Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 7. szerda - 187. szám - A Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ALEXOV LYUBOMIR, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:

891 Az Európai Unió a sokféleségre épül. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke értelmében, amint ezt ma már hallhattuk is, az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. A 3. cikk kimondja emellett, hogy az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását. A sokféleség tehát elválaszthatatlan az európai identitástól. Jogi keret biztosítja a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak fenntartását. Az alapjogi charta 21. cikke tiltja a faji, etnikai származás, vallás, nemzeti kisebbséghez tartozás, valamint a nyelv alapján történő megkülönböztetést. A 22. cikke előírja, hogy az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget. De kanyarodjunk vissza az alapokhoz, hogy átlássuk, milyen koncepció alapján indult a kezdeményezés, és mi történt egy évtized alatt! A nemzeti és nyelvi kisebbségek jogait nem mindig és nem mindenhol tartják tiszteletben. Sok esetben tetten érhető a nemzetiségi nyelv és kultúra veszélyeztetése. Pedig nincs másról szó, csak arról, hogy ezek a közösségek lehetőséget akarnak arra, hogy életüket saját hagyományaik szerint éljék. Ha változatos és élhető Európát akarunk fenntartani, akkor szót kell emelnünk ezen értékek támogatása érdekében. A tíz évvel ezelőtti kezdeményezésről Pánczél elnök úr és államtitkár úr is részletesen beszélt, ezért én teljességében nem kívánom megismételni, viszont a 2017-ben elkezdődött újabb egymillió aláírás gyűjtését az európai sokszínűségért csak azért említem meg, mert már mint létező bizottság a Magyarországi nemzetiségek bizottsága is aktívan bekapcsolódott ebbe a munkába. (19.00) Magával a kezdeményezéssel az Európai Bizottság, mint tudjuk, csak akkor foglalkozott érdemben, ha 2018. április 3-áig összesen több mint egymillió hiteles aláírást sikerül összegyűjteni az EU legalább hét tagállamában. A kezdeményezés sikeresen lezárult, és a hitelesítés 2018 nyarán megtörtént. Mivel a kezdeményezést csak egy alkalommal lehet benyújtani, így előzetes egyeztetést szerettek volna kérni az EB elnökétől. Mivel az Európai Bizottság elnöke nem kívánt előzetesen egyeztetni a szervezők szándékairól, ezért annak tudatában, hogy az európai parlamenti választásokra majd hamarosan sor fog kerülni, a kezdeményezést lebonyolító szervezet úgy döntött, hogy a választások után megalakuló új Bizottságnak fogják benyújtani az aláírásokat. Ez végül 2020. január 10-én történt meg, így a kidolgozott törvénykezdeményezési javaslatot 2020. február 5-én mutatták be az Európai Bizottságnak. Az Európai Parlament 2020 decemberében rendezett vitát a Minority SafePackről. Biztató volt számunkra, hogy az Európai Parlament az eddigi sikeres európai polgári kezdeményezések egyikét sem karolta fel támogató állásfoglalásával, ebben az esetben azonban megtette, továbbá az EP-képviselők elsöprő többsége szavazott a kulturális és nyelvi sokszínűség megerősítése mellett. Az Európai Parlament 2020. de-cember 17-ei állásfoglalása többek között támogatásáról biztosítja a „Minority SafePack - Egymillió aláírás a sokszínű Európáért” európai polgári kezdeményezést. Felszólítja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően lépjen fel és tegyen javaslatot az uniós szerződéseken, az európai polgári kezdeményezésről szóló rendeleten, valamint a szubszidiaritás és arányosság elvén alapuló jogi aktusokra. Rámutat, hogy a Bizottság által nyilvántartásba vett kezdeményezés kilenc területre vonatkozóan jogalkotási javaslatot kér, és emlékeztet a kezdeményezésben foglalt kérésre, hogy minden egyes javaslatot önnön érdeme szerint vizsgálják és értékeljék. A kisebbségvédelmi kezdeményezés ügyét egyébként a nemzeti parlamentek, így a magyar Országgyűlés is támogatta. Majd 2021 januárjában jött a hideg zuhany. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy több mint egymillió európai polgár kérését, valamint az Európai Parlament állásfoglalását egyszerűen nem veszi figyelembe, és nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. A Bizottság úgy véli és azt az álláspontot képviseli, hogy a meglévő szabályok elegendőek ahhoz, hogy a tagállamok támogathassák a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogait és kultúrájukat előmozdító projekteket. A Bizottság továbbra is iránymutatást nyújt, ha a tagállamok nehézségekkel szembesülnek, amikor a nemzetiségi kisebbséghez tartozó személyek jogait és kultúrájukat támogató szándékolt intézkedéseiket összeegyeztethetővé kívánják tenni a hatályos állami támogatási szabályokkal. A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy nincs szükség további jogi aktusokra. Én mint nemzetiségi kisebbséghez tartozó pedig mélységes csalódással és értetlenül állok ezen indoklás előtt, mert nem találok rá magyarázatot, hogy hogyan is fordulhat ez elő, hogyan lehet folyamatosan semmibe venni ennyi ember kérését. Elgondolkodom azon, hogy akik a döntéseket hozzák, egyáltalán tisztában vannake azzal, hogy az országhatárok nem feltétlenül igazodnak mindig az ott élő emberek identitásához. A XXI. században egy egységes Európában mint őshonos nemzetiséghez tartozó nem értem, hogy miért nem akarják, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. Itt