Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 8. csütörtök - 188. szám - Egyes köznevelést érintő törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
975 továbbképzés minőségileg az eddigi szakképzésre és az eddigi főképzésre épülő-e, és ott azt a fajta továbbképzést és azt a fajta plusztudást tudja megszerezni, amelyre a gyakorlati tapasztalatban a pedagógusoknak szüksége van. (Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.) A törvényjavaslat ezenfelül a pedagógusigazolványra vonatkozó szabályokat is módosítja, ezek egyszerűsítése fog megtörténni a törvény elfogadása esetén. A pedagógusigazolvány rendszerének megújítására vonatkozó elképzelések első lépéseként indokolt az igazolvány kivétele a nemzeti egységes kártyarendszer hatálya alól, mivel a tervezett korszerű technológiai megoldás és a kedvezmények, a pedagógusoknak járó kedvezmények igénybevételének biztosítása enélkül is megvalósítható. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportja a benyújtott törvénymódosítási csomagot támogatja, és azt kérem a többi képviselőtársamtól és frakciótól is, hogy mérlegelje az abban foglalt könnyítéseket, pontosításokat és új kedvezmények bevezetését. Azt gondolom, hogy ezzel tudjuk szolgálni a magyar pedagógiát, a magyar oktatásügyet, a köznevelést, ezzel tudjuk segíteni azokat a családokat is, amelyeknek például tartósan beteg gyermeke, illetve diabétesszel küzdő gyermeke van. Köszönöm szépen a figyelmet. További jó vitát kívánok! (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Dudás Róbert képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Szeretném azzal kezdeni, hogy ahogy az államtitkár úr is - nyilván nem szó szerint fogom ismételni az államtitkár urat, de - azt fogalmazta meg ezen törvényjavaslat kapcsán, hogy a legfontosabb célkitűzés kell hogy a szemünk előtt lebegjen, gyermekeink sorsa és jövője, és ezért mindent meg kell tenni. Én azt gondolom, hogy a teremben ülők, pártállástól teljes mértékben függetlenül, mindannyian így gondoljuk, legalábbis nagyon bízom benne, viszont a jelen törvényjavaslat kapcsán itt hallgatva az ön expozéját, illetve a kormánypárti vezérszónokot, felmerült bennem, hogy egyáltalán egy törvényjavaslatot nézünk-e. (14.00) Hiszen el kell hogy mondjam, hogy úgy nagyjából a 90 százalékával maximálisan egyet tudunk érteni, egy olyan salátatörvény áll viszont előttünk, melynek vannak igencsak vitatott pontjai. Nem elvitatva a pozitív vonalakat, és erre is szeretnék majd reflektálni és néhányra nyilván a teljesség igénye nélkül rámutatni, ugyanakkor arra szeretnék reagálni, ami mindenféleképpen aggályos a részünkről. Az önök részéről elhangzott, hogy talán a legfontosabb célok egyike, hogy minden tekintetben reflektál az Alkotmánybíróság felvetéseire. Nos, azt kell hogy mondjam, hogy ez a módosítás az égvilágon semmilyen formában nem reflektál arra az alkotmánybírósági határozatra, ami a szülői és gyermeki jogsérelmeket érinti, sőt a kötelező iskoláztatás terén, ahelyett, hogy kimondta volna a felesleges hivatali eljárást, behozott még egy hivatalt, ellentétes, illetve figyelmen kívül hagy mindent, amire elméletben reflektálnia kellett volna. Én azt gondolom egyébként ezen törvényjavaslat kapcsán is - és számos más törvényjavaslat kapcsán is -, hogy az észszerűség mellett a gyakorlatiasság az, ami hiányzik belőle. Azt szoktam mondani, hogy maximálisan a jó szándékot feltételezem a jogalkotóról, ugyanakkor viszont számos törvényjavaslat kapcsán derül ki az, hogy gyakorlati tapasztalat hiányában, illetve a szakmai szervezetekkel, jelen esetben akár óvodapedagógusokkal, akár szülőkkel való egyeztetés hiányában kerülnek benyújtásra ezek a törvényjavaslatok. De egyébként miről is döntött az Alkotmánybíróság? Az Alkotmánybíróság határozatában alaptörvényellenesnek minősítette a jelenlegi, iskolaérettséget megállapító rendszert, mivel a gyereknek alkotmányos joga iskolaéretten megkezdeni az általános iskolai tanulmányait, és jelenleg ez nem garantált. A határozat kötelező érvényű a jogalkotóra nézve, és a változás irányát is meghatározzák az indoklásban. A döntésbe be kell vonni az óvodapedagógusokat, különös tekintettel azokra a családokra, ahol a szülők nem kérvényezik saját döntésük alapján a halasztást. Az alapvető jogok biztosa is megszólalt ezen kérdésben, ő három fő pontban foglalta össze az érveit, nevezetesen: az elektronikus kérvényezés esélyegyenlőtlenséghez vezet; másrészt a túlterhelt pedagógiai szakszolgálatoknál problémát jelent a megnövekedett számú vizsgálat, ez szintén nem szolgálja a gyermekek
