Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. március 17. szerda - 184. szám - A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

591 kedvezménnyel több tízezer forinttal beljebb vagy, akkor most nem kapsz fizetésemelést, pedig többet dolgozol, jobban dolgozol. Nem azt mondom, hogy parancsuralmi módszerrel bele kellene szólni cégek magánéletébe, mert ez távol áll tőlem. Piacbarát személetmódú emberként és közgazdászként talán el tudnám én is mondani néhány képviselőtársamnak, hogy működik közelről ez a világ, de azt mindenképpen állítom, hogy egy tisztességesen működő monitoringrendszerre szükség lenne, amely vizsgálja azt, hogy milyen, a munkavállalókat hátrányosan érintő folyamatok következnek be emiatt. Azt is látjuk, hogy a kormány behozza ezt a javaslatot, de azért nem hagyja ki a lehetőséget, hogy a saját családtámogatási rendszerét méltassa, pedig ha egy családtámogatási rendszert méltathatna valami, azok a demográfiai adatok, és ezek a demográfiai adatok sajnos siralmasak, katasztrofálisak. Mindig azt csinálja a kormány, hogy a mélyrepüléses éveket követően megvár egy évet, amikor szerencsére egy kis visszarendeződés következik be, s aztán vezércikkek sokaságában előadja, hogy óriási demográfiai trendforduló történt, nőtt az élveszületések száma. Azt felejtik el elmondani, hogy a mostani minimális növekmény sajnos még a 2016-os szint elérését sem teszi lehetővé. Valamit nagyon elnézett demográfiai téren Magyarország Kormánya, hiszen az élveszülések száma szinte sajnos folyamatosan csökken. Az utóbbi tíz évben kettő kis púp volt megfigyelhető, az egyik a családi adókedvezmények nagyon helyesen bevezetett rendszere, a másik a babaváró támogatás nagyon helyesen bevezetett rendszere. Mind a kettő nagyjából egyéves átmeneti hatással nagyjából 2 ezerrel tudta növelni az élveszületések számát, de még egyszer mondom, ez arra sem volt elég, képviselőtársaim, hogy a 2016-os szintet újra elérjük. Folyamatos zuhanás mutatkozik tehát, és erre jön egy javaslat a babaváróhoz, amit benyújtottam, ami egy teljesen logikus javaslat, hiszen önök, Zsigó államtitkár úr, miniszter asszony elmondja, hogy mindenben támogatni kell a 35-45 közötti korosztályban lévő hölgyeket, akik most futnak ki majd abból az életkorból, amikor még gyermeket tudnak vállalni, és az ő támogatásuk nemzeti érdek. Én ezzel egyetértek, csak a helyzet az, hogy önök kiszámolták a babaváró támogatást, és beleraktak egy életkori határt, amely még az utolsó nagy létszámú, 35-45 közötti korosztályt kettévágja, és 65 ezer magyar hölgyet kizár a babaváró felvételének a lehetőségéből. Én benyújtottam egy módosító javaslatot, hogy vegyük ki ezt az értelmetlen életkori korlátozást, annak a 65 ezer nőnek is, ha szeretné, joga van gyermeket vállalni és ehhez támogatást kapni. Nacsa képviselőtársam, mit csináltak önök? El sem jöttek a bizottsági ülésre, ahol ezt a javaslatot lehetett volna tárgyalni, bojkottálták az ülést távolmaradásukkal. Szégyen és gyalázat! Ezek után önök bennünket ne oktassanak ki családpolitikából, amikor a munkahelyükre sem járnak be! Mit képzelnek önök magukról, hogy egy ilyen fontos javaslat esetében távolmaradással büntetik azokat a magyar hölgyeket, akik egyébként erre a támogatásra jogosultak lennének?! De itt most Zsigó államtitkár úr előtt a lehetőség, válaszoljon, támogatják-e a babaváró hitelből az értelmetlen életkori korlát kivételét, mert ennek a korlátnak egy oka van, a spórolás. Önök spórolni akarnak a kedvezményezetteken a legfontosabb nemzetstratégiai kérdésben. Dunai képviselőtársam, én támogatom a négygyermekes édesanyák szja-mentességét. A helyzet az, hogy miniszterelnök úr, ha visszaemlékszik, viszont nem erről beszélt. Emlékeznek? Orbán Viktor a háromgyermekes édesanyák szja-mentességével kampányolt, csak aztán önök kiszámolták, hogy ez lehet, hogy akkor egy kicsit drága lenne, nézzünk egy olyan korcsoportot és társadalmi csoportot, ahol kevesebben vannak. Megtalálták a lényegesen, és sajnos lényegesen kevesebben lévő négygyermekeseket, ahol egyébként az érintett korosztály fele a négy gyermek nevelése folytán nem feltétlenül aktív munkapiaci szereplő. Tehát kiválasztottak egy kellőképpen szűk korcsoportot, odairányították a kedvezményt a háromgyermekesek ekkora tábora helyett a négygyermekesek akkora táborával, és aztán reklámozzák saját magukat ezzel, miközben a saját miniszterelnökük ígérete nem erről szólt. Beszéljék meg ezt házon belül, de én arra kérem önöket, van költségvetési mozgástér erre, próbálják meg kiterjeszteni ezt a rendszert, de ameddig legalább az eredeti ígéretüket nem tartják be, kérjük, hogy ne bennünket oktassanak ki, hanem gondolják végig azt, hogy miért spórolnak a kedvezményezetteken. Én nem akarom a családtámogatási rendszernek elvitatni a különböző jótékony hatásait és azt, hogy sok forrást csoportosítanak ide, én ennek örülök, egyáltalán nem vagyok ellendrukker, ami szerintem magyar világrekord, az az, hogy ennyire sok idecsoportosított forrás ellenére ennyire kevés eredményt értek el. Ez valami egészen elképesztő hungarikum, mert önök úgy gondolják, hogy pénzzel mindent meg lehet oldani. A helyzet nem ez. Lakhatási programra van szükség, köznyugalomra van szükség, hogy egy országban kedve legyen egy fiatalnak élni, családot vállalni, a kényszerű elvándorlás gondolata meg se forduljon a fejében, és egyáltalán, olyan klímát kell kialakítani, amely nem erőszakoskodva meg másokat kioktatva akar családpolitikát csinálni, hanem ösztönözve, motiválva, támogatva és segítve. Csak az önök minden megjelenése, a kioktató hangvételű videóik, az az elképesztő nagy mellény, amit hordanak, bizony, attól félek,