Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 14. hétfő - 209. szám - Dr. Gyüre Csaba (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Miért nem csatlakozik hazánk az Európai Ügyészséghez?” címmel - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3333 Dr. Gyüre Csaba (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Miért nem csatlakozik hazánk az Európai Ügyészséghez?” címmel Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez, akinek a nevében Völner Pál államtitkár úr fog válaszolni. Megadom a szót képviselő úrnak. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! 2021. június 1-jén kezdte meg működését az Európai Ügyészség. Az új intézmény létrehozásának célja az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és egyéb bűncselekmények feltárása, kivizsgálása, a vád képviselete. Munkájának területe elsősorban az uniós kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos csalások feltárása, a hozzáadottérték-adóval történő csalások felderítése, az uniós költségvetés megkárosításából származó pénzeszközök kifehérítésére irányuló bűncselekmények feltárása, aktív és passzív hivatali vesztegetések vagy hűtlen kezelések vizsgálata, melyek sértik az EU pénzügyi érdekeit, továbbá a bűnszervezetben való részvétel kiderítése, ha a szervezett tevékenység az uniós költségvetés ellen irányul. Tisztelt Államtitkár Úr! Ezek mind olyan problémák, amelyet a magyar bűnüldöző szerveknek is vizsgálniuk kell, illetve kellene. Ezzel szemben azt látjuk, hogy az európai uniós pénzek tekintetében nagyon kevés, visszaéléssel kapcsolatos ügy jut el bírósági szakaszba, illetve ritkán történik felelősségre vonás. Hiába vannak feljelentések, akár az OLAF részéről is, azok vagy el sem indulnak, vagy általában nyomozati szakban befejeződnek. Ráadásul a Fidesz-KDNP-s kétharmad hozta meg azt a jogszabályváltozást is, hogy ha a feljelentő nem maga a sértett, akkor a nyomozás megszüntetése miatt még csak panasszal sem élhet a felsőbb nyomozati szervhez. Nyilván ez a szabály is azt segíti elő, hogy a zavarosban halászó, jogszabályokat szándékosan kijátszó vagy megszegő közpénzfelhasználónak a hatóságok által történő felelősségre vonása minél nehezebb legyen. Nem véletlen, hogy Magyarországon a korrupció ilyen mértékben felerősödött az utóbbi időben, sőt kijelenthetjük, hogy az rendszerszintűvé vált. Ebben a helyzetben csak egy kiemelt, független, korrupcióellenes ügyészség létrehozása és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás hozhatna javulást. De semmilyen formában nem látjuk a javulásra irányuló kormányzati szándékot. Az Európai Unió országai már jórészt csatlakoztak az Európai Ügyészség intézményéhez, vagy a napokban csatlakoznak ahhoz. Legutóbb a kimaradók közül Svédország jelentette be, hogy 2022-től ők is csatlakozni kívánnak, és mára odajutottunk, hogy hazánkon kívül csak Lengyelország, Dánia és Írország maradt ki. Bár Dániában és Írországban a csatlakozási szerződésben kikötötték, hogy erre lehetőségük legyen, sőt ezt Dániában még népszavazás is megerősítette. Látható az állampolgárok részéről is Magyarországon az a szándék, hogy szeretnék felszámolni a hazánkat sújtó korrupciót, hiszen nagyon nagy a támogatottsága az Európai Ügyészség gondolatának. Nyilván nem véletlen, hogy körülbelül 680 ezren már alá is írták az erre irányuló kérdőívet (Dr. Rétvári Bence közbeszól.), hogy csatlakozzunk ehhez a nemzetközi szervezethez. Tisztelt Államtitkár Úr! Fentiek alapján tehát azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy van-e Magyarországon kormányzati szándék a korrupció visszaszorítására. (Az elnök csenget.) Ha igen, hogyan kívánják azt megvalósítani? Csatlakozunk-e az Európai Ügyészséghez; ha nem, miért nem? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Államtitkár úré a szó. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Számunkra az Európai Ügyészségtől való távolmaradás szuverenitási kérdés (Tordai Bence: Hát persze!), és úgy gondoljuk, hogy az integrációnak vannak olyan területei, ahol a további együttműködés jelentősen csökkentené a tagállamok önállóságát, emellett a csatlakozás nem illeszkedik Alaptörvényünkhöz sem. Ne feledjük, hogy az összes európai tagállamnak, köztük Magyarországnak is joga van ahhoz, hogy kimaradjon ebből az együttműködésből. Minden kényszer, ami más irányba mutat, az Unió saját szabályait is
