Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 1. hétfő - 182. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
454 állatkínzások és a későbbi személy elleni erőszak, illetve a társadalomnak a biztonságérzete között szoros összefüggések vannak és szoros összefüggések lehetnek. A múlt hét folyamán az Állatorvostudományi Egyetem állatvédelmi központja egy olyan szemináriumot szervezett, amelybe nekem is lehetőségem volt online belenézni és belehallgatni. Itt neves etológusok, kriminológusok és állatvédelmi szakemberek szólaltak fel, és egyértelműen jelezték, illetve hangsúlyozták ők is azt, hogy nagyon szoros összefüggések vannak az állatkínzásos és a későbbi erőszakos bűnelkövetések között. Egy neves etológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségnek, a magyar társadalomnak is hatalmas felelőssége van az állatvédelmi közegnek a kialakításában. Egy kriminálpszichológus, egy neves kriminológusprofesszor pedig arra utalt, hogy azok a bűnelkövetők, akik állatkínzást követnek el, bizony nagymértékben magatartási és személyiségi zavarokkal is rendelkeznek. A miniszterelnök úr szavaira, a nemzetközi tanulmányoknak a megállapításaira visszatérve én azt gondolom, hogy viszont most már nemcsak szavakban kell az állatvédelemmel foglalkoznunk, hanem elég erőteljes tetteket is kellene felmutatnunk. Én a múlt hét folyamán napirend utáni felszólalásomban az állatrendőrség felállítása mellett próbáltam felemelni a szavamat, viszont a mostani felszólalásom kapcsán pedig egy olyan, nemzetközi jogban, külföldi államokban már létező újítást szeretnék bevezettetni a magyar társadalomban, a magyar jogrendszerben is, amely egyrészről visszaszorítaná az állatkínzásos esetek és állatbántalmazások elkövetését, és megerősítené a magyar társadalmunk biztonságérzetét is. Én szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amikor szüksége van Magyarországnak egy olyan adatbázisnak a felállítására, amelyben az állatkínzók név, lakcím és profilkép alapján lennének szerepeltetve. Ennek az lenne a legfőbb oka, hiszen nagyon sok állatkínzó bűnismétlő vagy visszaeső státuszba kerül, hiszen állatkínzásos eseteket követnek el a későbbiek folyamán is, illetve nagyon nagy szerepe lenne abban, hogy ezeknek a személyeknek az adatbázisban való nyilvántartása során akár a lakókörnyezet is fokozottabb figyelmet fordíthasson ezeknek a személyeknek a tetteire, cselekményeire. Ezt az adatbázist a rendőrség, különféle állatvédelmi szervezetek, menhelyek figyelhetnék, megakadályozva azzal, hogy ezek a személyek akár újabb cselekményeket kövessenek el, vagy akár örökbe fogadhassanak állatokat, illetve figyelemmel kísérjék, hogy az állattartástól történő eltiltás során ők betartják-e a szabályokat, vagy újabb állatokat vettek-e magukhoz. Ez nem ördögtől való, hiszen számos nemzetközi példa mutatja, hogy más országokban is vannak ilyen adatbázisok. Szeretnék arra utalni, hogy az Egyesült Államoknak több tagállamában is az állatkínzókról nyilvántartást vezetnek. Az egyik legjobb, és azt gondolom, a leginkább működő ilyen nyilvántartás Tennessee államban létezik, amely bárki számára hozzáférhető adatokat tartalmaz. Ugyanakkor szeretném arra is felhívni a figyelmet, hogy a Magyar Állatvédelem hírportál egy interjút készített a San Antonió-i állatrendőrséggel, és az állatrendőrségben működő tisztségviselők nyilatkoztak arról, hogy azért van szükség egyrészről egy ilyen szervezetnek a felállítására, másrészről egy ilyen adatbázisnak a felállítására, mert szoros összefüggés van az állatkínzásos esetek és a későbbi személy elleni erőszak között. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban.) (15.10) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga-Damm Andrea képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Március 1-je a történelemben nagyon sok évfordulónak napja, nagyon sok történelmi esemény zajlott ezen a napon. Csak példaként mondhatnánk I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona házasságkötését, Napóleon e napon tért vissza Elba szigetéről a száműzetésből, e napon választotta az Országgyűlés Horthy Miklóst kormányzóvá, vagy e napon indult meg Budapesten a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés. De van egy szomorúbb évforduló is március 1-jén: 2008. március 1-jén vonták ki, azaz 13 éve az 1 és 2 forintos érméket Magyarországon. Miért mondom, hogy ez egy szomorú esemény? Azért, mert a pénzérmék kivonása, az alacsony értékű pénzérmék kivonása mindig mutatja egy ország gazdaságpolitikájának csődjét is. ’99-ben kivonták a forgalomból a fillért, a váltópénzt, aztán 2008-ra eljutottunk oda a forint 1946-tól számított 62 éves történetében, hogy már a valaha értéket képviselt pénzérmék eltűntek fizikai valójukból. 24 ország mezőnyében 56 év alatt Magyarország 55-szörös pénzromlással az élbolyban végzett, nála nagyobb inflációval rendelkező országok csak Portugália, Görögország, Korea, Dél-Afrika és India. 1990-2015 között 14-szeresére emelkedtek átlagosan Magyarországon a fogyasztói árak. Mi került 1-2 forintba a hatvanas évek vége felé? A fagylalt 50 fillér volt gombóconként, ma 300. A krémes 1,50 volt, a franciakrémes
