Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 17. szerda - 184. szám - A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
617 pedig a fővárosi rendezési szabályzat, a kerületi építési szabályzatok és a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott speciális helyi építési szabályzatok, például a Duna-partra és a Városligetre vonatkozóan, együtt jelentik a településrendezési tervet. Fontos kiemelni, hogy a településszerkezeti tervben szereplő szabályozó elemek nem szűnnek meg, hanem átkerülnek a helyi építési szabályzatba. Ezzel szerepük még erősödik is, hiszen a szerkezeti terv önmagában határozattal került elfogadásra, és így nem tekinthető jogszabálynak, a helyi építési szabályzat viszont önkormányzati rendelet, amely az érintettekre nézve jogot és kötelezettséget tud megállapítani. A településfejlesztési tervet és a településrendezési tervet együttesen településtervnek nevezhetjük, mivel egymásra tekintettel és egymással összhangban készülnek, módosulnak. A településtervek minimális tartalmi követelményeinek a meghatározásával lehetőség nyílik arra, hogy a szakmailag indokolt esetben, különösen a községeknél és a kisvárosoknál egyszerűsített tartalmú tervek készüljenek. A törvénymódosításnak éppen ez az egyik meghatározó újdonsága, miszerint a kisebb települések a mainál sokkal egyszerűbb tervet is készíthetnek, amely jelentős adminisztratívteher-csökkentést jelent számukra. A megfelelő átmeneti időszak biztosításával egységessé és digitálissá válik a fejlesztési és rendezési tervek egyeztetése, a jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatása, valamint az elfogadott tervek közzététele. Tisztelt Országgyűlés! A korábban megjelent álhírekkel szemben a települések továbbra is meghatározhatják többek között az egyes területek hasznosításának jellegét, a telek beépítési százalékát, az adott terület beépítési magasságát, telekméreteit, minimum zöldfelületi mértékét. Emellett a főváros továbbra is készíthet fővárosi rendezési szabályzatot, amelynek tartalma nem csökken, megmarad a Budapestre jellemző kétszintű szabályozás, hiszen a kerületek mellett a főváros is elkészítheti a saját, specifikus szabályozási tervét. Az önkormányzatok még jól is járnak, hiszen kevesebb tervet, kevesebb hivatalos dokumentációt kell készíteniük, amelyek elektronikus környezetben, folyamatosan nyomon követhetők. Az új szabályozásban a tervezés során jobban figyelembe vehetők a települések közti különbségek, és lehetővé válik a kistelepülések számára, hogy a jelenlegi követelményekhez képest a helyi adottságaikat jobban figyelembe véve jelentősen egyszerűbb tervet készíthessenek. Az építtető pedig az önkormányzattal egyeztetve, szükség esetén gyorsabban módosíthatja a településrendezési tervet, ezáltal a tervezett beruházás az eddigiekhez képest rövidebb idő alatt valósulhat meg. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében megállapítható, hogy a törvényjavaslat előremutató célokat szolgál, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A korábbi négy dokumentum helyett csak két dokumentum lesz, ez volt az ön fő üzenete. Hát, én nem ezt olvasom ki ebből a jogszabályból, és települési polgármesterek sem ezt olvassák ki ebből a jogszabályból. Mit olvasnak ki? Hogy önöknek megint egy önkormányzati jogkörnek a csorbítása a fő célja. Ezt bebugyolálták egy ilyen köntösbe, előadják, hogy eddig TFK meg ITS volt, most majd nem úgy hívják. Ha nem az a cél, hogy az önkormányzatoktól elvegyék ezt a jogkört, hogy meghatározhassák, hogy mi legyen az adott településükön, milyen fejlesztések valósuljanak meg, akkor mi a fenéért kell ezt átnevezni? Azért, hogy majd a négy dokumentum helyett csak két dokumentumot kelljen a képviselő-testület elé terjeszteni? Én még emlékszem, mikor alpolgármester voltam, Siófokon akkor csináltuk az ITS-t. Egy csomó pénzt beleölt az önkormányzat, most az megy megint a kukába. Arról is beszéljenek már, hogy az elmúlt években kötelezték az önkormányzatokat a településkép-védelmi eljárásokra, és hogy a településképi rendeleteket meg a településképi könyveket elkészítsék sok-sok millió forintért! Ezeket lehetett volna, mondjuk, utak és járdák felújítására is költeni, de az önök kormányzására jellemző, hogy összevissza kapkodnak, átgondolatlan lépések sorozata, amit önök tesznek az önkormányzatokkal. Elhiszem, lehet, hogy most alakult megint egy jó pár cég, haveri kör, akinek kell az, hogy most a 3200 önkormányzatnál majd megjelenjen, aztán elkészítse ezeket a dokumentumokat. Mert ez az egész történet nem
