Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 22. hétfő - 185. szám - „A 2021-27 évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról” című politikai vita - DR. ÁGOSTHÁZY SZABOLCS IMRE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
721 DR. ÁGOSTHÁZY SZABOLCS IMRE, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretném megköszönni az ellenzéki pártoknak, hogy kezdeményezték ezt a politikai vitanapot, mert számunkra is fontos, hogy ebben a környezetben is legyen módunk beszélni a következő évek uniós forrásainak a hatékony magyarországi felhasználásáról. Bízunk abban, hogy ez a vitanap is hozzájárul ahhoz, hogy ne csak kritikusként, de partnerként is tekinthessünk önökre a következő években. A kormány számára kiemelten fontos, hogy a Magyarországot megillető uniós fejlesztési forrásokról széles körű egyeztetést folytassunk. Erre az elmúlt hónapokban nagy hangsúlyt fektettünk, és az utóbbi hetekben ez a folyamat a Bizottság elismerése mellett is felgyorsult. Fontos számunkra, hogy meghallgassuk a magyar emberek véleményét és javaslatait, meghallgassuk az őket képviselő civil és szakmai szervezeteket, városvezetőket, érdekképviseleteket. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy hatékony párbeszéd zajlik ezekkel a szereplőkkel, a mai vitanap egy újabb kiváló lehetőség erre. A kormány mindenkori célja, hogy az uniós forrásokat az elérhető legnagyobb hatékonysággal a magyar családok és a gazdaság fejlesztésére fordítsa. A 2014-20-as programozási időszakról egypár szóban: ennek adatai alapján elmondhatjuk, hogy ezt sikerrel teljesítettük, összesen 637 pályázati felhívást jelentettünk meg, amelyek során közel 11 100 milliárd forint értékben hirdettünk meg forrásokat. Az európai uniós fejlesztési források lehívásának tekintetében is jól állunk ebben a ciklusban, európai összehasonlításban is a jó tagállamok közé tartozunk, az Európai Bizottság eddig a keretünk 60 százalékát utalta át, ennél számottevően nagyobb összegeket pedig a magyar nemzeti költségvetés már megelőlegezettként kifizetett a támogatottaknak. Az előttünk álló ’21-27-es fejlesztéspolitikai ciklus forrásainak tervezésekor és felhasználásakor bátran építhetünk és építünk az előző időszak sikereire, az észszerűsített intézményrendszerre és eljárásokra, a sikeres forrásfelhasználás tapasztalataira; egyúttal alkalmazkodnunk kell az új kihívásokhoz is. Magyarország számára az elmúlt tíz év eredményei biztosították azt a szilárd alapot, amelyről kiindulva a vírus okozta válság első szakaszára eredményesen tudtunk reagálni, és az EU egyik legjobb egészségügyi és gazdasági védekezését tudtuk felmutatni. Az előttünk álló fejlesztési ciklus pénzügyi tervezése során is ez a szilárd alap segít minket abban, hogy ne pusztán válságkezelésre használjuk a nekünk járó uniós forrásokat, hanem segítségükkel magas hozzáadott értéket legyünk képesek előállítani. Tisztelt Képviselők! Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogyan az önök előtt is ismert, az Európai Unió keretköltségvetése, azaz a többéves pénzügyi keret hét évre határozza meg a költségvetési támpontokat a következő időszakra. A többéves pénzügyi keret és a most első és valószínűleg egyszeri alkalommal emellé társuló „Következő nemzedék” uniós helyreállítási eszköz főösszege, vagyis az Európai Unió 27 tagállamára együttesen jutó összeg mintegy 1800 milliárd euró. Ebből Magyarország részesedéséről azt tudom elmondani önöknek, hogy a keretköltségvetési részből 10 780 milliárd forint, a „Következő nemzedék” eszközzel kiegészülve összesen 18 060 milliárd forint az, ami Magyarországnak a következő években jár. Hangsúlyoznunk kell, hogy a keretköltségvetés tekintetében Magyarország Kormánya komoly eredményeket ért el tavaly nyáron Brüsszelben. A tárgyalások utolsó fordulójában a tagállamok közti legnagyobb kohéziósforrás-növekményt, mintegy 2 milliárd eurót sikerült Magyarország számára biztosítani. A költségvetésben mintegy 7020 milliárd forint áll majd rendelkezésre hazánk számára a kohéziós politika keretében - ez az összeg még a magyar nemzeti hozzájárulás nélkül értendő -, a közös agrárpolitika keretében pedig mintegy 3710 milliárd forinttal gazdálkodhatunk, ehhez szintén hozzá kell majd számítani a magyar nemzeti költségvetés hozzáadott forrásait. Ha röviden és átfogóan akarjuk megfogalmazni a legfontosabb súlypontokat, a következő időszakban a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség, az infrastruktúra és a munkahelyteremtés lesz továbbra is a fókuszban. A hazánknak járó kohéziós forrásokat meghatározott szakpolitikai célkitűzések mentén költhetjük el. A tervezett fő beavatkozásaink azt a célt szolgálják mint legmagasabb rangú uniós fejlesztéspolitikai célunk, hogy hazánk 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama között legyen. Értelemszerűen tíz év múlvára azt nem érdemes vállalnunk, hogy az öt leggazdagabb ország közé fogunk tartozni, bár, remélem, úton vagyunk efelé is, de azt igen, hogy a magyar életszínvonal az élhetőség tekintetében valóban az öt legélhetőbb tagállam közé emeljen bennünket. Mint ahogyan az közismert, a zöld- és digitális fejlesztésekre jelentős hangsúly helyeződik a következő időszakban. A tagállamoknak számos olyan követelményt kell teljesíteniük, amellyel hozzájárulnak a zöld- és digitális átmenetekhez. Hazánk nemcsak megfelelni kíván ezeknek az elvárásoknak, hanem ösztönzi az ilyen típusú beruházásokat. Erre a vita későbbi szakaszaiban még módunk lesz kitérni, de az összes uniós elvárást
