Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 14. hétfő - 209. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):

3421 És végül Ádám Balatonkeresztúrról pedig azt kérdezi, hogy készülnek-e már a 2022-es megmérettetésre, mert az emberek készülnek már, hiszen érzik, az ország megérett a változásra. A változást pedig egy sikeres előválasztással érhetjük el, melyet követően egy csapatként mérkőzhetünk meg a szebb jövő reményében. Ez tehát a választások tétje, valamint az is, hogy a jövőben kapunk-e majd választ a korrekt, tisztességesen feltett kérdéseinkre és megoldásokat a problémáinkra. Ne feledjük, együtt erő vagyunk! Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ander Balázs képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót, képviselő úr. ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Georges-Louis Leclerc, Buffon grófja, XVIII. századi francia tudós azt mondta, hogy „a stílus maga az ember”. Ezt jó néhányszor a fejemhez vágták vagy a miniszteri padsorokból, vagy pedig az elnöki pulpitusról Kövér László, akkor, amikor szerinte nem beszéltem elég emelkedett stílusban Kaletáról, az aberrált pedofil szörnyről, vagy éppen legutóbb Fónagy János államtitkár úr, amikor az állami vállalatoknál cselédbéren tartott dolgozók elmaradó béremelését firtattam. Nagyon jó lenne, ha a kormánypárti padsorokból ezt a stíluskérdést fölvetnék majd a NER nagy parazitáinak is, mondjuk, a 47 milliós Mercedes terepjáróból észt osztogató, viszont a magyar valósággal ritkán találkozó jóembernek, vagy éppen a 160 milliós Philippe Patek karórával a vitorlásán pózoló, mondjuk úgy, hogy propagandagurunak. És akkor a legnagyobbról még nem is beszéltem, ő a nemzet gázosa, akinek a válság előtti vagyonát a Forbes magazin 407 milliárd forintra becsülte, aztán egy kis megingás után ez mostanra 455 milliárd forintnyira hízott. Tehát tulajdonképpen egy esztendő alatt 48 milliárd forintos vagyongyarapodással állunk szemben. Osszuk el ezt 365-tel! 131 millió forint jön ki egy napra. Osszuk el 24-gyel! 5 és fél millió forint óránként. Osszuk el 60-nal! Percenként 91 ezer forintra jön ki ennek az embernek az áldásos ténykedése. Nézzük csak, hogy akkor mennyit érnek, és milyen stílust engedhetnek meg maguknak a vidéki dolgozók, a vidéki melósok ott, szűkebb pátriámban, Dél-Somogyban is. Föltehetjük a kérdést, hogy mit ér a melós, ha somogyi. Az a helyzet, hogy a multik tartományává és a NER oligarcháinak, mondjuk úgy, szintén csak valamiféle feudális uradalmává züllesztett Magyarországon bizony elég keveset. Ha megnézzük azt, hogy mondjuk, a szlovák minimálbér most már 70 ezer forintnyi euróval körözi le nettóban és euróban a magyart, ha megnézzük azt, hogy a román medián átlagbér, órabér beérte, illetve kicsit már meg is előzte a magyart, akkor azt hiszem, hogy statisztikai oldalról is alátámasztást nyer az, amit mondtam. De ezen nem kell csodálkozni, hiszen maga Orbán Viktor volt az, aki évekkel ezelőtt Szaúd-Arábiában úgy próbálta idecsábítani az arab befektetőket, hogy a minőségéhez képest milyen olcsó a magyar munkaerő, és milyen rugalmas a munka törvénykönyve. Kérem szépen, ez nem más, mint a szociopata, társadalomromboló, neoliberális filozófia megtestesülése! Ez az, amiből mi nem kérünk. Nézzük tovább! Dél-Somogy három járási székhelyén a nettó átlagos havi bér 170 ezer forint körül mozog, és az ottani 77 településből van 15 olyan, ahol a sok közmunkás miatt még a 100 ezer forintot sem éri el a havi átlagbér. Tehát 100 ezer forint, ennyit keres, vagy ennyivel gyarapodott tulajdonképpen percenként Mészáros Lőrinc az elmúlt esztendőben. Szóval, ez az a dolce vita, ami ott fönt van, lecsorog, és az a helyzet, hogy tisztelet a kivételnek, de bizony néhány narcisztikus vagy éppen szociopata, pszichopata személyiségjegyekkel rendelkező munkáltató éppen ezért használja az ottani munkavállalókat valamiféle kizsigerelhető és róluk hét bőrt is lenyúzható munkaerőállatnak. Ez az, ami nem a magyar nemzeti érdekeket szolgálja. Alacsony bérek alacsony nyugdíjakat fognak eredményezni. Ott van, mondjuk, Panni néni Nagyatádról, aki 40 évet ledolgozott. 94 ezer forintot visz haza havonta, és most 564 forint kompenzáció jár majd neki havi szinten. Ebből a 40 évből 28 évet a nagyatádi kórház mosodájában töltött el, és hogy ezt a nyomorúságos nyugdíjat ki tudja egészíteni, még mindig takarítani jár pluszban. És ha stílusnál tartunk, akkor talán XIII. Leó pápa nem lesz egyfajta botránykő a kormánypárti padsorokban, amikor 1891-es Rerum novarumjában azt fogalmazta meg, hogy rút és embertelen dolog a munkavállalókat a puszta haszonszerzés eszközeként használni. Ez lenne az a filozófia, amit meg kellene hogy fogadjanak ott, a kormánypárti padsorokban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ezért is lett volna hasznos, ha elfogadják azokat a költségvetési módosító javaslatokat, amelyek az olyan vidéki munkavállalók érdekeit szolgálták, mint amilyenek ott élnek Dél-Somogyban. Köszönöm a türelmét, elnök úr. Hajrá, Dél-Somogy! (Taps az ellenzéki padsorokból.)