Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 29. hétfő - 225. szám - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Csak gyenge emberek akarhatnak gyenge forintot!” címmel - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
1096 Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „Csak gyenge emberek akarhatnak gyenge forintot!” címmel Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Pénzügyminisztérium államtitkára fog válaszolni. A képviselő úré a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gyengébb forint egyértelműen ellentétes az emberek érdekeivel, a gyengébb forint gyengébb államot jelent, és gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak. A helyzet az, hogy ezekkel a kijelentésekkel nem áll módomban vitatkozni, mint ahogy a pénzügyminiszter azon megszólalásaival sem, amelyek még a 250-es forint/euró árfolyamnál halaszthatatlan és azonnali beavatkozást követeltek, és azt láthatjuk, hogy a benzinár tekintetében önök ugyanezt megtették annak idejében. Tehát mind a benzin-, mind az elszabadult forint/euró árfolyam esetében komoly beavatkozásért kiáltottak még ellenzékből azok a kormánypártiak, akik kormányra kerülve tudatos, lassú forintrombolással, -roncsolással elérték azt, hogy Magyarországon minden egyes cikk megvásárlása drágább a kelleténél, pusztán azért, hogy stratégiai partnereik érdekeit kiszolgálhassák. (14.30) 2010 előtt a Fidesz felső vezetői egymásnak adták a stafétabotot, amikor tiltakozni kellett amiatt, hogy egy euróért akár 250 forintot adni kellett, most, amikor több mint 100 forinttal romlott ahhoz képest az árfolyam, a kormány csendben van, és tudatosan asszisztál ezekhez a folyamatokhoz. Amikor pedig megkérdezzük, hogy egy ilyen okostelefon (Mutatja.) a 2010-es forint/euró árfolyamhoz képest miért 40 ezerrel drágább, csak a forintromlás miatt, vagy amikor államtitkár úrnak a jól szabott öltönye miért 10-20 ezer forinttal drágább, pusztán azért, mert önök tudatosan roncsolták a forintot - de ami ennél sokkal fontosabb: a nehéz sorban élő magyarok számára miért drágább minden zöldség és gyümölcs és alapvető élelmiszer, még a hazai termesztésű is a forint rettenetesen gyengített árfolyama miatt -, akkor azt a választ kapjuk önöktől, hogy hát, a kormánynak nincsen árfolyamcélja. A máskor nagyon nemzetinek tűnő, nagyon harcias, egy ilyen jobboldali álsziruppal leöntött kormány eljátssza azt, hogy neki igazából semmi köze nincsen a forint árfolyamához. A valóság ezzel szemben az, hogy Orbán Viktor két balkeze, Varga Mihály és Matolcsy hibát hibára halmozott, mindkettőjüknek lett volna lehetőségük beavatkozni a forint gyengítésével szemben, és egyikük sem látta el a feladatát. Furcsa módon, maga Matolcsy az, aki megfogalmazza a kritikát a másik balkézzel szemben, miszerint betonba, piramisokba, cicomaberuházásokba öntötték azokat a fejlesztési forrásokat, amelyeket nagyon sokszor devizahitelből, külső forrásokból szereztek, ily módon egészségtelen gazdasági folyamatokat támogattak. Az alapkamattal történő játszadozással pedig az inflációt megállítani nem sikerült, a hitelesek részletei elszabadultak, viszont a helyzet az, hogy az árfolyam is olyan gyalázatosan rossz maradt, mint amilyen, és manapság már a 400 forintos euróárfolyamról is beszélnek egyes elemzők. Borzasztó folyamatok rajzolódnak ki tehát. A kérdés egyértelmű és egyszerű: van-e végre bátorsága a kormánynak szembenézni azzal, hogy igenis legyen árfolyamcélja, módosítja ennek megfelelően (Az elnök csenget.) a törvényeket, vagy pedig kitart amellett, hogy gyáván sunnyog, és nem old meg egy mindenkit megkárosító problémát? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK: Tállai András államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön is tudja, hogy az árfolyam emelkedése nem kormányzati intézkedéseknek, nem a magyar gazdaságpolitikának köszönhető, hanem alapvetően a nemzetközi folyamatoknak. Az árfolyamgyengüléssel, a valutaárfolyamok gyengülésével bizony nagyon sok ország küzd Európában, de az egész világon. Egyik ilyen oka a forintgyengülésnek és más devizák gyengülésének is az amerikai dollár erősödése. Az amerikai dollár erősödése még az euróval szemben is jelentős, hiszen több mint 5 százalék. Ez azt jelenti, hogy jelentős hatással van a régiós devizákra is, így hatással van a forintra, amelyet ha megvizsgálunk, szeptember óta a dollárhoz képest, ugye, több mint 10 százalékkal gyengült, de ugyanígy van például a lengyel złoty is, amely közel 10 százalékot vagy a cseh korona közel 7 százalékot, a horvát kuna több mint 6 százalékot és a román lej is 6 százalékot vesztett az értékéből a dollárral szemben. Tehát ez egy nemzetközi tendencia. De ha az euróhoz nézzük ugyanezeket a devizákat, akkor azt láthatjuk, hogy míg a forint 5, addig a złoty is 4 százalékkal gyengült ebben az időszakban. És ha az egész éves folyamatot vesszük alapul, akkor azt láthatjuk, hogy
