Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 30. kedd - 226. szám - Egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:

1215 Tehát a Számvevőszék a fenti ellenőrzési rést betöltő, az átláthatóbb és jobb közfeladat-ellátás megteremtését hangsúlyozó tevékenységét az Országgyűlés a 17/2021. évi június 16-ai országgyűlési határozatában is megerősítette. A határozatban az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a jól irányított állam működésének elősegítése érdekében támogatja az Állami Számvevőszék - ellenőrzési és elemzési feladatai mellett - tanácsadó szerepének erősítését a közpénzügyi helyzet, a közfeladat-ellátás javulása, valamint a közbizalom erősítése érdekében, amihez az Állami Számvevőszék elsősorban a köztestületek tanácsadó jellegű, monitoringtípusú értékelésével tud és kíván hozzájárulni. A monitoring-ellenőrzés célja, hogy az ellenőrzött területről jelen idejű helyzetképet adjon, és a hiányosságok feltárásával lehetőséget biztosítson azok kezelésére már az ellenőrzés folyamatában. A monitoring-ellenőrzések az azonos jogszabályi környezetben működő szervezetek teljes körére vagy nagy számosságú csoportjának egy-egy jellegzetes területére irányulnak, ezért a monitoring-ellenőrzésekkel jelentősen növelhető az ellenőrzési lefedettség. A monitoring-ellenőrzés során az Állami Számvevőszék nem kötelezi intézkedési terv készítésére az ellenőrzötteket, nem tesz megállapításokat, hanem az elköteleződésükre alapozva, tanácsadás keretében, már az ellenőrzés második szakaszában azonnali intézkedéstételre felkérve mozdítja elő a pozitív irányú közpénzügyi változások megvalósítását már az ellenőrzés ezen szakaszában. Mire jutottunk? A Számvevőszék egyúttal 30, az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartásában nem szereplő kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara és területi szervezetei, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és területi szervezetei, továbbá a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feladatellátását biztosító források szabályszerű, átlátható és elszámoltatható felhasználásának alapvető feltételeit biztosító működés és gazdálkodás szabályozottságát értékelte. Feladataik ellátásához a forrásokat a tagjaiktól beszedett tagdíjakból vagy hozzájárulási díjakból fedezik, fedezték. A Számvevőszék értékelése - a köztestületek jelen állapotban hatályos lényeges dokumentumaira fókuszálva - a források szabályszerű, átlátható és elszámoltatható felhasználása alapvető feltételeire terjedt ki. Az értékelést elvégeztük. Az értékelés eredményeképpen megállapításra került, hogy 30 köztestület közül a működés alapvető szabályozási kereteinek kialakításáról 15 köztestület gondoskodott, 15 azonban nem; 21 köztestület alakította ki a gazdálkodás alapvető szabályozási kereteit, 9 azonban nem. A működés és a gazdálkodás alapvető szabályozási kereteinek kialakítása alapvető feltétele a köztestületek átlátható és elszámoltatható, a tagok felé transzparens működésének, gazdálkodásának, és egyúttal a közbizalom biztosításának. A 30 köztestület közül csupán 21 rendelkezett beszámolóval az értékelt időszakban, biztosítva ezzel a működésének, vagyoni-pénzügyi-jövedelmi helyzetének átláthatóságát és elszámoltathatóságát a tagsága és a közvélemény felé, tehát 9 nem. A köztestületek feladatellátása javításának és a közbizalom erősítésének folyamatosan fennálló kritériumnak kell lennie, így erősíthető az állampolgárok bizalma az állam működése felé. Ennek érvényesülését szem előtt tartva a Számvevőszék már az értékelés során felhívással élt, megszólította a köztestületek vezetőit, és lehetőséget adott a hiányosságok jövőre vonatkozó megszüntetésére. A figyelemfelhívást követően, mondhatnánk, jó hír, hogy a 20 köztestület, habár továbbra is jelezte és vitatta a számvevőszéki ellenőrzés jogszerűségét, de lépéseket tett. Esetükben a korábbi hiányosságok felszámolása által javulhat a közfeladat-ellátás színvonala, azonban 2 köztestület nem tett lépéseket a felhívás ellenére sem a pozitív változások elindítására, de 18 igen. Tisztelt Országgyűlés! A köztestületek ellenőrzése során az előbb elmondottak alapján érzékeltük, hogy - elegánsan fogalmazva - nem volt néhányuknak nyilvánvaló, hogy a közfeladat-ellátáshoz a törvényhozói hatalmi ágba tartozó számvevőszéki ellenőrzés is kapcsolódik. Ennek fényében jelzem, hogy az értékelést elvégeztük, a dilemmák mellett is, emellett a mai napon megjelent a „Közjegyzői és végrehajtói tevékenység elemzése” című anyagunk is, amely az ÁSZ honlapján megismerhető. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat érinti a modellváltó egyetemek számviteli könyvvezetésre vonatkozó szabályait is. A modellváltás végrehajtásához és az egyetemek fenntartásának biztosításához az Országgyűlés jelentős nemzeti vagyont is az alapítványok, illetve a felsőoktatási intézmények rendelkezésére bocsátott. A vagyonnal való átlátható és elszámoltatható gazdálkodást támogatja a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely előírja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány beszámolójának mérlegében kimutatandó részesedés mindenkori értékét az egyetem azonos mérlegfordulónapra vonatkozó beszámolójának mérlegében kimutatott saját tőke értékéhez köti. Ez a szabályozás valóban hiánypótló, ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy a vagyonnal való elszámoltatás körülményeit javítja e törvénytervezet, legalábbis ez a szándék; amennyiben megszavazásra kerül, akkor ez tényleges lehetőséget teremt a javításra. Talán kevésbé ismert, hogy a Számvevőszék ezen egyetemek ellenőrzését az átadás-átvétel pillanatában külön is ellenőrzi. Ennek tapasztalatairól szeretnék még egy gondolatot elmondani, hogy azért azt mutatják az ellenőrzési tapasztalatok - ezt fontos hangsúlyozni - , hogy a modellváltást megelőzően az érintett felsőoktatási intézmények jellemzően nem biztosították igazoltan a közfeladat-ellátást szolgáló nemzeti vagyon megőrzését és védelmét - ez