Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 14. hétfő - 209. szám - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jele... - ELNÖK: - BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz):
3404 Önök tönkretették a szociális városrehabilitáció pályázati rendszerét 2010-ben, és most folytatják ezt a rendkívül káros cselekménysort. Csak szeretném jelezni, hogy ez annyira kampány, amit ön rendkívüli módon szeret tagadni. Ha nem kampánycéllal jött volna be ez a javaslat, akkor egyrészt csak azokra vonatkozott volna, akik egyébként tényleg kimaradtak a ’93-as lakásprivatizációból, másrészt pedig biztos emlékszik nevezett Nagy Gábor Tamás politikustársára, szintén a Fidesz-KDNP-szövetség tagja, aki az I. kerület polgármestere volt, sőt ezzel párhuzamosan nagyon sokáig országgyűlési képviselője is. Úgyhogy, ha akarta volna, akkor ő megkérdezte volna saját magát vasárnapi ebéd közben, és kezdeményezhette volna ugyanezt a törvényjavaslatot vagy egy ehhez hasonlót, hogy megvalósuljanak ezek a célok. De nem ez történt (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.): az ön párttársa nem kívánta ezt a törvényjavaslatot benyújtani egyszer sem, úgyhogy ön most a közelgő ’22-es választásokra tekintettel - köszönöm a türelmét - benyújtotta ezt nekünk, tehát köszönjük szépen. (Z. Kárpát Dániel tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Csárdi képviselő úr. Megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíván-e hozzászólni államtitkár úr. (Tállai András jelzésére:) Jelzi, hogy nem. Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e hozzászólni. (Böröcz László jelzésére:) Öné a szó, Böröcz képviselő úr. BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mást vártam, hogy őszinte legyek, főleg, hogy állítólag Csárdi képviselő úr a Budapest 1. választókörzetnek a képviselője, aki azt mondta, felírtam, hogy ez a törvényjavaslat, amely körülbelül 1500 családot és bérlőt érint, haveroknak szól meg néhány lakónak. Én azért megkérdezném képviselő urat, hogy egyáltalán hány lakójával találkozott a választói közül, mert ez a néhány lakó több ezer embert jelent a családokkal együtt. Egyébként, képviselő úr, nem tudom, honnan veszi a bátorságot, hogy több ezer emberre ilyen koholt vádakat mond, hogy ők kvázi ellopják az önkormányzati vagyont. Az emberek többsége ezekben a lakásokban él, élt évtizedek óta. (Csárdi Antal: A kormánytöbbség lopja el!) Önnek kutya kötelessége lett volna kiállni az I. kerületi bérlők mellett, amikor az ön szövetségese, polgármestere becsapta őket, átverte őket, és a végén még a lakbérüket is meg akarta emelni. Ön nem tett semmit akkor, képviselő úr, nem tudom, hogy emlékszike rá. Még polgármester asszonnyal be is hívtak, hogy menjek be beszélgetni magukkal, aztán visszajeleztem, hogy megyek, és azóta is várom ezt a beszélgetést, nem történt semmi. Önök annyira gyávák voltak, képviselő úr, hogy semmit nem mertek tenni ebben az ügyben, csak hajtotta önöket az a vágy, hogy majd tanácselnökként, ahogy a polgármester asszony magát képzeli, osztogatják a lakásokat a haverjaiknak. (Csárdi Antal közbeszól, majd távozik a teremből.) Mert miről szól ez a történet? A hat darab szociális lakásról, amit képviselő úr említett, a pályázatról. Utána kellett volna nézni, hiszen elmondtam az előző vitában is: onnan kiraktak egy 23 éves fiút, akinek meghalt az édesapja, aki havonta 70 ezer forintot fizetett bérleti díjként. Önök azt mondják, hogy alacsony árakon voltak kiadva ezek a lakások, és most 23 ezer forintért hirdették meg ugyanezt a lakást. Önök nem mondanak igazat, és hazudoznak. (Z. Kárpát Dániel: Kicsit visszafogottabban egy ekkora vereség után!) (20.10) A szociális bérlakások tekintetében azt is szívesen elmondom, hogy a baloldali önkormányzatok ebben a vitában folyamatosan és önök is, a Jobbik is azzal jött, hogy szociális lakhatási válságot idéz elő, mert szociálisan nem tudnak önök kiadni majd lakásokat. Megnézték önök, hogy az elmúlt tíz évben összességében hány bérlakást adtak ki szociális alapon (Z. Kárpát Dániel: Meg, meg! Azért mondtam.) az összes többihez képest? Minimális, amit kiadtak az önkormányzatok piaci meg költségelvű áron; nyilván azért, mert az önkormányzatoknak nem nagyon éri meg, csak önök erről elfelejtenek beszélni. Csárdi képviselő úr még mindig nincs képben, úgy tűnik, vagy nem ismeri a törvényeket, vagy szándékosan ferdít, és nem mond igazat ebben a témában. A lakástörvényt 2013-ban módosították már egyszer. Az alapján nyilván önök is el tudták volna adni az I. kerületi műemlék lakásokat. Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak pedig ezt az „én vagyok a szakértő” típusú felszólalását persze mindig meghallgatjuk, és érdekes, hogy egy szélsőjobboldali identitás-szakértőből most átavanzsált egy szélsőbaloldali ingatlanszakértővé. Ehhez csak gratulálni tudok. (Z. Kárpát Dániel: Figyelj, a saját portádon
