Országgyűlési Napló - 2021. évi őszi ülésszak
2021. november 15. hétfő - 224. szám - Schmuck Erzsébet (LMP) - az emberi erőforrások miniszterének - „Mit tesz a kormány?” címmel - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
1051 DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon úgy tűnik, hogy ez a cicaharc a jegybankkal tovább folytatódik, az ön felszólalása csak ezt támasztotta alá. Nem tetszik olvasni elég Matolcsyt, legalábbis nem volt ott velünk a legutolsó ülésén a Gazdasági bizottságnak, ahol ugyanezt a kérdést én feltettem a jegybank elnökének, hogy miért nem foglalkoznak az árfolyammal. Én tudom, hogy a jegybanknak van árfolyamcélja, mindenki tudja, keres rajta 170 milliárd forintot egy évben, hát persze, hogy hatással akar rá lenni! De ő ezt mégis letagadja. Képzelje el, államtitkár úr, azt mondta Matolcsy, a jegybankelnök, hogy neki se ráhatása, se feladata nincsen a forint árfolyamának alakulására, sem pedig képessége és célja nincsen. Pont ugyanazt mondta, amit maga. Akkor mondja már nekem, hogy ki foglalkozik a forint árfolyamával?! Ki foglalkozik azzal, hogy 250 forintot kell adni egy euróért, vagy 365 forintot kell adni egy euróért? Mert eddig azt látom, hogy se a jegybank, se a kormány nem akar ezzel foglalkozni. ELNÖK: Államtitkár úr! (14.20) TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm. Nézze, képviselő úr, lehet, sőt igaza van abban, hogy az árfolyam nem annyi, mint Magyarországon, de azért ott még nem tartunk, mint az önök kormányzása idején - Gyurcsány Ferenc volt a miniszterelnök -, hogy belehajszoljunk 2 millió családot a devizahitelbe, majd utána ott hagyjuk őket, és jön az árfolyam-emelkedés, és hogy, hogy nem, társadalmi és gazdasági probléma lesz belőle, mert az emberek nem tudják fizetni a devizahitelt. Na, itt nem tartunk, mert ez a kormány kihozta az embereket a devizaválságból, és Magyarország sérülékenységét a devizahitelből pedig stabilizálta. A magyar embereknek most nem kell attól félni, amit önök okoztak kétmillió családnak, hogy csődbe mennek és elárvereznek mindent. Lehet kritizálni persze az árfolyamot és az inflációt, de a magyar emberek boldogulnak, és a magyar emberek egyre többet tudnak vásárolni, és ez az elsődleges cél. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) Schmuck Erzsébet (LMP) - az emberi erőforrások miniszterének - „Mit tesz a kormány?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony és Ungár Péter képviselő úr, az LMP képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a miniszterelnök úrnak: „Ki vállalja a felelősséget Miniszterelnök úr?” Tájékoztatom önöket, a miniszterelnök úr távolléte miatt válaszadásra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter urat jogosította fel. Kérdezem a képviselő asszonyt, elfogadja-e válaszadónak. (Schmuck Erzsébet: Köszönjük, megvárjuk a miniszterelnök urat.) Jó várakozást kívánok! Bár személy szerint önnek ezt nem tudom, merthogy így aztán ön, Schmuck Erzsébet képviselő asszony következik, az LMP nevében, aki azonnali kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Mit tesz a kormány?” címmel. A miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat jelöli ki. Na, most mi lesz, képviselő asszony? (Schmuck Erzsébet: Elfogadom.) Elfogadja. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Hogyan lehetséges, hogy a gazdaság tízéves szárnyalása után - amelyre önök gyakran hivatkoznak - a magyar társadalom közel 20 százaléka szegénységgel küzd? Szomorú adatokat tartalmaz a KSH-nak a háztartások életszínvonaláról szóló legutóbbi kiadványa. Nyolc év csökkenés után újra nőtt a szegénységben vagy a társadalmi kirekesztettség veszélyében élők száma, 1 millió 752 ezer főre. Sajnos, az sem változott, hogy a legnagyobb szegénységi kockázatot az jelenti, ha valaki romának születik. De a legmegdöbbentőbb talán mégis az, hogy öt magyar gyerekből egy társadalmilag kirekesztett és veszélyeztetett, vagyis a gyerekek 20 százaléka. A gyerekes háztartások ráadásul sokkal szegényebbek az átlagnál, egyetlen családtípusban sem éri el az egy főre jutó jövedelem az országos átlagot. A legrosszabb a nagycsaládosok helyzete, ők fejenként bruttó 116 250 forintból élnek. Látható, hogy a kormány családpolitikája nem ért célba, csak a tehetősebbeknek szól, valójában egy kudarc. Hiába emlegettek 2020-ban havi 400 ezer forint feletti átlagkereseteket, jól hangzik, de eközben tavaly egy átlagos
