Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. március 1. hétfő - 182. szám - Schmuck Erzsébet (LMP) - a miniszterelnöknek - „Hogyan is élnek ma az emberek Magyarországon?” címmel - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter:
444 Tisztelt Országgyűlés! Keresztes László Lóránt képviselő úr, az LMP frakcióvezetője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Ki vállalja a felelősséget, Miniszterelnök úr?” címmel. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Miniszterelnök úr távolléte miatt válaszadásra Varga Mihály miniszterelnök-helyettes urat jogosította föl. Tisztelettel kérdezem önt, elfogadja-e a válaszadó személyét, vagy a miniszterelnök úrtól személyesen kéri a választ. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm, elnök úr. Megvárom a miniszterelnök urat. ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tájékoztatom önt és a tisztelt Házat, hogy miniszterelnök úrnak a soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia. Schmuck Erzsébet (LMP) - a miniszterelnöknek - „Hogyan is élnek ma az emberek Magyarországon?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Hogyan is élnek ma az emberek Magyarországon?” címmel. Tisztelt Képviselő Asszony! A miniszterelnök úr távolléte miatt válaszadásra Varga Mihály miniszterelnök-helyettes urat jelölte ki. Képviselő asszony jelzi számomra, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm. Tisztelt Miniszter Úr! Sikerült végre elérnem, hogy a KSH két héttel ezelőtt a mediánbérekre vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozta, hosszú évek után. Az adatokat megismervén egyértelmű, hogy miért titkolták ezeket az adatokat, hiszen a mediánbér sokkal jobban mutatja a valóságos jövedelmi és megélhetési viszonyokat Magyarországon. A mediánbér alatti jövedelmekből ugyanannyian élnek, mint a mediánbér fölötti jövedelmekből, míg az átlagbért felfelé húzza a keveseknek a magas átlagbére, és így az átlagbér alatt a társadalomnak akár a 70-80 százaléka is élhet. A mediánbér tekintetében nagyon rosszul állunk. A mediánbér 2019-ben és 2020-ban is alatta maradt az átlagbér 80 százalékának. 2019-ben nem érte el a 200 ezer forintot, ráadásul szektoronként is nagyon nagy szóródást mutatott. A legkevesebbet a szállás- és vendéghelyeken dolgozók kaptak, idetartoznak az építőipari dolgozók is, mindössze 130 ezer forintot. Én azt gondolom, mindenkinek el kell dönteni, hogy ez a 130 ezer forint mire elegendő. 2020-ban, igaz a mediánbér emelkedett, de ez csak annak köszönhető, hogy a koronavírus-járvány kikényszerítette az egészségügyi dolgozók egyszeri, nagyobb összegű, novemberi béremelését. Ha tovább nézzük a mediánbért, akkor a teljes kép ennél is szomorúbb, azért, mert az öt főnél kisebb cégeknél dolgozók és a részmunkaidősök alacsonyabb keresete nem szerepel a statisztikában, tehát a valóságos medián- és a valóságos átlagbér is alacsonyabb a KSH által publikáltnál. Miniszter úr, arra szeretnék választ kapni, hogy támogatják-e az LMP bértámogatási javaslatait, és hogy mikor lesz megismerhető a valóságos medián- és átlagbér, amely tartalmazza az öt főnél kisebb cégek dolgozóinak a bérét és a részmunkaidősökét is. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A választ Varga Mihály miniszterelnök-helyettes úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, öné a szó. VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is szeretném rögzíteni, hogy a magyar Statisztikai Hivatal ugyanazokat az elszámolási elemeket, módszertant használja, mint az Eurostat által minden egyes európai uniós ország. Tehát az Eurostat rendszerében vagyunk benne, ez az uniós csatlakozásunknak a logikus következménye, ez alapján bocsátunk ki, vagy hozunk nyilvánosságra adatokat.
