Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 7. szerda - 187. szám - A Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - PÁNCZÉL KÁROLY, a Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója:

875 vadonatúj eszköz áll az uniós polgárok rendelkezésére, mely lehetővé teszi, hogy részt vegyenek az Európai Unió politikájának alakításában. A lisszaboni szerződés lehetővé teszi, hogy egymillió polgár jogszabályra irányuló javaslatot tegyen. A szabályozás szerint az Európai Unió országainak legalább egynegyedéből kell származni az aláírásoknak, ez jelen esetben legalább hét ország, és az európai parlamenti képviselők számát kell megszorozni 750-nel, akkor adott egy-egy országból a szükséges aláírásszám. Ez Magyarország esetében 14 800 aláírás. Ezt azért emeltem ki, mert a legutóbbi két kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésben, ez részben a most folyó Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése az európai régiókról, illetve az, amiről beszélünk, a Minority SafePack, mindkét esetben bőven 500 ezer fölött volt a magyarországi aláírók száma. Összegezve tehát, a jogi környezet lehetőséget ad a polgári kezdeményezésekre az uniós jogalkotásban. Nézzük azonban a tényeket! A FUEN, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ indította el a kezdeményezést 2011-ben, akkor a FUEN elnöke Hans Heinrich Hansen volt, az RMDSZ akkori és jelenlegi elnöke pedig Kelemen Hunor, az ő közös kezdeményezésük volt ez. 2013-ban az Európai Bizottság még a szándékot is elutasította, így a kezdeményezők az Európai Közösségek Bíróságához fordultak. 2014-ben zajlott tulajdonképpen a per, az Európai Bizottság mellett nem véletlenül Szlovákia és Románia szállt be a perbe, Magyarország pedig a FUEN, a kezdeményezők mellett. 2017 áprilisában jöhetett el az az idő kedvező bírósági döntés után, hogy az ügyet nyilvántartásba vették, és az aláírásgyűjtés elkezdődhetett. Egy év múlva, ’18. április 3-án a gyűjtést lezárták, összegyűlt több mint 1 millió 100 ezer aláírás, tehát érvényes lett a kezdeményezés. 2020. október 15-én a szervezők, az előterjesztők már Vincze Loránt FUEN-elnök, európai parlamenti képviselő vezetésével nyilvános meghallgatáson mutathatták be a kezdeményezést, és 2020. december 14-én, az Európai Parlament plenáris ülése állásfoglalásában támogatta is a kezdeményezést háromnegyedes többséggel, jogalkotásra szólítva fel az Európai Bizottságot. Akkor ott tavaly decemberben, az Európai Parlament ülésén ez hangzott el: „A regionális nyelveket támogatni és védeni kell, ahol az egy hivatalos nyelven túl más nyelveket is beszélnek. A nyelvi közösségek védelme során pedig tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat.” Még egyszer szeretném elmondani, hogy az Európai Parlament 524 igen, 57 nem és 103 tartózkodás mellett, tehát nagyon nagy többséggel támogatta a polgári kezdeményezést. Elhangzott az is, hogy az őshonos nemzeti kisebbségeket valóban erőteljes asszimiláció fenyegeti, és nyelvük elvesztése egy nyelvi és kulturális elszegényedést jelenthet Európában. Mindezek után szép reményekkel vártuk az Európai Bizottság ülését, és 2021. január 15-én az Európai Bizottság döntött, mégpedig sajnos úgy, hogy nem indít jogalkotást az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés 9 beadott pontjában. Ezzel az Európai Bizottság hátat fordított több mint egymillió aláírónak, és hátat fordított Európa 50 millió kisebbségben élő polgárának. A bizottság tagjai közül csak egyet szeretnék kiemelni, Věra Jourová bizottsági tagot, aki tulajdonképpen szépen beszélt a kezdeményezésről. Így szólt róla: „Ez az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, amely arról tanúskodik, hogy az európai polgárok hallatni kívánják hangjukat, és részt kívánnak venni az uniós politika alakításáról szóló nyilvános vitában.” Beszélt a szubszidiaritás és az arányosság elvéről, a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásáról - mint az Unió alapvető értékéről -, majd jogszabályjavaslat nélkül visszadobták a kezdeményezést. Ez, kérem szépen, cinizmus. Hiteltelenné vált az Európai Bizottság. Hiteltelenné teszi egyébként az európai polgári kezdeményezés intézményét is, hiszen elindult eddig Európában 60 ilyen polgári kezdeményezés, eddig 5 esetben volt érvényes és eredményes az aláírásgyűjtés, és mind az öt esetben ezt elutasították. Pedig ez az európai részvételi demokrácia eszköze lehetne, de még egyszer mondom: öt sikeres kezdeményezést utasítottak el. Beszélhetünk-e ezek után, az Európai Bizottság döntése után európai értékekről? Létezik-e az Európai Unióban, az Európai Bizottságban értékközösség, vagy csak egy érdekközösség az Európai Unió? Mert az működik: áruk szabad mozgása, vámmentesség, munkaerő szabad mozgása, új piacok, olcsó munkaerő Kelet- és Közép-Európából, pénzek összeszedése, majd elosztása. De ebből is látszik, hogy az Európai Bizottságnak az érték nem számít, az ember nem számít, és nem számít az őshonos európai polgár. (17.30) Bezzeg a bevándorolt kisebbségek érdekeinek széles körű védelmében az Európai Bizottság aktív, jogalkotást kezdeményező szerepet vállal sokszor, és szankciókkal fenyeget. Tisztelt Ház! Megállapíthatjuk, hogy gyors és látványos sikerek nincsenek a kisebbségvédelemben, pláne, ha az a kisebbség őshonos nemzetiség, de napirenden kell tartanunk az ügyet, tiszteletben tartva a kezdeményezőket, tiszteletben tartva az aláírást összegyűjtőket, és tiszteletben tartva 50 millió európai polgárt.