Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 22. hétfő - 181. szám - A köztársasági elnök úr által alaptörvény-ellenesség miatt visszaküldött, az Országgyűlés 2020. december 15-ei ülésnapján elfogadott, az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló törvény hez benyújtott törvényalkot... - ELNÖK: - JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP):
343 véletlen, hogy a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult az ügy felülvizsgálata érdekében. A sok érvből, amelyeket a köztársasági elnök úr felhozott, az Alkotmánybíróság egyet egyértelműen alátámasztott, hogy a pénzben kifejezhető, értékkel rendelkező hulladék átadásáért ellentételezés, kompenzáció fizetése szükséges. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, ugyanis az Alkotmánybíróság határozatához különvélemény is készült, ebből a Szabó Marcel nevével fémjelzett alkotmánybírói különvéleményt emelném ki, amelynek az a lényege, hogy a köztársasági elnök úr levelében foglaltakhoz képest még van más pont is, amely alkotmányossági kérdéseket tesz fel, fogalmaz meg. Önök mintegy két hónappal a vitatott törvény elfogadása után benyújtottak egy újabb tervezetet, hogy orvosolni próbálják az Alkotmánybíróság által is jogosan elítélt alkotmányossági problémákat, de valójában a felvetett problémára csak tessék-lássék megoldást javasoltak, figyelmen kívül hagyva az ügy egészének megoldhatóságát. Arra sem figyeltek, hogy a hazai hulladékgazdálkodás mostani válságos helyzetében, amikor több mint 10 milliárd forintnyi adófizetői pénzt kell pumpálni az EU és az önkormányzati forrásokból felépített, korábban nagyrészt saját magát eltartó ágazatba, hogy számos településen a kukaholding helyett ne a katasztrófavédelemnek kelljen ellátni a szemétszállítási feladatokat, önök újabb hazárdjátékba vinnék bele a hazai hulladékgazdálkodást, miközben - már csak a Covid-járvány miatt is - ez egy népegészségügyi szempontból is kiemelt feladat. Önök az egész feladatkört egy olyan cégnek, cégcsoportnak adnák át koncesszióba, amilyen hazai cég ehhez a feladathoz illő referenciákkal és felkészültséggel, kapacitással nem rendelkezik. Igaz, hogy erre a tervezetben - a kinézett és tényleg létező cégek lenyúlására, behabzsolására - felkészülésül adnak több mint két évet. De továbbmegyek: mindez magába foglalja azt is, hogy a 2010 óta többször erőből és eredménytelenül, sőt károsan átszervezett hazai hulladékgazdálkodási rendszerből kisemmizik az önkormányzatokat, elvéve minden eddigi eszközüket, ráfordításukat, amit a lakosság érdekében beruháztak és működtettek, és elvehetik a helyi adófizetők pénzét is. A kiszolgáltatott helyzetük miatt a munkát fillérekért elvégző helyi cégeket cselédsorba küldik, még azokat a hazai vállalkozásokat is, akik ebben eddig talpon tudtak maradni. Ha viszont az új koncesszor alkalmatlan lesz a feladatra, akkor az a sok odacsorgatott több milliárd ellenére, féléves határidővel kiugorhat a feladat alól, vagyis egy felelőtlen, Fidesz-közeli, pénznyelő automatával állunk szemben, amely az egész országot veszélyhelyzetbe sodorhatja. Tisztelt Ház! Nyomon követtem a Törvényalkotási bizottság ülését, különösen figyelemmel arra, hogy miként hagyták teljesen figyelmen kívül a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége elnökének javaslatát, miszerint az ország érdekében vonják vissza ezt a javaslatot, és az érintettekkel együtt gondolják újra. Ez ügyben fenntartom korábbi, itt még meg nem ismételt egyéb fenntartásainkat és javaslatainkat is, úgyhogy az LMP jelen formájában nem támogatja ezt a javaslatot. Bontsák szét a törvényt úgy, hogy a támogatható részeket meg tudjuk felelősséggel szavazni, és ne kelljen az elfogadhatatlan részek miatt elutasítani az egész törvényt, de az alaptörvény-ellenes, illetve a közjót sértő részeket felejtsék el, az érdemi megoldásról egyeztessenek az érdekeltekkel. Ha ez nem megy, akkor dobják a kukába ezt az egészet! Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.) (15.40) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő felszólaló a KDNP képviselőcsoportjából Juhász Hajnalka képviselő asszony. Parancsoljon, öné a szó. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon jelenleg körülbelül évente négymillió tonna hulladék keletkezik. Ez átlagosan 387 kilogramm háztartási hulladék személyenként egy évben. Ez jelentősen az Európai Unió átlaga alatt van, amely átlagosan 502 kilogrammot jelent, és a települési hulladékok mennyiségének tekintetében meglehetősen nagy előrelépést értünk el az Eurostat 2021-es, legfrissebb kimutatásában. A magyar lakosság úgy ért el közel 16 százalékos javulást a települési hulladék tekintetében, hogy ez idő alatt az uniós átlag kevesebb, mint 1 százalékos javulást tudott elérni. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatékony modell kidolgozásakor a jogalkotó feladata egy olyan, kellően differenciált rendszer megalkotása volt, amely egyszerre teremti meg a hulladéktulajdonosok ellentételezését, és veszi figyelembe a kötelező közszolgáltatást, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok maradéktalan érvényesülését úgy, hogy azok az uniós szabályozásból származó szabályozási kötelezettségeiknek is megfeleljenek. Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetek részére megfelelő kompenzációt biztosít a módosítás a pénzben kifejezhető, értékkel rendelkező hulladékok
