Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. szeptember 21. kedd - 212. szám - A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:

121 korábban a megbetegedések elkezdődtek, mint hogy hajlandók voltak elárulni, és utána a fél világ kitömte dollárszázmilliárdokkal ezt az országot, ahelyett, hogy azoknak az embereknek, akik ott, Kínában elhallgatták a világ elől, hogy milyen vírus szabadult el, azoknak inkább a felelősségvállalásáról kellene nagyon sok nemzetközi grémiumnak beszélnie. Mi ezt persze Magyarországon nem tudjuk befolyásolni, de azért ez is hozzátartozik ehhez az egész kérdéshez. Azt mondta képviselőtársam, hogy a parlament végig működött. Hát, ha a parlament végig működik, akkor veszélyhelyzeti törvényre nincs szükség, hiszen a kormányrendeleteket úgyis a parlament, különösen kétharmados többséggel jóváhagyja anélkül is, hogy rendeleti kormányzást kellene folytatni. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, kíván-e még valaki az adott napirendünk keretében felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, ezért az általános vitát lezárom. Megkérdezem Völner Pál miniszerhelyettes urat, kíván-e válaszolni. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó, miniszterhelyettes úr. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában sok minden elhangzott, csak néhány dologra szeretnék reflektálni. Először is, kicsit csalódást okozott, hogy professzionális képviselőknél is előfordul, hogy összekeverik az időszak jogalkotását. Tehát volt olyan jog, amit a parlament alkotott meg normál eljárás keretében - például az egyetemekkel kapcsolatos törvényeket, tehát Gurmai Zita képviselőtársunk itt egy kicsit tévedésben volt, ezek nem veszélyhelyzeti rendeletalkotás útján születtek -, voltak olyan rendeletek, amelyeket a kormány egyébként saját hatáskörben békeidőben is ugyanígy meghozott volna, és volt a veszélyhelyzeti rendeletalkotás, ahol a jogkörével élve, amit a parlament biztosított a számára, törvényalkotási kérdésekben is soron kívül tudott rendeleteket alkotni, amelyek segítettek. Gondolhatunk itt arra, hogy a bíróságok, ügyészségek eltérő működése, amikor nagyon gyors határidőkkel kellett például rendeletet alkotni, egy ilyen veszélyhelyzeti jogalkotás nélkül nem lett volna lehetséges. Tehát akkor, amikor nekimentünk ennek az egész veszélyhelyzeti időszaknak, senki nem tudta, mi ez a járvány, tud-e egyáltalán ülésezni a parlament, s ha nem tud ülésezni, akkor hogyan lehetne ezt a veszélyhelyzeti jogalkotást létrehozni. Tehát mindenképpen szükség volt rá. Az elmúlt időszak beigazolta azt, hogy a parlament a normál törvényalkotási jogkörökben folyamatosan tud dolgozni, a kormány a normál rendeletalkotási tevékenységét végezni tudja, de időről időre felbukkannak olyan kérdések, amelyeket gyorsan kell megoldani, és utána, amikor a veszélyhelyzetnek vége van - voltunk már kivezető törvénnyel itt a parlament előtt -, ezeket a törvényeket akkor lehet véglegesen törvénnyé alakítani, ha ezeket a parlament jóváhagyja. Tehát a parlamentnek semmilyen jogköre nem csorbult az elmúlt időszakban, sőt a veszélyhelyzet idején is volt, amikor beszámolt a miniszterelnök úr a történésekről a parlament előtt. Ami a különböző felvetéseket illeti, ami az önkormányzatokkal kapcsolatos, például az iparűzési adónál volt a kis- és középvállalkozások számára egy megadott kedvezmény. Mindenki tudja, hogy ezt a 25 ezer alatti településeknél pótolta a kormányzat a költségvetésből, tehát nem érte őket hátrány, ugyanakkor segíteni tudtunk a vállalkozásoknak, hogy ne kerüljenek nehéz helyzetbe. S beigazolódott az is, hogy a fővárosban is a tervezett iparűzésiadó-szint ennek ellenére bejött, sőt e felett teljesítettek a vállalkozások, köszönhetően annak, hogy a kormányzat a gazdaságot végig életben tudta tartani, munkabér-támogatásokkal, beruházási támogatásokkal, és ezen a területen továbbra is szükség van erre a tevékenységre. Elhangzott itt a költségvetési hiány is, Bányai Gábor képviselőtársam is említette, hogy ezek a források, amelyek például hitelből kerülnek finanszírozásra, ezek fejlesztéseket szolgálnak, sőt a miniszterelnök úr tegnap elmondta azt is, hogy amennyiben az újjáépítési alap forrásait megnyitja az Unió, tulajdonképpen ezeket előlegeztük meg belőle, tehát semmiféle túlköltekezés ezen a területen ilyen formában nem történt. Az oltásellenességről akartam beszélni, de Bányai Gábor képviselőtársam, azt hiszem, talán sokkal meggyőzőbben tudta elmondani, hogy miről van szó. Nyilván ennek van egy durvább formája, van, amikor finomabb formában folyik a baloldal részéről az oltás elleni bizalom megingatása. Tegnap is volt rá példa. Ezeket valóban, aki felelőségérzettel rendelkezik, annak ezt be kellene fejezni, és talán minél több életet meg kellene mentenünk, és el kellene fogadnunk azt, hogy igenis lehessen agitálni az oltások felvétele mellett. (11.50) Az pedig semmiféle korábbi jogi keretektől való eltérést nem jelent, hogy vannak olyan munkakörök, vagy lehetnek olyan helyek, ahol kötelezővé válik az oltás. Békeidőben is például az erdészeknek kötelező kullancs ellen beoltatni magukat, pedig ez sem általános a lakosság körében. Akkor, amikor nemcsak a saját életünkről, hanem másokéról van szó, akkor pedig fokozottan érvényesülhet ilyen szabály.