Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 14. hétfő - 209. szám - A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:

3416 Én nem értem, hogy maguknak mi a bajuk, de gondolom, hogy az, hogy megfutotta ezt a lehetőséget annak idején Gyurcsány Ferenc feleségével, Dobrev Klárával együtt. Szerették volna ezt az egyetemet idehozni, aztán kudarcot vallottak, mert a kínaiak nem óhajtották, hogy Magyarországra ez az egyetem kerüljön. Nagy valószínűséggel azért, mert ismerték az akkori politikusok hátterét, gondolkodásmódját, és nem tartották őket alkalmasnak arra, hogy további tárgyalásokat folytassanak. A jelen álláspont szerint viszont a magyar kormánynak sikerült elérnie, hogy egy nemzetközileg elismert ilyen egyetemet idehoz Magyarországra, amit csak azzal a céllal tenne meg, ezzel Magyarország hírnevét emelje, a magyar gyerekeket, a magyar fiatalokat bevigye ebbe a felsőoktatásba, és ezenkívül pedig hozza külföldről, Európából, a világ bármely tájáról idejelentkezőket, akik a felvételi követelménynek megfelelnek természetesen. És önök itt mindenféle milliárdokról beszélnek akkor, amikor még szó sincs semmiről. Elmondta a miniszterelnök úr; ha odafigyelt volna, képviselő úr, akkor, amikor itt az azonnali kérdések órájában válaszolt, és elmondta, hogy még tervezés alatt van. Még egyelőre nem tudunk számokat mondani. És most is elmondom ismételten, hogy nem figyelt arra, ami a Törvényalkotási bizottság összefoglalójában szerepel, hogy december 31-e az a határidő, amíg a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy tájékoztatást ad az Országgyűlésnek az egyetemi beruházással kapcsolatos olyan számszaki kérdésekről, amit nyilvánvaló, hogy mind a tervezők, mind pedig a költségvetés alapján majd az arra vonatkozó és a felkért szakemberek össze fognak állítani, és teljes felelősségük tudatában leteszik az Országgyűlés asztalára. Én továbbra is csak amellett szeretnék érvelni, hogy én nagyon büszke lennék arra, hogyha ez a Diákváros megvalósulna, hogyha eltűnne onnan az a szörnyű, rémes terület, amely Budapest központjához, a főváros szívéhez tartozik, miközben egy olyan területről beszélünk, amely szégyene a városnak, és amely gyakorlatilag egy olyan világszínvonalú egyetemi diákváros lenne, amelyet nemcsak a budapestiek, hanem a vidéki diákok is Magyarország bármely részéről elérhetnének. Ön ne beszéljen arról, hogy mennyi lesz a tandíj! Akkor nyilván a kormány ki fogja dolgozni, hogy mennyi ösztöndíjat kapnak azok a diákok, magyar diákok, akik elérték azt a felvételi lehetőséget, ami a felvételihez szükséges volt és bejutottak az egyetemre, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek a diákok a legjobb tudásukat tudják hozni, és majd büszkék leszünk rájuk, amikor a diplomát a kezükbe veszik. Én tiszta szívből kívánom, hogy ez az egyetem megvalósuljon, és Magyarország felkerülhessen arra a listára, ahol olyan kutatók, olyan tudományos előadók és olyan előadók jönnek Magyarországra, akik bejárják a világot, érdekes módon máshol előfordulnak, máshol büszkék rá, hogy találkozhatnak velük az egyetemi szférában, Magyarországon meg valami miatt, a baloldal valami miatt egyszerűen lesajnálja ezt az egészet. És én azt gondolom, hogy ez nagyon méltatlan ahhoz, hogy itt, az ország Házában egy felsőoktatás intézményről ilyen véleményt fogalmazzanak meg, és ezt terjesztik is Budapesten, amivel megtévesztik a budapestieket, ami borzasztó dolog szerintem, és ez az önök felelőssége. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen, háznagy asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki felszólalni az adott időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megadom a szót Schanda Tamás János államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Tájékoztatom, hogy 15 perces időkeret áll rendelkezésére. Parancsoljon! SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ígérem, nem fogom kihasználni a rendelkezésre álló időkeretet, de mégiscsak fontosnak tartom azt, hogy ne maradjanak a levegőben olyan mondatok, amelyek félreértésre adhatnának okot. Egyrészt Csárdi képviselő úr számára szeretném világossá és egyértelművé tenni, hogy mi folyamatosan és következetesen tartottuk és tartjuk is magunkat a megkötött megállapodásokhoz. Világos és egyértelmű, hogy egyébként már egy korábbi Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán is, amikor szóba került a Diákváros ügye, akkor a bemutatott prezentáció egyértelműen fogalmazott. Mi Diákvárost, egyetemvárost szeretnénk. Egyetemvárosról beszéltünk már akkor is, és képviselő úr, azt ön is pontosan értheti a magyar nyelv szabályai alapján, hogy egyetemváros egyetem nélkül eléggé elképzelhetetlen. Diákváros diák nélkül is viszonylag elképzelhetetlen, tisztelt képviselő úr, tehát mi semmifajta korábbi megállapodás felrúgásával nem vagyunk vádolhatóak.