Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

1256 kormánypárt a csapdát az ellenzékieknek, majd utána megint lehet kiabálni, ha véletlenül nem szavazza meg az ellenzék, hogy már megint adóemelés pártján áll az ellenzék, meg nem akarja a minimálbért emelni, s a többi, s a többi. (12.00) Államtitkár úr is és kormánypárti képviselők is elmondták, hogy az adócsökkentések alapvetően a munkáltatói terheket csökkentik, a munkavállalói adó- és járulékbefizetés nem csökken. Azaz jövőre egy munkavállaló a jövedelme után hozzávetőlegesen háromszor többet fog fizetni az államnak, mint a munkáltató. Nacsa képviselő úr, hogy felfogja és megértse, mert ön is ezt mondta, még egyszer elmondom önnek, hogy jövőre egy munkavállaló a jövedelme után hozzávetőlegesen háromszor annyit fog az államnak befizetni, mint a munkáltató. Munkavállaló: édesapa, édesanya, tudja, akiket önök annyira támogatnak. Háromszor több adót fog befizetni, mint a munkáltató. Szerintem ez nagyon nincs rendben. Amikor a minimálbérről beszélünk, tisztelt képviselőtársam, el kell mondani, hogy 2010 előtt a legkevesebbet kereső emberek, a minimálbéresek nem fizettek adót az államnak a jövedelmükből. Most megnéztem: a vállalati szektorban az alkalmazottaknak körülbelül 34 százaléka minimálbéren van bejelentve, az állami szektorban is nagyon magas a minimálbéresek aránya, és akkor még a közfoglalkoztatottakról nem beszéltünk. Bőven több mint egymillió embernek a jövedelme a minimálbér ma Magyarországon, amin be van jelentve. Tudja, azért is baj, hogy a munkavállalóknak ekkora mértéke, ennyire sok ember minimálbéres, majd beszélünk a nyugdíjról is, és feltételezzük, hogy lehet, míg dolgozik az élete folyamán, folyamatosan minimálbéren van bejelentve, mert ez a nyugdíját is érinteni fogja, hiszen a megkeresett jövedelméből fogják kiszámítani a nyugdíjat. Ez rettenetes problémát okoz. Hadd mondjam el önnek, mert erről önök az elmúlt 12 évben nem beszéltek és továbbra sem beszélnek, hogy ha a szegénységi mutatókat nézzük, Magyarországon két szektorban nőtt brutálisan a szegénység, a munkavállalóknál és a nyugdíjasoknál, tisztelt képviselőtársam. Engedje meg, hogy elmondjam, mert ez többször is téma volt az elmúlt időszakban, hogy 2010-ben a nyugdíjasoknak 4,5 százaléka számított szegénynek, és ez nem a ’21-es adat, mert azt még nem tudjuk, 2020-ban pedig már 14,4 százaléka számít szegénynek. (A fejét ingató Nacsa Lőrincnek:) Ne rázza a fejét, képviselőtársam! Tudja, hol jelent ez meg? A KSH adataiban, ezt még önök sem tudják letagadni, ha akarják, ha nem, ott van a KSH honlapján. Ez azt jelenti, hogy ma a nyugdíjas korosztálynak, aki nyugdíjjárulékban részesül (sic!), a nyugdíjasok kétharmada átlagnyugdíj alatt kap ellátást. Kétharmada. Szeretik ezt a szót használni, képviselőtársam, a kormánypárti képviselőtársaim, csak nem ilyen összefüggésben. Amikor arról beszélünk, hogy önök hogyan csökkentik az adókat, a szochót, az összes többit, ezt előzőleg Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is elmondta, a költségvetés részéről egy kiesés képződik, és a nyugdíjkassza hiányáról beszélünk. Akkor még engedjék meg, mert el fogom felejteni, hogy emlékeztessek rá, 2010-ben mivel kezdték önök a kormányzást. Mostanában nem beszéltünk róla, de azért ne felejtsük el. Elloptak 3000 milliárd magánpénztári befizetett forintot a munkavállalóktól. Ne rázza megint a fejét, képviselőtársam, pontosan önök mondták azt, hogy majd magánszámla lesz, nem fog elveszni, mindenkinek meg fogják csinálni a magánszámláját. Hát, várjuk most már tíz éve. És nem sikerült. Eltűnt 3000 milliárd forint, amely a munkavállalóké volt. Ellopták. Mai napig nem adták vissza. Ezzel kezdték a kormányzásukat, arra hivatkozva, hogy az államadósságot csökkenteni kell, most meg látjuk, hol tartunk az államadósságban. Visszatérve a minimálbérre, az adócsökkentésekre, megint csak megemlítem, hogy Varga Mihály a miniszteri meghallgatásán elmondta, hogy körülbelül 2000 milliárd forint sorsáról döntöttek, adócsökkentés, családoknak adó-visszatérítés, a nyugdíjak kifizetése. Akkor kérdeztük, bár már az előző vitában is feszegettük ezt a kérdést, hogy hogyan, miből lehetne ezt pótolni a költségvetésben. Ki kell mondani, megint csak a kérdést feltenni, hogy miért most lesz ennek a tetemes összegnek a kifizetése, miért nem foglalkozik vele a kormány, hogy a költségvetési lába ott van vagy nincs ott. Persze, választás közeledik, és valahogy meg kellene tartani ezt a hatalmat a ’22-es választáson. Képviselőtársam is elmondta, megint csak arra hivatkozva, hogy önök tudják, hogy ha a baloldal kormányra kerülne, milyen adókat emelnének meg, a baloldali önkormányzatok hogyan adóztatnák meg a településükön élőket. Tudja, képviselő úr, amikor tegnap bejelentették, ha jól emlékszem, vagy tegnapelőtt, hogy végre a fővárosnak, Budapestnek odaadják azt a 12 milliárd forintot, amivel a BKV működését tudják finanszírozni, szörnyű volt látni ezt az egészet. Önök megint csak úgy viselkedtek hónapokon keresztül, hogy könyörögjenek, mintha kegyet gyakorolnának azzal, hogy ezt a pénzt oda kell adni. Ehhez képest éjszaka megint megjelent a Közlöny, több mint 4 milliárd forintot fog kapni Karcag városa kulturális dolgokra. Senki nem tudja, hogy mire, mert csak ennyi szerepel, hogy kulturális rendezvényekre, beruházásokra. Érdekes módon ezt azonnal tudták, csak így, hogy senki nem tudja, mire (Nacsa Lőrinc: Ön nem tudja csak!), több mint 4 milliárd forint. Tessék? (Nacsa Lőrinc: Ön nem tudja, hogy mire!) A Közlönyben nem szerepel tételesen, hogy mire. Más sem tudja. Higgye el, az emberben ilyenkor mindig felvetődik, hogy a baloldali önkormányzatokat hogyan