Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. december 2. csütörtök - 228. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2020. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről:
1328 l: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Senyei György OBH-elnök Úr! A bizottsági elnöki expozémban elmondottakat nem kívánom megismételni, de fontosnak tartom kereszténydemokrata képviselőként elmondani azt, hogy miképpen ítéli meg frakciónk az OBH 2020. évi működését. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kereszténydemokraták a 2020. évi beszámoló alapján úgy látják, hogy az OBH az emberi és tárgyi erőforrásaival átgondoltan és takarékosan gazdálkodott. A bírói munkateher országos kiegyenlítése tekintetében az OBH által megint csak további jelentős előrelépések történtek, és külön üdvözöljük az OBH 2020. évi fejlesztéseit, melyek abba az irányba mutatnak, hogy a XXI. századi bíróság ideálja megvalósulhasson Magyarországon, hazánkban. Valóban, ahogy Gyüre Csaba alelnök úr mondta vezérszónoklatában, amikor kezdetben ezek az informatikai fejlesztések az igazságügyi szektorban, így a bíróságok keretében is kezdtek megvalósulni, akkor én úgy hallottam, hogy a bíráknak is, az ügyvédeknek is és az alkalmazottaknak is a haja szála az égnek állt, de most már ott tartunk, hogy kiforrott rendszerek vannak, és valóban bele kellett tanulni ebbe az új rendszerbe, ebbe az új E-PER-rendszerbe és az e-közigazgatási rendszerbe, és ennek alapján viszont sokkal átláthatóbb, sokkal egyszerűbb maga az ügymenet, és nyilván a különböző rendtartások is ezt szolgálják. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezúton is szeretném megköszönni elnök úrnak a munkáját. Elnök úr munkájához további jó egészséget és sikereket kívánunk önnek, kívánjuk az Isten áldását önnek és munkatársainak is, és további sikereket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A KDNP frakciója támogatja az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2020. évi beszámolóját és az Igazságügyi bizottság határozati javaslatát is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem, támogassák önök is! (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Varga Zoltán képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm, köszönjük a beszámolóját. Valóban, egy borzasztóan részletes beszámolót láthattunk és most hallhattunk is öntől, irdatlan mennyiségű számmal. Tehát valószínűleg aki bármire kíváncsi volt belőle, az mindent megtudhatott. Nagyon izgalmas volt különben hallgatni is, szerintem ez nagyon korrekt. Azonban mégis elkerülhetetlen, nyilván a beszámoló mellett, hogy kibontsuk az igazság minden ágát, ahogy szokták mondani, és ahogy a Kúria beszámolójánál is, úgy itt, ebben az esetben is muszáj, hogy beszéljünk az Európai Parlament jogállamiság-jelentéséről. Tegyük meg mindezt azért is, mert így teljes a kép, ha az igazságszolgáltatásról és a magyar jogról beszélünk, mert az EP jelentése valamilyen módon mégiscsak képet ad az elmúlt 11 évről, gyakorlatilag az Orbán-kurzus bizonyos fokú lényegét tárja elénk. Itt most tényleg csak nagy vonalakban. Tudjuk nagyon jól, hogy ahogy minden EU-tagállamban, úgy nálunk is négy területet vizsgált maga a delegáció, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupciót, a média helyzetét, valamint a fékek és az ellensúlyok rendszerét. A jelentés több kérdésben is visszautal a 2020-ban tett megállapításokra, és sok tekintetben itt is arra a következtetésre jut, hogy változatlanul fennállnak a korábban beazonosított problémák is, folytatódnak az aggályosnak ítélt gyakorlatok. Ezért nem tehetek mást, mint hogy a 2020-ban is bőven meglévő és azóta csak romló problémákról beszéljek. A bírák önigazgatási testületét, az Országos Bírói Tanácsot számos rendszerszintű korlát akadályozza abban a beszámoló szerint, hogy ténylegesen betöltse az alkotmányos funkciókat, és hatékony felügyeletet gyakoroljon az Országos Bírósági Hivatal elnöke felett is. A jelentés ilyen korlátként azonosítja például, hogy az OBT nem jogi személy, nem kezdeményezheti a bírákat érintő jogszabályok módosítását, véleményét nem kell figyelembe venni a jogalkotás során. Noha az OBH új elnöke együttműködőbb az OBT-vel - erről van szó a beszámolóban -, mint az elődje, Handó Tünde, az együttműködés kizárólag a jogszabályok által megkövetelt körben valósul meg. Ezen túl azonban semmilyen érdemi lépés nem történt a rendszerszintű problémák kiküszöbölése érdekében. A jelentés szerint az új OBH-elnök töretlenül folytatja a bírósági vezetői pályázatok érvénytelenítésének gyakorlatát, amely már korábban is konfliktusokhoz vezetett az OBT és az OBH előző elnöke között. Az új OBH-elnök egyre gyakrabban és a legtöbbször megfelelő indoklás nélkül dönt úgy, hogy nem kívánja a bírói tanácsok által alkalmasnak minősített jelölttel betölteni a megüresedett állást. A döntés eredményeként már 3 esetben az általa kiválasztott, ideiglenesen megbízott személyek kerültek pozícióba. A bírói kinevezések kapcsán a jelentés rámutat arra is, hogy bírósági vezetők a bírák előmenetele szempontjából fontos jogköröket gyakorolnak, és emlékeztet arra, hogy egyes jogkörök, így például az alkalmatlanná nyilvánítás lehetősége vagy a kirendelés lehetősége, a bírák elmozdíthatatlansága szempontjából aggályosak is lehetnek. A bíróságokat érintő módosítások kapcsán szükséges még megjegyeznem, hogy az Orbán-kormány azért átlag 3-4 havonta benyújt egy nagy igazságügyi csomagot, melyben módosítja a bírói hivatásrendet érintő törvényeket is.
