Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. március 17. szerda - 184. szám - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (független):

605 Nézzünk néhány olyan részletet, amelyekről talán kevés szó esett a vita során, nézzük, hogy is kell elképzelni a gyakorlatban ezt a kedvezményt! Az egyik probléma, legalábbis véleményem szerint probléma lehet az, hogy a 25 éves kor olyan drasztikus pénzügyi visszaesést fog jelenteni egy fiatal számára a kedvezmény lejárta, megvonása miatt, ami nehéz helyzetbe tudja őt hozni. Nem mindegy ugyanis, hogy egy fiatal, elérve a 25 éves kort, tegyük fel, nem fog béremelést kapni, ami sajnos elég reális, vagy ha kap is, csak néhány százalékos béremelést. Ez azt fogja jelenteni, hogy 25 éves korban egyik hónapban még, mondjuk, 250 ezer forintot vitt haza, a következő hónapban viszont már csak 200 vagy 210 ezer forintot. Nem mindegy egy ilyen visszaesés egy fiatal életében, aki lehet, hogy éppen hitelt is fizet vissza, vagy éppen a korábbi megemelt fizetésére vagy az szja-kedvezmény miatti nagyobb fizetésére vett fel hitelt. Nem mindegy, hogy egy hitel törlesztőrészletét 250 ezer vagy 200 ezer forintból kell kifizetnie. Nem lehet arra számítani, hogy majd a munkaadók annyira kegyesek lesznek, annyira jótékony szervezetként fogják fel magukat, hogy figyelembe veszik ezt a drasztikus visszaesést, és a 25 éves kor elértével a fiataloknak megemelik a bérüket. Erre várni vagy ebben reménykedni, úgy gondolom, naiv dolog. Mindezek miatt sokkal logikusabbnak és a fiatalok számára kevésbé drasztikusnak tartanám azt, ha lépcsőzetes módon kerülne kivezetésre ez a kedvezmény. Javaslom, tisztelt államtitkár úr, hogy gondolják ezt meg, mert, mondom még egyszer, ha egy drasztikus visszaesés lesz 25 év korban, az a fiatalokat is rosszul fogja érinteni. Ellenben, ha évről évre csökkenő mértékű szja-kedvezményben részesülnének a fiatalok, akkor, úgy gondolom, arra fel lehet készülni, és kevésbé lenne drasztikus. Egy másik felvetés, úgy gondolom, a gyakorlatban nagyon reális lehet: tegyük fel, most a kedvezmény bevezetésével nem várható, hogy a munkaadók emiatt csökkentsék a fiatalok bruttó bérét. Ezt nem tartom reálisnak, hogy ezzel kompenzálják a bruttó bért vagy emiatt visszavegyenek abból. Ugyanakkor a későbbiekben, hosszú távon teljesen reálisan elképzelhető, hogy a munkaadók ez alapján a kedvezmény alapján fognak ajánlatokat tenni a fiataloknak. Egy munkakezdés során figyelembe fogják venni, hogy az a fiatal bizony többet fog kézhez kapni ugyanannyi bruttónál, ezért nem fognak akkor annyit megajánlani neki. Kérdezem én, államtitkár úr, hogy erre mi a válaszuk, önök mit tudnak tenni. (Zsigó Róbert felé fordulva: ) Örülnék, ha nemcsak a telefonját nyomkodná államtitkár úr, miközben éppen kérdést teszek fel önnek, mert így nehéz lesz válaszolni. Lehet, hogy ön tud, de szerintem egyszerűbb, ha a feltett kérdéseket rögzíti, és utána választ ad, mert államtitkár úr... ELNÖK: Képviselő úr, engedje már meg, hogy meghallgassuk önt, és majd, remélem, reagál államtitkár úr az ön által elmondottakra! Azt gondolom, hogy a felszólalásának lényegére kíváncsi mindenki. Köszönöm szépen. FARKAS GERGELY (független): Én is abban bízva tettem megjegyzést államtitkár úrnak, hogy remélem, reagálni fog, márpedig ha nem figyel ide, úgy nehéz reagálni. (Zsigó Róbert: Igen. - Z. Kárpát Dániel: Lehet, hogy a telefonba jegyzetel!) Tehát, tisztelt államtitkár úr, szeretnék érdeklődni, hogy mi a válaszuk erre. Mi fog akkor történni, ha a munkaadók e kedvezmény figyelembevételével fognak a fiatalok számára ajánlatokat tenni? Örülnék, ha majd erre is kapnék választ, mint ahogy az előző kérdésre is, arra, hogy mit szólnak egy lépcsőzetes kivezetéshez, amely sokkal jobb lenne, a fiatalok szempontjából nem lenne olyan drasztikus visszalépés a 25 évet elérő fiatalok számára. Önök sokszor említették, miniszter asszony is említette, hogy a fiatalkorúak munkanélküliségének csökkentését is várják ettől a lépéstől. Itt teszem hozzá zárójelben, hogy miniszter asszony, amikor az adatokat mondta, hogy milyen szinten sikerült csökkenteni a fiatalkori munkanélküliséget, akkor nem mondta, hogy az EU-átlagot még így sem érjük el, 16,2 százalék nálunk a fiatalkori munkanélküliség, az EU-átlag 17 százalék. (Nacsa Lőrinc: Nem igaz! Nem igaz!) Tessék felmenni a KSH honlapjára, Nacsa képviselő úr, ha velem vitatkozik! A KSH-val tessék vitatkozni! Ez is hozzátartozik az igazsághoz tehát, hogy van még hova fejlődnünk. (12.50) Azt a kérdést is fel kell tennem, hogy vajon miként fogja ez a munkaadókat buzdítani, motiválni arra, hogy fiatalokat vegyenek fel, ugyanis én nem látom teljesen az összefüggést e között. Miért lesz egy munkaadó számára fontos az, hogy ugyanannyi bruttó bér kifizetése esetén egy fiatalnál majd több fog maradni nettóban, mint, mondjuk, egy 25 év felettinél? Őt egy szempont fogja motiválni, hogy egy tapasztaltabb, munkára alkalmasabb embert vegyen fel, és tegyük hozzá, azért 25 év felett valószínűleg könnyebben talál ilyen embert. 25 év alatt sok esetben pályakezdőket tudna felvenni, akiknek nincs még munkatapasztalata, és a munkaadó nem az alapján fog dönteni, hogy csak azért felveszi a 25 év alatti fiatalt, mert akkor neki 30 ezer