Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 8. csütörtök - 188. szám - Egyes köznevelést érintő törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: - DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
971 A három évig tartó óvodalátogatás eredményességét a 2019-es PIRLS-mérés nemzetközi eredményei is alátámasztják. Az Oktatási Hivatal erről szóló jelentése megállapítja, hogy globálisan a nemzetközi mérésben részt vevő negyedik osztályos tanulók 56 százaléka három évig, 17 százaléka két évig, 15 százaléka pedig egy évig vagy még kevesebb ideig járt kisgyermekkori nevelést biztosító intézménybe, a gyermekek 12 százaléka pedig egyáltalán nem vesz részt formális nevelési-oktatási programban az általános iskola megkezdése előtt. Ezek a nemzetközi átlageredmények azt igazolják, hogy az általános iskolát megelőző oktatási-nevelési programokban töltött idővel együtt a tanulók eredményessége is emelkedik. Matematikából 464, 483, 495, illetve 509; természettudományból 452, 472, 489, illetve 500 pontot értek el átlagosan az egyes csoportokba tartozó tanulók, tehát jelentős eredményességbeli különbség van azok között, akik jártak óvodába és akik nem jártak óvodába az iskola előtt. Tehát aki jót akar a gyerekeknek, aki gyerekközpontúnak tartja magát, annak nem azért kell küzdenie, hogy a gyerekeknek ne kelljen óvodába menniük, hanem ellenkezőleg, támogatnia kell a kormányt abban, hogy ezt a programot sikerre vigye. Tisztelt Országgyűlés! Azért tartottam fontosnak ezt a rövid történeti áttekintést elmondani, mert a kormány önök előtt lévő, a köznevelést érintő egyes törvények módosítására vonatkozó javaslatának egyik legfontosabb célja, hogy eleget tegyünk az Alkotmánybíróság óvoda- és tankötelezettségi eljárásra vonatkozó döntésének, melyet a két évvel ezelőtt elfogadott szabályok kapcsán hozott. Mivel sokan sokféleképpen interpretálták az elmúlt hónapokban a megszületett döntést, tegyük akkor most tisztába! Sem az alapvető jogok biztosa által megfogalmazottak, sem az Alkotmánybíróság határozata nem vitatta a jelenlegi eljárások célszerűségét, illetve alapvető, meghatározó elemeit, az alapesetben hároméves kortól fennálló óvodába járás kötelezettségét és a hatéves kortól létező tankötelezettséget, valamint azt sem, hogy a halasztásra vonatkozó kérelmek befogadását és elbírálását szükség esetén, természetesen a megfelelő szakértői kapacitások bevonása mellett a kormányhivatal, illetve az Oktatási Hivatal végezze. Meg kell itt jegyezzem, hogy ez a folyamat 2020-ban és ’21-ben is zökkenőmentesen zajlott, az idei eljárásban 16 500-an kérelmezték az iskolakezdés elhalasztását, az Oktatási Hivatal pedig alapos vizsgálatot követően az esetek közel 96 százalékában helyt is adott a szülői kérelmeknek. Az Alkotmánybíróság arra vonatkozóan kérte törvényi szinten további garanciális elemek beépítését a szabályozásba, hogy abban az esetben is lehetségessé váljon a gyermek iskolakezdésének egy évvel történő elhalasztása, ha a szülő nem terjeszt elő kérelmet, illetve akkor is szülessen meg a jogerős döntés a nevelési év, illetőleg a tanév kezdetét megelőzően, ha a szülő a felmentést engedélyező szerv döntésével szemben közigazgatási pert kezdeményezett. A nemzeti köznevelésről szóló törvény önök előtt lévő módosítási javaslata az Alkotmánybíróság döntésének eleget téve biztosítja a tankötelezettség és óvodakötelezettség megkezdésére vonatkozó eljárások pontosítását, illetve lehetővé teszi, hogy indokolt esetben a gyermekvédelmi hatóság is kezdeményezhesse a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, amennyiben az indokolt lenne, és a szülő nem járt el az ügyben. A módosítás értelmében az eljárási határidők lerövidülnek. Az Oktatási Hivatal - mint felmentést engedélyező szerv - eljárása a korábbi 60 nap helyett 50 napos lesz, ezáltal még hamarabb megszülethet a döntés, míg az esetleges fellebbezést követő bírósági eljárás határideje 45 napról 30 napra csökken. Kivételesen indokolt esetben újabb kérelem alapján lehetővé válik az óvodakezdés halasztása annak az évnek az augusztus 31. napjáig is, amelyben a gyerek az ötödik életévét betölti. Azt is kimondjuk továbbá a törvényben, hogy a kérelméhez a szülő mellékelheti a gyermek fejlettségét alátámasztó óvodai dokumentumokat, ezt egyébként az Oktatási Hivatal eljárása szerint eddig is megtehették és meg is tették, de álláspontom szerint ez a módosítás is biztosítja az Alkotmánybíróság által kért megfelelő garanciákat. Tisztelt Országgyűlés! Amint említettem, a módosítási javaslat elsődlegesen az Alkotmánybíróság döntésére reflektálva született, ugyanakkor a jogalkotói szándékot is szem előtt tartva több, a köznevelés rendszerének hatékonyabb működését biztosító szabályozási elemet is tartalmaz. A törvénymódosítás fontos eleme, hogy a szakiskolai tanulók esetében is lehetővé válik a szakmai oktatásban vagy képzésben való részvétel szakképzési munkaszerződéssel duális képzőhelyeken, a munkáltatókat ezen intézménytípus tanulói után is megilletik majd a különféle kedvezmények. Annak érdekében, hogy az 1-es típusú diabétesszel élő gyermeket nevelő családok terheit csökkentsük, a családokért felelős tárca nélküli miniszter javaslata alapján az óvoda és az iskola, ahogyan sok esetben már most is, részt vállal majd 14 éves életkorig az ilyen típusú betegséggel küzdő, óvodás- vagy általános iskolás korú gyermekek napközbeni ellátásában, így például a vércukorszint mérésében. A feladatellátásba bekapcsolódó dolgozók bevonására önkéntes alapon, előzetes felkészítést követően, külön többletjuttatás fejében kerül sor.
