Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 16. kedd - 183. szám - A Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézetről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - UNGÁR PÉTER (LMP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mondjuk, én ebben a ciklusban lettem országgyűlési képviselő, de ebben a ciklusban egy unikális dologgal szembesültünk, h... - UNGÁR PÉTER (LMP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mondjuk, én ebben a ciklusban lettem országgyűlési képviselő, de ebben a ciklusban egy unikális dologgal szembesültünk, h...
537 UNGÁR PÉTER (LMP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mondjuk, én ebben a ciklusban lettem országgyűlési képviselő, de ebben a ciklusban egy unikális dologgal szembesültünk, hogy ellenzéki és kormánypárti előterjesztői is vannak ennek a javaslatnak. Bár a javaslat önmagában szimbolikus, szimbolikus jellege fontos, arról szól, hogy a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet Slachta Margitról nevezze át a kormányzat, ezzel is becsülje meg Magyarország első képviselőnőjét, akinek az életútja mindenki számára inspiráló. Értelemszerűen nem szeretném azzal kezdeni, ami az ellenzék bizonyos részeiben nagyon népszerű, hogy elmondjam, hogy Slachta Margit még egy olyan jobboldal volt, ami jó volt, ezzel szemben most olyan jobboldal van, ami baromi rossz. Bár ha sok szempontból ez az állítás igaz lenne, én valószínűleg, ha akkor lettem volna képviselő az előző évszázadban, akkor sem egy pártban lettem volna Slachta Margittal. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy a nemzeti egységben megbecsüljünk olyan embereket, akikkel amúgy voltak véleménykülönbségeink. Nem szeretném Slachta Margit életútját részletesen ismertetni, szerintem ezt többen meg fogják tenni, de ő az az ember, aki minden szempontból nemzeti egységet jelent abban, hogy megbecsüljük, a nemzeti panteon része legyen, és a következő generációk értesüljenek az életútjáról. Talán amiért a legfontosabb, és a szociálpolitikában neki a legnagyobb jelentősége van, az az, hogy sok jobboldali gondolkodóval szemben neki végig az volt az állítása, hogy a gondoskodás nem az otthonban folyik, hogy a gondoskodás nem egy magánkérdés, hanem egy politikai kérdés, amit meg kell szervezni, és amelynek a megszervezésére az állam, az újraelosztás és az Országgyűlés a jó hely. Azt gondolta, ami egy nagyon is messze mutató és sok szempontból a társadalmi alapvetéseket és a család szerepét megváltoztató gondolat, hogy a gondoskodást a szociálpolitika keretén belül politikailag, gazdaságilag és szervezetileg kell kezelni. Az a helyzet, hogy abban az időben, amikor ő ezt mondta, ez azért is volt forradalmi gondolat, mert a legtöbben azt mondták, hogy a szociálpolitika, meg minden, ami a szociális szektorral foglalkozik, az különböző arisztokrata nagyasszonyok személyes jótékonykodása kell hogy legyen, és nem pedig egy társadalomszervezési kérdés kell hogy legyen. Ráadásul az egyház, aminek a mai napig nagy szerepe van a szociális szektorban, ő a tagja volt mint apáca a katolikus egyháznak, és ennek ellenére azt gondolta, hogy az egyházi kereteken túl állami kereteket is kell a gondoskodásnak biztosítani. Örülnék, ha ki lehetne mondani, hogy ez az elv az, ami a Slachta Margit átnevezés mellett egy szintén nemzeti konszenzust jelent, hogy állami kérdés, politikai kérdés a gondoskodó munka, és politikai kérdés az, hogy mit kezdünk a szociálpolitikával, hiszen ha valami Slachta Margitnak a személyes ars poeticája volt, az ez. Arról nem fogok sokat beszélni, ami szintén egy érdekes kérdés, hogy mégiscsak a legtöbb felszólalása Slachta Margitnak értelemszerűen a női választójog kérdéseiről szólt. Hogy kinek a jogelődje mit kezdett a női választójoggal abban az időben, vagy kinek az intellektuális elődei, amikor Slachta Margit beszélt, ezt majd a történészek eldöntik, ezt a nagy ökuménia miatt nem fogom részletesen kifejteni, de erről is lehet az embernek véleménye. Voltak olyan elemei az ő politikájának, amelyeket a jelenlegi kormányzat követ, és ami miatt nem lepett meg az, hogy csatlakoztak képviselőtársaim. Ilyen volt az, hogy a nagycsaládosokat adókedvezményekkel kell támogatni. Ezt a jelenlegi kormányzat követi, ezt már Slachta Margit javasolta. Voltak olyan javaslatai, amelyeket véleményem szerint a jelenlegi kormányzat szintén követ, bár ez az én személyes véleményemmel ellentétes, ilyen például a válások megnehezítése, illetve a házasság intézményének a gazdasági támogatása. Ugyanakkor voltak olyan javaslatai, amelyeket viszont a kormányzat nem követ - véleményem szerint követhetne -, és amiben meg én értek egyet vele. A történelem általában egy ilyen komplex dolog, ahol mindenkinek sok oldala van. Ilyen például az otthongondozás állami támogatása, ez több felszólalásában is szerepelt, és ez Slachta Margitnak az egyik legfontosabb szociálpolitikai javaslata volt. Véleményem szerint, és ennyit engedjenek meg nekem, hogy ha Slachta Margit most is az Országgyűlés tagja lett volna, akkor támogatta volna azt a javaslatomat, hogy az otthongondozási díj a minimálbér szintjére emelkedjen abban az esetben is, hogyha nem gyermekeket gondoz otthon. (17.40) Sőt, Slachta Margit volt az egyik első a magyar Országgyűlésben, aki az idősgondozást és az idősek arányának a növekedését - ugye, ez a demográfiai tendenciák miatt már a 20-as években egy kérdés volt - felvetette, és még azt is elmondta, hogy ez azért egy női kérdés, mert az idősekkel alapvetően nők foglalkoznak. Így volt ez akkor, ez minden kutatás szerint jelentős részben így van most is, és ez jelenleg egy fizetetlen munka, mint ahogy volt a 20-as években, és mint ahogy a 20-as években, most is pontosan ezen a
