Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. március 17. szerda - 184. szám - A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS (független):

626 Soltész államtitkár úr utalt az átláthatóságra, kiszámíthatóságra. Csak egy adat: 2016 óta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt 32 alkalommal módosították. Hát, ennyit az átláthatóságról és a kiszámíthatóságról. Ez az önök kormányára semmiképpen nem jellemző. Már most elmondhatjuk, hogy ezt a folyamatos változást nagyon nehezen tudják lekövetni az önkormányzatok, de ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy azok a tiltakozások, amelyeket most már hallani, azok adják meg a legpontosabb választ arra, hogy mit is gondolnak az önkormányzatok erről. Az sem teljesen világos - erről nem esett szó -, amilyen többletterhet jelent majd ez az újraindított tervezés, hogy annak a költségeit kompenzálni akarja-e majd kormány az önkormányzatok felé. Ennek ugyanis konkrét gazdasági vonatkozásai lesznek. Nem akarom megismételni azokat a kritikákat, bírálatokat, amelyeket már képviselőtársaim elmondtak, de néhány olyan dolgot szeretnék felvetni, ami talán még nem hangzott el. A különböző tervműfajokat kivezeti, ezeket egyszerűsíti, kevesebb lesz belőlük, ugyanakkor vannak ellentmondások, mert távlati, koncepcionális szintű tervezésnél és a konkrét településtervezésnél, településrendezésnél nagyon sok ellentmondást látunk most. Tehát vannak konkrétan települések, testületek által elfogadott távlati koncepciók, de azokkal mi lesz? Azokat hogyan lehet egyszintű vagy éppen kétszintű tervben megjeleníteni? Konkrétan a tervezési síkok és időtávok esetében komoly veszteségek lesznek majd, és ellentmondások is vannak, hogy milyen módon lehet ezeket rendezni és érvényesíteni. Az sem világos, hogy a különböző tervszinteknél és kategóriáknál a tervezési jogosultság mi lesz. Koncepciót nagyjából írhat mindenki, településrendezési tervnél pedig meghatározott tervezési jogosultságra van szükség. Ez sem derül ki, hogy akkor most ez milyen módon lesz érvényesíthető. Egyáltalán milyen jogosultsággal, milyen szakmai elvárásokkal tudja valaki ezeket az új szintű terveket elkészíteni? Hasonlóképpen bizonytalanság lesz a mi olvasatunkban a zártkertek esetében. Nagyon sok agglomerációs településen az egykori zártkertek gyakorlatilag már lakóövezetként funkcionálnak, üdülőterületek is átváltoznak lakóövezetekké, ugyanakkor a másik oldalról nincsenek meg azok az infrastrukturális feltételek, amelyek viszont kellenek. Ez is bizonytalanságot fog szülni. Hasonlóképpen problémát látunk a településrendezési szerződések kezelésének ügyében. Itt is előzetes tanulmánytervekre van szükség, amikor egy koncepció mellett próbálnak az érintettekkel, mondjuk, önkormányzatok településrendezési szerződéseket kötni. Azt sem szabályozza ez a javaslat, hogy milyen módon lehet akkor ilyen előzetes tanulmányterveket készíteni. Aki volt önkormányzatban polgármester, képviselő, az pontosan tudja, hogy ez milyen hosszú folyamat, és folyamatos igénybevételt, folyamatos tervezést jelent. Még egy nagyon-nagyon komoly problémát szeretnék említeni. Itt a különböző infrastruktúra-nyomvonalak megjelenítésére vonatkozó ellentmondást szűrtük ki, a különböző közműnyilvántartások és a vonalas infrastruktúra tervlapokon történő megjelenítése is bizonytalan helyzetbe fog kerülni. Megvannak a tervek közötti hierarchikus kapcsolatok, magasabb szintről kell tudni, annak kell megfelelniük a különböző alacsonyabb szintű terveknek. Ugyanakkor az ellentmondások azt szűrik, hogy majd nem lesz hova megfelelni. Tehát az sem kiolvasható, hogy milyen módon lehet átvezetni a vonalas infrastruktúrák feltüntetését. Azt, gondolom, nem kell egyik képviselőtársamnak sem elmagyarázni, hogy milyen veszélyeket hordoz magában, ha nincsenek megfelelő vonalasinfrastruktúra-nyilvántartások, nincsenek megfelelő közműnyilvántartások. Az konkrét emberéleteket veszélyeztethet, ez egy nagyon-nagyon veszélyes folyamat. Azt sem igazán látjuk, hogy a javaslat ezzel kezdene valamit. Összességében azt tudom mondani, hogy minden irányból megközelítve ez egy elfogadhatatlan javaslat. Legjobb lenne egyébként visszavonni és ezzel a kérdéssel úgy foglalkozni, hogy a szakmát megkérdezni és bevonni, az önkormányzati szövetségeket, önkormányzati érdekképviseleteket bevonni, de semmiképpen nem egy ilyen rendkívül súlyos járványügyi helyzetben, amikor nap mint nap küzdelmet folytatnak értünk az egészségügyi dolgozók és mindenki, aki teszi a dolgát a frontvonalban. Ezért soha nem lehetünk elég hálásak nekik. Azt kérem tisztelt kormánypárti képviselőtársaimtól is, hogy gondoljanak saját választókerületükre, gondoljanak arra, hogy milyen módon érintheti a választókerületükben lévő településeket ez a módosítás, esetleg konzultáljanak az érintett települések vezetőivel, és eszerint hozzák majd meg a döntésüket, ne a frakciófegyelem legyen az irányadó. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönjük, frakcióvezető úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Bencsik Jánosnak. BENCSIK JÁNOS (független):