Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 17. szerda - 184. szám - A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára:
638 eljárást 2022. június 30-ig önkormányzati döntéssel le kell zárni. 2022. június 30-ig elkészített koncepció, stratégia és településrendezési eszköz 2027. június 30-ig maradhat hatályban.” Nem tudom, hogy miről beszélnek, tisztelt képviselőtársaim, mert egyértelmű. Tehát elég egyértelmű az, hogy igenis van erre idő, és önök is nagyon jól tudják - településvezetők voltak -, hiszen készítettek ilyen terveket és koncepciókat, hogy ezeket, főleg a nagyobb települések rendszeresen módosították, rendszeresen újították, hiszen az volt az érdekük, hogy az egyes beruházások, hozzáteszem, adott esetben rozsdaövezeti beruházások is megvalósuljanak pontosan, hogy a várossebek, településsebek eltűnjenek, avagy pedig az ott lakók fejlesztési lehetőségei meglegyenek, nem pedig csak céltalanul változtattak - gondolom, önök sem - ezeken a terveken, és itt sem kényszeríti senki erre az önkormányzatokat. Annyit szeretnék még kiemelni, hogy a tervek hierarchikus kapcsolata megmarad. Ezt senki nem vonja kétségbe. Arra szükség van. Nyilván, aki mérnök, vagy aki ezzel foglalkozik, az tudja, hogy egymásra épülnek a tervek, nem lehet az alacsonyabb rendűnek - ha szabad így mondani - felülírni a többit. Tehát a tervek hierarchikus kapcsolata megmarad. Varga László képviselőtársamnak, akivel szintén régóta vitatkozunk, és sok mindenben nem értünk egyet, a stílusát továbbra is köszönöm, és köszönöm szépen, amiket fölvetett, de azért egy-két dolgot hadd mondjak önnek. „Modern városok” programból, de akár az év végi támogatásokból Szeged, Salgótarján mint nagy megyei jogú városok, ellenzéki jogú városok nemhogy nem maradtak ki, hanem ugyanúgy megkapják a támogatást. (15.50) És még, megint csak a főváros, illetve úgy általában az iparűzési adó, illetve adóbevételekről hadd mondjak önnek két számot! És azért jó lenne, ha akkor, amikor a kormányt megint csak önkormányzatok kivéreztetésével vádolják, egyébként jogtalanul és hamisan, akkor összevetnék azt, hogy önök mennyit adtak a településeknek, és most pedig mennyit hagyunk mi a településeknél. A helyi és települési adók 2010-ben összességében 543 milliárdot tettek ki, most pedig ez a szám 2019-re 1024 milliárdra emelkedett fel. Ez majdnem megduplázódott, mondhatom. Ez kivéreztetés? Hát, én azt gondolom, hogy ezen el kéne gondolkodni. És ugyanúgy igaz ez, a fővárosban az iparűzési adó - most az egész fővárost mondom - 2010-ben 236 milliárd volt, most pedig, 2019-ben eléri a 380 milliárd forintot. Ez a főváros kivéreztetése? Ez a fővárosi kerületek kivéreztetése? Egyébként százalékban is jóval több iparűzési adó jut, egyébként azt kell mondanom, bizonyos szempontból érthetően a fővárosnak, mégiscsak a nemzet fővárosa. De, arányaiban jóval több jut, mint adott esetben Miskolcnak vagy más vidékei városoknak, nagyvárosoknak. Tehát én azt gondolom, jogos egyébként a bizonyos szempontból való egyenlő irányba való elosztás. És hát itt az is kérdéses, képviselő úr, hogy egyik oldalról azzal vádol minket ebben a törvényjavaslatban, hogy mi csak a befektetőknek akarunk kedvezni - amiben biztos, hogy sok igazság van -, de a másik oldalról meg hiányolják az iparűzésiadó-bevételt. Tehát egyik oldalról ne legyen fejlesztés, egyik oldalról megmaradjon egy város rozsdaövezete, lásd Budapest egyes kerületei hogy tudtak változni, és hogy maradtak olyanok, mint 30-40-50-60 évvel ezelőtt voltak, másik oldalról pedig hiányolják az iparűzésiadó-bevételt. Tisztelt baloldali képviselőtársaim, akik itt vannak most, a Jobbiktól egészen a DK-ig bezárólag, legyenek szívesek felfogni azt, hogy az a gazdaságpolitika, amit 2010-ig önök folytattak, az azért ment csődbe, azért okozott csődöt az országnak, mert egyszerűen nem tudták felfogni azt, hogy hogy kell segíteni a vállalkozásokat, hogy kell segíteni az embereket, mennyire nem segélyre kell berendezkedni, hanem sokkal inkább munkaalapú társadalmat kell építeni, és önök ezt akarják akadályozni. Akadályozni akarják ezen a törvényen keresztül, és akadályozni akarják minden más területen keresztül. Tisztelt volt Polgármester Úr! Hajdu László DK-s polgármester úrnak: a településszerkezeti terv eddig nem jogszabály volt, nem a kormány hagyta jóvá, tartalma most bekerült a helyi építési szabályzatba. Tehát ebben nincsen változás. Amit ön mondott, az vagy tévedés, rosszul értelmezte; nem akarok más szavakat használni. Papíralapú egyeztetés helyett digitális egyeztetés lesz. Ez mindenkinek jobb, ez változás valóban, sok nehézséget okoz adott esetben ezeknek az elkészítése, én ezt elhiszem. De hála istennek, ahogy ön is mondta, a nagyobb települések már eddig is digitálisan feldolgozták a terveiket, koncepciójukat, mindent, és ha ezek megjelennek digitálisan, akkor adott esetben egy család, aki építkezni akar, adott esetben egy község, aki fejleszteni akar, adott esetben egy nagyváros, aki beruházásokról gondolkozik és beruházásokat vár, sokkal gyorsabban tud rendelkezni az egyes tervekről, mint ahogy eddig történt. Tehát még egyszer mondom: változás ebben lesz, hogy nem papíralapú egyeztetés lesz. Öntől is szeretném még egyszer megkérdezni, hogy miért baj, hogy Budapesten rozsdaövezeteket érint ez a jogszabály. Ez miért baj? Ha belegondolunk, a XIII. kerület által vezetett, egyébként közöttünk most itt nem
