpen azért kerestem meg legfőbb ügyész urat, hogy hogyan fordulhatott elő az, hogy a világon mindenhol zártak, mindenhol betiltották a sporteseményeket úgy, hogy nézők vehessenek részt, az egyikhez kapcsolódott ugyebár a focimeccsek