Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 17. szerda - 184. szám - A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
615 A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/15397. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Soltész Miklós úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó. (13.40) SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat azzal az igénnyel készült el, hogy az építésügyi hatósági feladatellátás és minden építési tevékenység számára keretet szabó jogszabályi háttér felülvizsgálatával egyszerűsítse az építésügyi szabályozást. Mindez - azon túl, hogy az önkormányzatok adminisztrációs terheinek csökkentéséhez is hozzájárul - a tervkészítés és tervmódosítás folyamatának racionalizálásához, ezáltal pedig az építkezések gyorsításához is vezet. Tisztelt Országgyűlés! Szükséges azzal kezdenem a törvényjavaslat bemutatását, hogy a médiában megjelent hírekkel ellentétben, a törvényjavaslatnak éppúgy nem célja az önkormányzati hatásköröket csökkenteni, mint ahogyan az önkormányzatok eddigi rendeletalkotási szabadságát sem korlátozza. A településfejlesztést és a településrendezést továbbra is helyi közügynek tekintjük, amelyben a helyi önkormányzati képviselő-testületek döntési szabadságának ezután is érvényesülnie kell. Éppen az önkormányzatok érdekeit tartottuk szem előtt a törvényi keretszabályokat rugalmasabbá tevő javaslatok kidolgozása során. A tervezet így többek között a kisebb települések részére lehetővé tenné az egyszerűbb helyi építési szabályzat elkészítését, az önkormányzat által elfogadott dokumentumokban megszűnnének a szükségtelen ismétlődések azáltal, hogy a továbbiakban nem kellene ugyanabban a kérdéskörben külön önkormányzati határozatot és helyi rendeletet is hozni, emellett a helyi szabályozás módosítása az elektronikus egyeztetési folyamatnak köszönhetően gyorsabban és egyszerűbben megvalósulhat. A törvényi szabályozás módosulása tehát összességében a mai kor elvárásainak való megfelelést szolgálja, hathatósabban figyelembe véve az egyes települések szabályozási igényeit is. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi előírások szerint az önkormányzatok normatív határozatok formájában három fejlesztési és rendezési dokumentumot készítenek. Nevesítve, elsőként a településfejlesztési koncepciót, majd a településfejlesztési stratégiát és a településszerkezeti tervet, ezek mellett pedig helyi építési szabályzatként még egy helyi rendeletet is elfogadnak. A törvényjavaslat értelmében a továbbiakban csak egy településfejlesztési tervet és egy településrendezési tervet kell az önkormányzatoknak elkészíteniük, mivel a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia alapvető tartalmi elemei bekerülnek a településfejlesztési tervbe, a településszerkezeti terv szabályozási elemei pedig a helyi építési szabályzatba. A lényeges tartalmi elemek megmaradnak, viszont az indokolatlan párhuzamosságok megszűnnek, így a jogalkalmazók részére átláthatóbbá válik a szabályozás, és a tervek későbbi felülvizsgálata is könnyebbé válik. Az önkormányzat a fejlesztési tervben tűzi ki a rövid, közép- és hosszú távon elérendő céljait, itt határozza meg az elvárt eredményeket, és mindezekre figyelemmel önkormányzati rendeletében, a rendezési tervben rögzíti az építési telkekre vonatkozó általános építési követelményeket és a beépítési szabályokat. Mindez tehát leegyszerűsítve csak annyit jelent, hogy a korábbi négy dokumentum helyett a továbbiakban csak kettő készül el. A főváros esetében, amely kétszintű önkormányzati rendszerrel működik, a fővárosi kerületek fejlesztési tervet és kerületi építési szabályzatot, a Fővárosi Közgyűlés pedig fejlesztési tervet és fővárosi rendezési szabályzatot fog elfogadni. A fővárosi településszerkezeti terv - ahogy egyébként másik 3200 település esetében is az ilyen típusú dokumentum - kivezetésre kerül a szabályozásból. Ugyanakkor az eddig az eszerinti tervben szabályozott kérdéskörök átkerülnek a fővárosi rendezési szabályzatba, vagyis míg korábban önkormányzati határozatban szerepeltek e rendelkezések, ezután önkormányzati rendeletbe kerülnek. Mindebből nem hatáskörelvonás állapítható meg, sőt a szabályozás ereje a törvényjavaslat által csak növekszik a rendelkezések jogszabályi szintre történő emelésével. Tisztelt Országgyűlés! A tervezet másik meghatározó újdonsága - amelyet korábban már kiemeltem -, hogy lakosságszám alapján érdemi különbséget tesz az egyes települések között, és lehetővé teszi, hogy a községek
