Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - DR. ÁGOSTHÁZY SZABOLCS IMRE, a Miniszterelnökség államtitkára:
752 dokumentumokra hogyan képesek a tagállamok válaszolni, akkor látszik az, hogy igenis a magyar kormány gyorsan és hatékonyan tervez, és a lehetőségekhez képest sokkal több információt osztunk meg, mint az uniós társtagállamok. Politikai vitát pedig, azt gondolom, hogy az a természetes, ha az ellenzéki pártok kezdeményeznek a parlamentben. Magam is válaszoltam több európai parlamenti képviselőnek és hazai politikusoknak. Ha bárki bármikor megkeres minket, a tárgyszerű vitára, a javaslatok megvitatására nyitottak vagyunk. Külön öröm ellenzéki, akár megyeijogúváros-vezetőkkel tárgyalni, főleg akkor, ha ők a valós kormányzati szándékokra kíváncsiak, és ezekről lehet érdemi szakmai vitát folytatni. Sajnálom azt, hogy ebben a parlamenti vitában sok elem nem ebbe az irányba mutat. Hol a pénz? - következetes kérdése több frakciónak. Azt szeretném megosztani önökkel, hogy a pénz ott van, ha elmondhatjuk, nem a saját pártunk mért adatokat, mert annak jó eséllyel nem hinnének, hanem az Eurostat adatbázisai alapján. 2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP átvette a kormányzást, akkor a súlyos anyagi nélkülözésnek kitettek aránya több mint a lakosság ötöde volt, 21,6 százalék. Ez 2019 végén - merthogy azóta frissebb adat ennél jelenleg nem elérhető - már csak 8,7 százalék. (18.10) Jelentem, itt van az a pénz, amit a magyar kormány a saját büdzséjéből, illetve az uniós fejlesztési források elköltéséből felhasznál. (Taps a kormánypártok soraiból. - Z. Kárpát Dániel: Kötelező tag!) Illetve hol van még a pénz? Jelentem, ott is van a pénz, hogy a munkanélküliségi ráta a kormányváltást megelőző évben, tehát 2009 végén 11,3 százalék volt, 2020 végén, tehát a Covid-válság első évének a végén 4,3. Hol lennénk most akkor, ha a szocialista kormányzás által gyakorolt gazdaságpolitika okozta munkanélküliségben érte volna a Covid-válság Magyarországot, milyen társadalmi katasztrófához vezethetett volna?! Az elmúlt tíz év következetes gazdaságpolitikája levitte mélyre a... - bocsánat, szürreális módon angol kifejezések jutnak eszembe, többször érvelünk angolul, jelezve azt is, hogy a Bizottság nyitottabb az álláspontjainkra, mint a magyar politikai pártok -, tehát a munkanélküliségi rátánk 4,3 százalék. Itt van a pénz. Vagy hol van még a pénz? A 13. havi nyugdíj. Valamelyik képviselő úr kifogásolta, hogy vajon mennyi pénz van a nyugdíjasok zsebében. A Gyurcsány-Bajnai-kormány elvette a 13. havi nyugdíjat, ezt az Orbán-kormány fokozatosan most visszaadja. Itt is van a pénz. Az államadósság tekintetében, amikor átvettük a kormányzást 2010-ben, az államadósság szintje 83,8 százalék volt. Az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának eredményeként ez ’19 végére 65,5 százalékra csökkent. Kiemelkedő európai összehasonlításban is ez az eredmény. Ennek ellenére, miután az európai uniós intézményrendszer is még a gazdasági mentőcsomagokkal is... - egyébként nem a szándékaikat akarom megkérdőjelezni, de önmagában a brüsszeli bürokráciának a tömegtehetetlensége okozza, hogy még a gazdasági mentőcsomagok is lassan érnek oda a tagállamokba, ezért a magyar kormány a gazdaságvédelmi intézkedéseket, vagy amit maga kíván finanszírozni, azt megtette, illetve az Unió is a beruházások nagy részét is előfinanszírozza. Ennek eredményeként jelenleg még mindig alacsonyabban van az államadósság egy válságkezelési, intenzív év után, mint ahogy azt átvettük a szocialista kormányoktól. És még egy beszédes adat, hogy hogyan élnek az emberek, hogy kisemmiztük volna a legrászorulóbbakat. Azt látjuk, hogy a nettó reálbér 2005-2010 között gyakorlatilag stagnált, ez 2010-19 között 58,5 százalékkal nőtt. És hogy megelőzzem azokat a kritikákat, amiket már szinte hallok a füleimmel, hogy igen, de biztos a magasabb jövedelműeknek kedvezett a magyar gazdaságpolitika, jelzem, hogy nem. 2010 óta a minimálbér 120 százalékkal emelkedett, és a szakmunkás-minimálbér pedig 135-tel, tehát az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek az ország egészének a fejlődéséből arányaiban nagyobb mértékben részesültek. Itt van a pénz, tisztelt képviselő urak és asszonyok. A magyar kormányt és az uniós intézményrendszerünket azzal vádolják, hogy az uniós fejlesztési forrásokat, bár sokat költünk rá, de bizonyára az önök vágyai szerint ezeket a forrásokat ellopjuk. Ez nem állja meg a helyét. Ha az OLAF vizsgálatait nézzük, Magyarország jól teljesít az Unióval összehangolt csalásellenes intézkedések körében is. Hogy lehetne bennünket azzal vádolni, hogy a csalás pártján állunk bármilyen tekintetben is, amikor azt látjuk, hogy az OLAF mint az Unió Csalás Elleni Hivatala vagy ügynöksége által tett csalásbejelentések a tagállamok felé, az Unió átlagában azt tudom elmondani, hogy az OLAF bejelentései alapján, uniós átlagos szinten 39 százalékban indulnak vádemelések. Magyarországon számottevően nagyobb mértékben, a magyar ügyészség, amelyik egyébként sok más tagállamtól eltérően Magyarországon független a kormánytól, 47 százalékban megindítja ezeket az eljárásokat. Hogy ez az arány miért ennyi, arra az esetek döntő többségében az a magyarázat, hogy mire az OLAF feltárja az egyes ügyeket, olyan lassan dolgoznak, hogy már rég az elévülési időn túl vagyunk, és a vádemelésnek helye nincs. Tehát itt van tulajdonképpen az, hogy mennyire elkötelezettek vagyunk a csalásellenes harcban.
