Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak

2021. november 15. hétfő - 224. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK: - DR. BŐSZ ANETT (DK):

1073 ELNÖK: Köszönöm szépen. Varju László képviselő úr, a DK képviselője következik: „Mi történik Újpesten?” címmel. Parancsoljon! VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Ismét szeretném megragadni az alkalmat, hogy beszámoljak önöknek az Újpest és Angyalföld lakosságát és környezetét érintő legjelentősebb fejleményekről. Örömteli hír, hogy utolsó fázisához ért egy önkormányzati bérlakás építése, mondhatnám, egy házé, amelyik a Károlyi utca 25. szám alatt található. Az integrált városfejlesztési stratégia megvalósulása keretében egy szegregátum megszűnik, lakásfelújításra, lakás- és parképítésre kerül sor, ez zajlik. A megvalósítás ütemesen halad előre: több lakásban már a padlók, a radiátorok is a helyükön vannak, a gépészeti helyiség is hamarosan elkészül, folyamatosan csempéznek, és az új konyhabútorokat is beszerelik a szakemberek. A tervek szerint az év végéig elkezdődhet a műszaki átadás-átvétel, jövő év elején pedig a használatbavételi eljárás. Az engedély birtokában új lakók is beköltöznek a 29 lakásos önkormányzati bérházba. Európai támogatással, állami, önkormányzati és civil együttműködésben haladunk a befejezés felé. Sokszor hangsúlyoztam már e falak között, hogy mennyire fontosnak tartom a zöldfelületek növelését, és mindent meg is teszek azért, hogy választókörzetemben a jelentős fejlődéshez szükséges feltételek és szándékok meglegyenek e téren. Mint ahogy az előbb is említettem, itt is már, ebben a programban van parképítés, és erre az újpesti városvezetést nem kell győzködni e tekintetben, hanem inkább támogatni és segíteni. Ezért követelem a kormánytól, hogy az emberek önkormányzatától, az újpestiektől, az angyalföldiektől ne vonjon el több forrást, mert akkor az önkormányzat nem csak négy újabb óvodában telepíthet például zöldfalat. Ezúttal az Aranyalma Óvoda, a Vörösmarty Óvoda, a Bőrfestő Óvoda és a Lakkozó Óvoda csatlakozott ehhez a programhoz, melyekkel így már kilenc intézményben található ilyen speciális terület az épületekben. Ezek közül többet már magam is megnéztem, s azt kell mondjam, hogy az egészségügyi előnyökön túl kifejezetten szép látványt is nyújtanak az üde színfoltok a gyermekek, a szülők és természetesen az ott dolgozók számára. De itt nem állunk meg, mert ha az újpestiek közösségeiben is továbbtekintünk, látjuk, hogy mindenkinek lehetősége van személyesen is tenni a zöldítésért. Legutóbb előző pénteken volt egy közös faültetési akció, a „10 millió fa Újpest-Káposztásmegyer” csoportja a Henkel Magyarország Kft. felajánlásában a Halassy uszoda előtti területen rendezett ültetést, ahol mintegy 100 darab facsemete került a földbe azután, hogy korábban az iskola udvarán már ültettünk közösen fát. Haladunk a tízmilliomodik fa felé, mindemellett Újpest önkormányzata az idén ebből közel 600 fát ültet el, így 2019 óta összesen átlépjük a 2100 ültetett fa és az ültetett új élet születését. A 28. alkalommal meghirdetett „Virágos Magyarország” versenyen több mint 320 pályázat érkezett be, a zsűri összesen 49 díjat osztott ki, melyek közül Újpest nyerte Budapest főváros díját, ezzel a legvirágosabb kerület címet. A fővárosi fődíjat olyan zöld kezdeményezésekkel és fejlesztésekkel érdemelte ki Újpest, mint a vadvirágos Újpest, az előbb már említett intézményi zöldfalak projekt, az első újpesti közösségi tankert az Izzó-lakótelepen, a betonkerítésre telepített vadszőlők és a Fóti úton a megújult Béke tér és a káposztásmegyeri Sándor István park. Összességében tehát elmondható, a pénzügyi nehézségek és a kormány által generált komoly ellenszélben az újpesti növények, zöldfelületek fejlődnek, mert célunk, hogy az újpestiek egy olyan szerethető, élhető, környezetbiztonságot is megadó kerületben élhessenek, amilyet megérdemelnek. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Bősz Anett képviselő asszony, a DK képviselője, a következő felszólaló: „Önkormányzatok anyagi szorításban” címmel. Parancsoljon! DR. BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem tudunk eleget beszélni arról, hogy mi történt az elmúlt 12 évben az önkormányzatisággal. Az önkormányzatiság ugyanis a rendszerváltás egyik vívmánya volt, amely szabadságot és felelősséget adott a helyi közösségeknek, igazgatni tudták önmagukat, erősítve a helyi demokráciát, a helyi ügyek fontosságát és a szubszidiaritás elvét, amely később az Európai Unióban nem pusztán települési, de regionális szinten is fontossá vált. A helyi önkormányzatok autonómiája azonban nagyban függ attól, hogy milyen finanszírozási modellt ajánl nekik a mindenkori kormány, azoktól a költségvetési keretektől, amelyeket a központi akarat és a helyi, valamint a központi adófizetők megteremtenek mint lehetőség a helyi ügyek finanszírozására. Ebbe nem pusztán a mindennapi működés tartozik bele, de azok a fejlesztések is, amelyeket például az agglomerációs települések mindegyikébe nagyarányú beköltöző lakosság teremt, egy olyan infrastrukturális és intézményrendszeri fejlesztési kötelességet, ami mulaszthatatlan nemcsak a helyiek számára, hanem a központi kormányzat számára is. Idetartozik a helyi úthálózatok fejlesztése, a járdaépítés, a modern vízgazdálkodás, ami a XXI. században nem merülhet ki pusztán a víztározásban, igenis gazdálkodnunk kell a vízzel, ugyanúgy, ahogyan figyelnünk kell a levegő tisztaságára, és arra, hogy hogyan