Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - ELNÖK: - SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz):
766 Elnézést kérek, sok minden elhangzott itt a mai vitában, de azt kifejezetten visszautasítom, és talán a felháborodásomat hadd mondjam el önöknek, hogy amikor bizonyos ellenzéki képviselők felállnak, és azt mondják, hogy itt az elmúlt években ellopták az európai uniós forrásokat, és minden, ami történt az európai források körül, az csak korrupció, visszaélés, és az önök által vizionált NER rendszer hizlalása, akkor azon túl, hogy hazudnak, azon túl megsértenek több tízezer magyar vállalkozót. Én szeretném megkérdezni ellenzéki képviselőtársaimat arról, hogy csináltak-e önök már végig egy uniós pályázatot. Ismernek-e olyan vállalkozást, amelyik belevágott egy uniós projektbe? Én szeretném azt elmondani, hogy nem egy leányálom összerakni egy üzleti tervet, elindítani egy fejlesztést, felelősséget vállalni, éjszakákat, szabadidőt rászánni arra, hogy egy vállalkozó bele merjen vágni egy ilyen projektbe. Ez nem ingyenpénz, ezt nem vágják hozzá az emberekhez! Ez nem egy olyan összeg, amit önök szerint csak így el lehet lopni! Ez egy nagyon komoly felkészülést, nagyon komoly munkát, felelősségvállalást, a jövőbe vetett hitet feltételez azon vállalkozók részéről, akik uniós forráson elindulnak. És én az ő nevükben hadd utasítsam vissza azt, hogy ami itt az uniós forrásokban történt, az minden rossz, az minden korrupció, és minden a Fidesznek az érdeke. Csak néhány számot hadd mondjak ezzel kapcsolatban, és most csak egy program adatai vannak itt, ami a vállalkozások számára talán a leglényegesebb, ez a GINOP programok csoportja. Ebben a csoportban 2020. december végéig 147 pályázati felhívás jelent meg, több mint 3000 milliárd forint összegben, és közel 20 ezer magyar kkv indult ezeken a pályázatokon, nyert, és próbálta megvalósítani azt a projektet, amit a pályázatával megcélzott. Ez kapcsolt vállalkozásokon keresztül 80-100 ezres magyar vállalkozói kört érint, és akkor ebbe még nem vettem bele a mezőgazdasági pályázatokat, és nem vettem bele olyan pályázatokat, amelyek más alapokon keresztül kerültek kifizetésre. Az, amikor itt felállnak egyesek, elnézést, parizerhuszárok, és azt mondják, hogy itt mindenki ellopta ezt a pénzt, és mindenki korrupt, aki ebben a rendszerben megjelent, az, elnézést kérek, a magyar valóság nem ismerete és ezen vállalkozások lenézése. És elnézést kérek, én nagyon emlékszem arra, hogy honnan indultunk el. 2010 előtt, amikor a magyar vállalkozók úgy érezték, hogy gyakorlatilag vagy fejőstehénnek tekinti őket a magyar állam, vagy potenciális bűnözőnek, és vagyonosodási vizsgálatokon keresztül zaklatták a magyar vállalkozói rendszert, akkor ezek a megszólalások, amelyeket bizonyos ellenzéki képviselők megengednek maguknak az uniós források kapcsán a magyar vállalkozásokra lefordítva, ezek ezt az időt idézik vissza, és ezt az időt nem szeretnénk visszahozni. Nem szeretnénk visszahozni azt az időt, amikor a magyar vállalkozásoknak sem forrása, sem vásárlóereje, sem kiszámítható gazdasági környezete nem volt. És hiszek abban, hogy az újabb uniós forrást biztosító ciklus folytatja azokat az eredményeket, amelyek 2010 után igenis megjelentek a magyar vállalkozások életében, hogy nem a fióknak kellett terveket gyártani, nem a bankokhoz kellett rohangálni nem létező hitelért, hiszen olyan kamatra volt csak hitel, a vásárlóerőről nem beszélve, amely gyakorlatilag tönkretette a legtöbb vállalkozást, és nem beszélve arról a kiszámíthatatlan gazdasági környezetről, ahol év közben módosítottak adójogszabályokat, év közben vetettek ki sarcokat vállalkozókra, vállalkozói körökre, és egyszerűen nem lehetett tervezni ebben az országban. Emlékszünk erre az időre, és nem szeretnénk visszahozni. És bízom abban, hogy azokat az eredményeket, amelyek 2010 után az uniós források felhasználásában megjelentek, folytatni lehet. És ha szakmai vitát akarnánk folytatni, ha még itt van Ujhelyi képviselő úr, akkor neki mondanám, hogy a legfontosabb az lenne, hogy az Európai Unióval például azt értessük meg, hogy azokban az adminisztratív és bonyolult jogi szabályokban, amelyeket kénytelenek átvenni a magyar pályázatírók, például azokban hogyan lehet segíteni a magyar vállalkozásoknak. Sokat léptünk ebben előre egyébként 2010 után, de nem eleget. Ma sem egyszerű egy uniós pályázatot sem megírni, sem pedig lemenedzselni, és utána pontos elszámolást végigvinni az Európai Unión belül, és ebben kellene például közös platformot megfogalmazni az Európai Unióban, hogy hogyan lehet a magyar kis- és közepes vállalkozások számára egyszerűbbé, gyorsabbá és még jobban felhasználhatóvá tenni ezeket a forrásokat. (19.30) És hogy vitatkozunk arról, hogy jó volt-e az elmúlt hét év pénzügyi felhasználása, én csak egyetlenegy eredményt hozok ide, ami talán már a mai vitában elhangzott. 2009-ben az akkor elérhető vállalkozásfejlesztési források mindösszesen 39 százalékát tudták kis- és közepes vállalkozások elnyerni, 2020-ban ez az arány 85 százalék. És azt gondolom, hogy ez az irány és ez a szakmai álláspont is azzal kapcsolatban, hogy merre érdemes az Európai Unió kiírásait vinni. És igen, abban hiszünk, és ez persze lehet vita, hogy az európai uniós források az ország gyarapodásához alapvetően a vállalkozásokon keresztül tudnak eljutni, a kis- és közepes vállalkozások azok, amelyek a
