Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 21. kedd - 212. szám - A felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

130 amely a második legnagyobb helyezésjavulást elért európai egyetem. A Semmelweis Egyetem ezzel a bámulatos teljesítményével Közép-Európa egyik legjobb egyeteme lett, a legjobb lengyel és cseh egyetemek távolról sem érnek így a nyomába. A varsói Jagelló Egyetem az 529., a prágai Károly Egyetem pedig az 544. helyen áll. A további felsőoktatási sikerekhez most minden feltétel adott lesz. 2021. szeptembertől több mint 180 ezer hallgató kezdi meg a tanulmányait modellváltó intézményben, azaz a hallgatók közel 70 százaléka. Emellett jelentős az egyházi fenntartású intézmények aránya, 30 ezer fő, s még hat intézményünk marad állami fenntartásban. Az intézményi modellváltásról az egyetemek maguk dönthettek. Képviselőtársam már említette, hogy a szenátusi tagok 87 százaléka támogatta ezt. Van, ahol ez 100 százalék volt, van, ahol elérte az 50-60 százalékot, de összességében 87 százalékról beszélhetünk. Ezért sem értettem, amikor Brenner Koloman azt mondta, tudjuk, hogy hogy döntöttek a szenátusi kollégák. Én azt gondolom, mindenkiről, főleg az egyetemi vezetésben részt vevő szakemberekről, kutatókról, oktatókról csak a legjobbat feltételezhetjük, hogy mindenki szabad ember módjára dönthetett és döntött is az elmúlt években erről a modellváltásról. Így is van 13 százalék, aki, azt remélem, hogy a mostani törvény és az elkövetkezendő évek eredményei alapján meg fog győződni arról, hogy ez a modellváltás helyes volt, javítja a versenyképességet, jelentősen növeli a nemzetközi mozgásteret, és jelentős fejlesztéseket hajthatnak végre. Végezetül azt szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy beszéltünk itt az egyetemi fejlesztésről, de a hozzájuk kapcsolódó science parkokról vagy laborfejlesztésekről még nem beszéltünk. Nagyon fontosnak tartom a nemzeti laborfejlesztéseket, amik ezekben a modellváltó intézményekben fognak megvalósulni. Itt is láthatjuk, hogy milyen óriási forrásokat, közel 47 milliárd forintot szán a kormányzat a laborfejlesztésekre. Szükség van XXI. századi komoly laboratóriumokra ezekben a modellváltó intézményekben. Önök rendszerint magánegyetemekről szoktak beszélni, de államtitkár úr is világossá tette, hogy itt közcélt, közfeladatot szolgáló vagyonkezelő alapítványokról van szó. Minden vagyon az egyetemé, és minden vagyon és fejlesztési forrás az egyetemi polgárságot és közös célunkat, a nemzeti felsőoktatás felemelkedését kell hogy szolgálja. Aki nem eszerint jár el, az követi el a bűnt a nemzeti felsőoktatás ellen. Azt remélem, hogy mindenki eszerint fog eljárni a közeljövőben is, és azt, hogy később majd elérve és talán meghaladva a GDP 2 százalékos ráfordítást, a magyar fiatalok a magyar jövő nyertesei lehessenek a felsőoktatási intézmények mindegyikében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Hiller István alelnök úr. Parancsoljon, alelnök úr, öné a szó. DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ennek a törvényjavaslatnak a vitájában elsőként érdemes föltenni magunknak a kérdést: kétségkívül durván háromnegyed évvel a következő évi választás előtt lehet-e a magyar Országgyűlésben szakmai vitát folytatni? Szakmai érvekre szakmai érvek válaszolnak. Megjegyzem, az, hogy egy országgyűlésben, ahol választott képviselők és a kormány tagjai ülnek, hogy a szakmai viták politikai érvekkel is körül vannak véve, nem egy Istentől elrugaszkodott elképzelés, merthogy mégiscsak azért küldtek ide a választók minket, hogy képviseljük az akaratukat, illetve hogy a szakmai érvek mellett kifejezzük azt a véleménykülönbséget, ami egy demokráciában egyébként szép, hogy megvan. Ezért az, hogy a politikai érvek megjelennek a szakmai érvek mellett, egy törvényhozásban, egy választott országgyűlésben nagyon is helyénvaló. Azért is helyénvaló - és remélem, hogy ezt közösen végiggondolva kimondhatjuk -, mert erősítheti a választókban azt az érzést, hogy el tudják dönteni, mi alapján szavaznak egyik vagy másik gondolatra, politikai közösségre. E tekintetben nekünk nem azt kell figyelni, hogy a mai vitán hányan vesznek részt, hanem azt kell figyelni, hogy megadjuk-e a lehetőséget a választónak ahhoz, hogy ha akar, akkor tájékozódjon. És ebben nagyon is helyénvaló az az érvelés, amit az előttem felszólaló ellenzéki képviselő, Brenner alelnök úr kifejtett. Ezért ha megengedik, én nem ezekre az érvekre, hanem másfajtákra helyezném a hangsúlyt, bővítve azt a kört, ami kifejezi a véleményt, a véleménykülönbséget. Egyébként nekem nem az a célom, hogy azt mondjam, hogy nem, ahhoz képest, amit önök mondanak, nekem az a célom, hogy a saját tapasztalataimat és véleményemet kifejtsem. Nem azért mondok B-t, mert önök A-t mondanak, mert ha önök egyébként azt mondanák, ami az én véleményem, akkor is lennék olyan bátor, hogy azt mondjam, hogy így gondolom. Ezért a helyzet a következő: föl kell tenni először azt a kérdést 2021 őszén, hogy 11 évig mit tetszettek csinálni. Tizenkettedik éve, hogy kétharmaddal kormányoznak, elmondják, hogy a magyar felsőoktatás milyen kiemelt a politika egészében, akkor azért csak fel kell tenni a kérdést: örülünk, hogy erre rájöttek, de azért 11 év gondolkodás még egy filozófusnak is sok ahhoz, hogy rájöjjön az igazságra, egy kormánynak azért mégiscsak előbbkellett volna ezt tudni. (Dr. Orbán Balázs: Eltakarítottuk a romokat!) Nem arról van szó, hogy önök nem csináltak idáig semmit a felsőoktatásban, hanem mindarról, amit 2010, egészen pontosan 2011 óta csináltak, arról vagy bebizonyosodott, hogy hibás volt, vagy egyszerűen a rendszeren nem ment át, vagy kiderült róla, hogy nem bírják finanszírozni.