Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. február 15. hétfő - 179. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:

34 82 százalékos szintre. A különbség 18 százalék, tehát úgy tekintjük mi, hogy a Covid által előidézett államadósság, a Covid-adósságunk 18 százalék. Magas a 82 százalék. Ami azonban ezt értelmezni segít számunkra, az az, hogy az Európai Unió átlaga 95 százalék fölött van. Görögországban 207 százalék, nálunk 82; Olaszországban 160 százalék, nálunk 82; Spanyolországban 120 százalék, és sorolhatnám tovább. Összességében tehát messze az uniós átlag alatt vagyunk. És amit fontosnak tartok, és amivel szerintem meg fogjuk nyerni a 2021-es és ’22-es évet is, ez pedig az, hogy a beruházás nemzetiössztermék-arányos szintje 27 százalék felett maradt. Válság idején, nagyon súlyos, egész európai piacokat megrázó válság idején, a mi exportpiacainkat megrázó válság idején a nemzetiössztermék-, tehát a GDP-arányos beruházási mutatónk 27 százalék fölött van. Meglepődnék, ha ez nem lenne az első háromban, de talán az első helyen is az Európai Unióban. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szó került itt az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatos változásokról. Ez egy nehéz téma, higgadtságot javaslok. Valóban az történt, hogy február 12-én 80 ezer ember kapott piros lámpát, vagyis megkapta azt a jelzést, hogy nem fizet tb-járulékot, és ezért nem vehet igénybe egészségügyi szolgáltatást. Ezeket az embereket az Államkincstár név szerint is nyilvántartja, hiszen oda kell befizetniük a járulékokat. Ebből a nyilvántartásból azt tudjuk, hogy ennek a 80 ezer embernek a fele nincs jelen a magyar munkaerőpiacon, vagyis külföldön dolgozik, és 11 százalék olyan van, aki semmilyen aktivitást nem mutatott. Tehát a mi becslésünk az - több mint becslés ez -, hogy a 80 ezer embernek körülbelül a fele, valamivel több mint fele külföldön van, tehát ide nem fizeti be a járulékát, ezért nem is veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Oda viszont befizeti, és nyilván ott veszi igénybe az egészségügyi ellátást. Van azonban a 80 ezer emberből 11, bocsánat, 13 százalék, akinek a megítélésében bizonytalanok vagyunk, hogy milyen anyagi helyzetben van (Arató Gergely: Milliomosok valószínűleg...); van közöttük, aki elég nehéz szociális helyzetben van, és ennek a 80 százaléknak a 7 százaléka pedig súlyos szociális helyzetben van. Ez tűnik ki az elemzésekből. Ezért az ezekbe a csoportokba tartozó személyeknek megnyitottuk a külön eljárás lehetőségét, ők kérelmezhetik a tartozás elengedését, átütemezését, és a jövőre nézve is kaphatnak kedvezményeket, mert nehéz helyzetben vannak. Ez az igazság; minden más, amit erről hallottak itt a Ház falai között, sajnos nem fedi a valóságot. Elhangzott még az is - azt hiszem, Tóth Bertalan képviselőtársam mondta -, hogy kivéreztetjük az önkormányzatokat; talán valaki Budapestről is beszélt, mindig ezt kapom meg. Szeretném, ha ugyanolyan higgadtan, ahogy eddig tettem, mondhatnék erről is néhány szót. 2020. december 31-én a fővárosnak a számláján összesen 122 milliárd forint volt. (Felzúdulás.) 74,9 milliárd állampapírban, 36,7 milliárd készpénzben, 10,4 milliárd pedig a Kincstárban. Tehát Magyarországon van olyan önkormányzat, amelynek a számláján 122 milliárd forint van. Kevés olyan önkormányzat van, aki nem cserélne ezzel az önkormányzattal. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ennél a helyzet még bonyolultabb, és nehéz kérdéseket is felvet, ugyanis ha megnézzük, hogy 2020-ban az összes állami támogatás, ami az Európai Unióból jött vagy a magyar költségvetésből ment, tehát ami politikai döntés alapján került valahova, arról azt tudjuk mondani: az összes forrás 44 százaléka, vagyis 3000 milliárd forint került Budapestre. Ez a kivéreztetés, kedves barátaim? (Nacsa Lőrinc: Hoppá!) Az összes forrás, az összes, államilag befolyásolt forrás 44 százaléka a fővárosba ment, és közben itt arról beszélnek, hogy kivéreztetik a fővárost?! Összehasonlításképpen mondom, hogy Baranya térségébe, abba a régióba 6 százalék ment, 6 - Budapestre 44! A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei nehéz sorsú térségbe ment 12 százalék, miközben Budapestre 44. A borsodi régióba ment 8, Budapestre 44. Ki vérezteti ki itt Budapestet, tisztelt hölgyeim és uraim?! Én azt szeretném mondani önöknek, hogy ezen az oldalon, a nemzeti oldalon sosem vontuk kétségbe, hogy egy erős Magyarországhoz nekünk erős fővárosra van szükségünk, mert a főváros nemcsak a budapestiek lakhelye, habár az is nagyon fontos, hanem a nemzet fővárosa. És a mi súlyunkat a világban bizony megszabja a főváros fejlettsége, a főváros súlya. Egy fővárost támogatni kell, sőt a fővárosnak fényes ruhában kell járnia, és mint látják, ez így is van. De azért némi megértést szeretnék önöktől kérni, és lássák be, hogy ilyen számok mellett, ha a következő időszakban esetleg mégis az történik, hogy az eddig 8-10-12 százalékos támogatásban részesülő régiók többet fognak kapni, a 44 százaléknyi Budapesté pedig csökken, akkor az nem lesz igazságtalan, tisztelt hölgyeim és uraim, hanem inkább az igazság felé fog bennünket elvinni. (Hosszan tartó taps a kormánypártok padsoraiból.) És nem kenyerem, de ha már szóba hozta a miniszterelnök úr a gyurcsányozást, akkor kell erről mondanom nekem is néhány szót. Először is, csak másodikok tudunk lenni ebben a műfajban. A legjobb a Jobbik. Idézem őket, olyan jókat mondtak. (Derültség a kormánypártok soraiból.) Idézet az alapító nyilatkozatból: „A Jobbik Magyarországért