Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 7. szerda - 187. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
901 hogy jelenleg Magyarországon a jogszabályi környezet rossz, a hatóságok nem tudják vagy sok esetben nem akarják a feladatukat ellátni, és ez, mondhatjuk, hogy minden szempontból a magyar kormány hibája. (20.00) Nem olyan régen az Országgyűlés elé terjesztettünk pontosan ezek miatt a problémák miatt szigorító javaslatokat, törvénymódosító javaslatokat, amelyek ezeket a rendszerproblémákat hivatottak megoldani, és egészen megdöbbentő módon, március elején egyébként, legutóbb egy bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők hozzá se szóltak, nem állapítottak meg semmi véleményt ezzel kapcsolatban, egyszerűen csak nemet nyomtak rá. Tehát a kormány nem végzi el a feladatát, nem szigorítja a vonatkozó törvényeket, ennek ellenére leszavazza azokat a módosításokat, amiket mi teszünk. Hasonlóképpen egy egészen döbbenetes példa volt, hogy Pécs és Cserkút határán egy elképesztő méretű, illegális gumilerakó éktelenkedett évek óta, és ebben az ügyben is feljelentést tettünk, a tapasztalat hasonló volt, a katasztrófavédelem sem tudott mit kezdeni ezzel a helyzettel, az önkormányzat is panaszkodott, hogy nem tudott lépni, nem tudta ezt a helyzetet felszámolni, és hasonlóképpen minden hatóság gyakorlatilag béna kacsának bizonyult. Ez a kérdés, már az utóbbi, a gumilerakó ügye gyakorlatilag megoldódni látszik, most már lényegesen kisebb lett ez a hulladéklerakó, de az döbbenetes, hogy ebben az ügyben nem született elmarasztaló ítélet, szintén nem állapítottak meg bűncselekményt. Mi nem teszünk le arról, hogy ezeket a feladatokat megoldjuk, ezért ismét az Országgyűlés elé fogunk terjeszteni olyan javaslatokat, amelyek kellő szigorúságú büntetések kiszabását teszik lehetővé, amik elrettentő erővel bírnak, és nagyon bízunk benne, hogy tanulnak a hibáikból a kormánypárti képviselők, és azt támogatni fogják. Elnök úrnak köszönöm szépen a türelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga-Damm Andrea, független képviselő asszony: „Amikor az egyetemeket még nem a közvagyon eltulajdonítására használták” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 151 éve, 1870. április 7-én Eötvös József az első és harmadik magyar kormány vallás- és közoktatási minisztere terjesztette a képviselőház elé a Műegyetem megszervezéséről szóló törvényjavaslatot. Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme a Műegyetem, amely 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme volt, pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést. Mára már nem maradhatott Műegyetem, pedig mindenki ekként fogja hívni örök időkig, aki 2000 előtt született, és aki büszke erre a nagyszerű, 239 éves intézményre. Sajnos, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után a mérnöki intézetet 1850. szeptember 29-én császári rendelettel megszüntették. Ez is a forradalomért folytatott uralkodói bosszú egyik eleme volt, és hozzácsatolták az 1846-ban felállított Ipartanodához. Sok-sok átalakítás után az 1867-es kiegyezés okozta enyhülés eredményeként Eötvös József 1870. április 7-én terjesztette a képviselőház elé törvényjavaslatát, a József Műegyetem újjászervezéséről. Az előterjesztésben többek között ez szerepel: „Miután a Műegyetemen a matematikai és természettani tudományok a vizsgálódás épp oly magaslatán és épp oly szabadtudományos módszerrel adatnak elő, mint általában minden tudomány az egyetemen, törvényben mondassék ki a Műegyetemnek az állam többi egyetemeivel egyenlő állása.” Császárság volt ekkor, az abszolutizmus politikai rendszerében élt népünk, de képes volt a politikai osztály és az uralkodó ezen felülemelkedve állami egyetemek létrehozatalát támogatni és fenntartani. Megtehette volna, hogy saját közvetlen uralkodói irányítás alatt tartsa az egyetemeket? Megtehette volna. Megtehette volna, hogy nem a tudományos életből, hanem kizárólag családi vagy a nemesi osztályból származó embereket küld az egyetemek feletti felügyeletre? Megtehette volna. De nem tette, mert tudta, hogy a tudomány egyetemes, és azok kezébe kell adni, akiknek legmagasabb szintű tudása és képessége van azok megszervezésében, fenntartásában. Majd eltelik 151 év, és ott tartunk ma, hogy politikusi, baráti társaságok foglalják el olyan javadalmazás mellett, amelyben az elmúlt 239 évben nem sok egyetemi vezető részesült, az egyetemek vezetői pozícióit, teljes mértékben foglyul ejtve a tudományt és azt a szellemi értéket, amelyekből az egyetemek táplálkoznak.
