Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): - ELNÖK: - DR. ÁGOSTHÁZY SZABOLCS IMRE, a Miniszterelnökség államtitkára:
803 Varju László és a DK-s képviselő urak támadásai kapcsán az jutott eszembe, hogy tulajdonképpen a saját lelkiismeretünk és erkölcsi integritásunk mellett az is egy fontos tényező, hogy ők mennyire, már-már személyeskedve támadnak bennünket, mert ez azt jelenti, hogy jó úton járunk. Tehát minden olyan kritika, amelyet a DK-tól e tekintetben kapunk, az számomra akár még pozitívként is hathat. Szakács László képviselő úr mondta, hogy a céljaink között nincs olyan, amivel ne tudna egyetérteni. Köszönöm szépen. Tehát e tekintetben a vitának ez a része számunkra kedvezően is zárul. Ezt követően azonban mintha elrugaszkodott volna a valóságtól, eszembe is jutott egy példa ezzel összhangban, hogy mennyire nem zavarja a valóság. Még az is lehet, hogy pont talán Varju László volt a fejlesztési minisztérium államtitkára, amikor Magyarország egyik egészségügyi uniós pénzből megvalósuló támogatásának eredménye egy kutyafitnesz-beruházás lett. Ez annyira sikeres volt, hogy az angliai Open Europe Institute az értelmetlen beruházásokról szóló lista élére tette ezt a beruházást. Bírálnak bennünket sok tekintetben, hogy az egészségügyi pénzeket jól használjuk-e fel. A serpenyő vagy a mérleg túloldalán példaként említeném a kutyafitnesz-beruházást. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Korózs Lajos képviselő úr, az MSZP-ből a foglalkoztatást pótló támogatások kapcsán fogalmazott meg éles hangú kritikát. Egy dolgot tennék hozzá: amikor ők a foglalkoztatást pótló támogatást, azaz a segélyeket a Fidesz-kormánynál nagyobb arányban fizették ki, 11,3 százalékos munkanélküliséget sikerült ezzel összehozni. Nem hiszem, hogy ez volt akkor a magyar emberek érdeke. Ezzel szemben a Fidesz által képviselt foglalkoztatási politikának, amikor alapvetően munkahelyteremtésben és a munkaerőpiacon közvetlenül szerzett jövedelmeket szeretnénk biztosítani az állampolgároknak, az az eredménye, hogy múlt év végén, tehát ’20 végén, a koronavírus-válság első éve után egy 4,3 százalékos, ha jól emlékszem, uniós szinten a negyedik helyen álló munkanélküliségi rátával büszkélkedhetett az ország. Természetesen szeretnénk ezt lejjebb vinni. Az RRF-hitel felvétele kapcsán idézték Kövér László házelnök urat, miszerint a Next Generation EU-eszköz egy gúnynév. Ezzel sok tekintetben egyet tudok érteni. Hát, valóban a jövő nemzedékek fogják ennek a hitel részét visszafizetni, ugyanakkor a mi tervezési és forrásfelhasználási felelősségünk az, hogy ne csak visszafizessék majd a gyerekeink ezeket a hiteleket, hanem az ő érdekükben használjuk fel. Tehát minden olyan beruházás, amelyet a helyreállítási eszköz terhére a magyar kormány tervez, mind olyan beruházás, amely Magyarország hosszú távú érdekét képviseli. Kérdésként vetették fel, visszakalkulálva az általunk mondott számokból, hogy eszerint akkor Magyarország felveszi-e az RRF-hitelt. Jelenleg tervezünk a teljes hitelmennyiségre, de ez nem azt jelenti, hogy ezt a terv benyújtásakor fel is fogjuk venni. Egyébként, ha most az április 30-áig benyújtandó tervben nem is vesszük fel, ha jól emlékszem, ’23 végéig a még fel nem vett hitelre megint benyújthatnánk egy tervet. Ez alapvetően azon múlik, hogy mit szeretnénk kezdeni az RRF-forrásból felvehető hitellel, hogy milyen arányban tudunk a magyar kormány által egyébként is tervezett beruházásokat és reformokat finanszírozni. Tehát amennyiben a forrásfelhasználás teljes mértékben összhangban tud lenni a magyarországi stratégiai célok kormány általi végrehajtásával, akkor felvesszük, ha az uniós szabályrendszer miatt más beruházásokra kellene fordítani ezt a pénzt, mint amit mi hasznosnak és a nemzet érdekének látunk, akkor pedig nem vesszük fel, vagy csak részben vesszük fel. Erre ezt tudom mondani. (Balczó Zoltán: Vagy kevesebbet!) Vagy kevesebbet, igen. Tegyük tisztába ennek kapcsán a számokat! Magyarország nemzeti borítékja a Helyreállítási Alapból két tényezőből áll össze. Ennek a támogatási része 2511 milliárd forint, ennyire konkrétan még nem mondtuk ki ma a számokat, de a zárszó keretében hadd említsem ezeket. A hitelrésze 3382 milliárd forint, ez olyan 57 százaléka a teljes RRF-keretünknek. (23.00) Tehát összességében beszélünk mintegy 5894 milliárd forintról. Ehhez a forráshoz nemzeti hozzájárulást nekünk közvetlenül nem kell adni, de ez csak egy relatív jól hangzó előny, ugyanis az 57 százalékot meg vissza fogjuk fizetni. Tehát ha úgy nézzük, akkor ennek tulajdonképpen a kétharmada mégiscsak nemzeti pénz. A hétéves költségvetés operatív programjainak az Európai Unió által biztosított része mintegy 7020 milliárd forint. Ha erre a magyar önrészt is rátesszük, akkor az operatív programokon összesen 9530 milliárd fog jelen árfolyamok mellett megjelenni. A közös agrárpolitikai támogatás pedig mintegy 3710 milliárd forint. Ennek a második pillére a vidékfejlesztési program, amihez viszont minden korábbinál nagyobb, az elméleti maximumnak megfelelő nemzeti hozzájárulást fogja a kormány biztosítani. Ebből is következik, hogy a magyar vidék számára jön el igazán a forrásbőség kora, nemcsak az uniós alapokból Magyarországnak járó források tekintetében, és nemcsak a magyar költségvetés és a magyar gazdaság GDP-ben is jól mérhető
