Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. december 1. szerda - 227. szám - Egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:

1243 hozzászólásom. Egyetértek azzal, hogy a törvényjavaslatnak talán ez a legfajsúlyosabb eleme, és köszönöm szépen, hogy mind a kormánypárti padsorokból, mind az ellenzék padsoraiból, mind Domokos elnök úr részéről, az ÁSZ részéről támogató véleményeket, támogató hozzászólásokat hallottunk. Ha megengedik, nagyon röviden azt mondanám el, hogy ha Domokos elnök úr történelmi léptékű változásokat említett, akkor véleményem szerint is egy rendkívül nagy jelentőségű informatikai rendszer bevezetéséről van szó, amely rendszer többéves előkészítés után, 2022 januárjától kezdheti meg a működését, és teljes egészében 2023 januárjától működik. Miről szól ez a rendszer? Ez arról szól, hogy a központi költségvetési körbe tartozó minden egyes szervezetnek a kötelezettségvállalásairól naprakész információnk legyen. Egyszerűen fogalmazva, a kormányzatban, például a Pénzügyminisztériumban naprakészen tudjuk, hogy a kormány irányítása alá tartozó szerveknél ki milyen szerződést kötött, ezekből a szerződésekből milyen kifizetések adódnak, illetőleg szerződéseken kívül, egyéb jogviszonyokból fakadóan milyen kifizetések lesznek. Ugye, ennek jelentősége van abban, hogy a kormányzati döntéshozatalt támogassuk, egy naprakész adatbázis lesz. Hozzáteszem: adatokat elemző rendszert is létrehozunk, és természetesen segít abban, hogy az állam finanszírozását jobban meg tudjuk tervezni. Ha pontosabban meghatározhatók az állam által teljesítendő kiadások, akkor ehhez jobban hozzá tudjuk igazítani a finanszírozási műveleteket, ergo, az államadósság finanszírozása ezen fejlesztés következtében is olcsóbb lehet. Hozzáteszem azt is, hogy most önök előtt erről az informatikai rendszerről van szó, de természetesen látjuk azt, hogy van feladatunk más területen is. A Kincstárat ha említhetem, új számlavezető rendszert kívánunk bevezetni, ez képes lesz az azonnali átutalásra, képes lesz arra, hogy hatékonyabb módszerekkel, a legújabb technológiák felhasználásával az állam szolgáltató jellegét is erősítse. Mindazok a költségvetési szervek, azok a szervezetek, amelyek a Kincstárnál tartják a számlájukat, egy jobb színvonalú szolgáltatást tapasztalhatnak majd meg. A második pontban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál később elhelyezkedő tiszthelyettesekre vonatkozó szabályozást említeném. Itt már kritikákat is hallottunk a támogató vélemények mellett, többen a „röghöz kötés” kifejezést használták. Egyrészről azt szeretném hangsúlyozni, hogy hál’ istennek, úgy látjuk, van abban a helyzetben a magyar gazdaság és a magyar költségvetés, hogy jelentős juttatásnövelést tudunk végrehajtani, erről szól ez a javaslat, ami mellesleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál később foglalkoztatott személyeknél a tanulmányi idő alatt olyan jellegű juttatásokat biztosít, ami például a rendészeti területen is az Országgyűlés korábbi döntése szerint elérhető. Az hangzott el kritikaként, hogy vajon arányos-e a juttatásoknak a növelése a kötelezően eltöltendő idő növelésével. A tiszthelyettesi juttatások a tervezet elfogadása esetén 7-8-szorosukra emelkedhetnek. Tehát a növekedés a mostani juttatásban 700-800 százalékos. A kötelezően a NAV-nál eltöltendő idő növekedése 25 százalékos. Tehát a 700-800 százalékos juttatásnövekedést érdemes összevetni a 8-ról 10 évre való, kötelezően a NAV-nál végzett munka összevetésével. Engedjék meg, hogy erről a juttatásnövelésről szóljak. Célunk szerint a tisztjelölt olyan illetményre lenne jogosult, ami egyrészről alapilletményből, másrészről tanulmányi díjból, harmadrészt illetménypótlékból áll. Az alapilletménynek az összege legalább a garantált bérminimumot kell hogy elérje. Mindnyájan tudjuk, hogy jövőre a garantált bérminimum közel 20 százalékkal növekszik. Ez egy elem a tiszthelyettesek juttatásából, ismétlem, mellette van még a tanulmányi díj és az illetménypótlék. Ezenkívül a tisztjelölt jogosult kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, és igényelhet költségtérítést és egyéb szociális juttatást. Tehát kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy amikor röghöz kötésről beszélnek, és arról beszélünk, hogy 8 év helyett 10 évig kell a NAV-ot szolgálni, akkor ezt vessék össze azzal a többletjuttatással, amelyet a tervezet tartalmaz, és amelyet a kormányzat a tiszthelyetteseknek nyújtani kíván. A harmadik elem, amiről szó volt a vitában, az a mozgóképről szóló törvény módosítása. Itt a célunk az, hogy az eddig is dinamikusan bővülő magyarországi filmgyártásnak további támogatást adjunk. Ugye, hál’ istennek, talán önök is nap mint nap találkozhatnak olyan produkciókkal, amelyek Magyarországon valósulnak meg, és ezt a dinamikát szolgálja tehát az az indítvány, amely szerint filmgyártási tevékenység során a hazai belföldi illetékességű személyek foglalkoztatása esetén eltörölné a javaslat a 12 millió forintos korlátot, amely összegig a filmgyártást végző produkció költségként elszámolhatja a foglalkoztatottak bérét. Tehát jelenleg van egy 12 millió forintos korlát, 12 millió forintig a filmgyártó produkció költségként elszámolhatja az összeget. E fölött nem, e fölött kisebb mértékű költségelszámolás lehet. Ezt a korlátot törölnénk el. Arra adnánk ösztönzést, hogy még több hazai személyt foglalkoztassanak. A külföldi illetékességű személyeknél 3 milliós korlát van érvényben, ezt nem változtatja a javaslat. Miért került szóba a kata? Azért, mert a foglalkoztatottak jelentős része katával adózott. De a katával mi történt? A katával az történt, itt van Izer államtitkár úr, aki sokkal mélyebben tudja, de mégis engedjék meg, hogy most szóljak róla: a rendelkezésre álló statisztikák alapján bizony a katával nemcsak éltek vállalkozások, hanem voltak, akik visszaéltek, ami azt jelenti, hogy számos, korábbi normál munkaviszonyban lévő személy ment át katás vállalkozásba. Kiskapuként használták a cégek és a személyek arra, hogy a normál munkaviszony helyett katás vállalkozás legyen. Ezért a változtatás arról szólt, hogy az adott foglalkoztató, adott megrendelést adó vállalkozás bizonyos összeghatárig foglalkoztathat katást. E fölött is foglalkoztathat, csak nagyobb adót kell fizetnie. Magának a katásnak az adózására