Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 8. kedd - 208. szám - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2020. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:

3296 Z. Kárpát Dániel külön is kitért rá, sőt Bánki Erik is megtette ezt és Hadházy Sándor is, hogy áttekinthetőbb jelentést, digitális jelentést próbáltunk mutatni. Ezt nyilván egyrészt pont a vitában most nem részt vevő DK-s képviselő, Varju László említette meg nem is olyan régen, ’19-ben, hogy úgymond papírgyártás folyik az ÁSZ-ban. Ha a képviselő úr itt volna, el tudnám neki is mondani, de azért engedjék meg, hogy kitérjek rá: könnyű ilyet mondani, vádaskodni vele, de erről áttérni, hogy a papírról digitális alapra helyezzük, annak nagyon komoly technikai és humánpolitikai feltétele van, hogy értsenek ehhez az emberek, és meglegyen a technikai feltétele. Ehhez egyébként külön hozzá is szólt Bánki Erik, hogy igen, látja a képviselő úr is azt, hogy ehhez erőforrásokra, beruházásra, fejlesztésekre van szükség, és nagyon szisztematikus változtatási folyamatra, és az egész magyar államigazgatás, de az állampolgárok, vállalatok kapcsán, sőt a világban is olyan folyamatok zajlanak, amelyre, úgy gondolom, oda kell figyelni, és ezért is fontos az, hogy a Számvevőszék a múlt évben minimalizálta a papíralapú ellenőrzéssel kapcsolatos folyamatokat. Sőt, én úgy gondolom, egy nagyon jelentős minőségi változás is történt. Tehát én azt tudom mondani, hogy az új jelentési forma ’15-tőli megújításának is megvannak a tapasztalatai, amelyek alapján tovább próbáljuk a jelentéseink közérthetőségét növelni. Még mindig azt látom, az elhangzottakat is figyelembe véve, hogy nem mindenki számára tudunk elég érthető jelentést készíteni, a kollégáink nem tudják kellően a társadalmi relevanciáját az önök... Igyekszünk a törvények indoklását felhasználva bemutatni, hogy mit jelent egy-egy szabálytalanság léte vagy egy szabályosság betartása. Ezen valóban, én úgy gondolom, hogy tovább kell lépnünk, de nem lehet amellett elmenni, ha valóban tételesen dokumentált bizonyítékot, alátámasztott hibát, hiányosságot azonosítunk be. Tehát ezért a jövőben még inkább direktben figyelemfelhívó levelekkel próbáljuk a vezetés számára biztosítani azt a felismerést, hogy rámutassunk, hogy milyen hibák, hiányosságok vannak, de a nyilvánosság előtt ennek az értékelésére, értelmezésére szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni. Hiszen valóban, hogy egy számviteli törvény 62. § b) pontjával mi a probléma, ezt a legtöbb ember azért valószínűleg nem fogja tudni. Jó esetben reméljük, hogy a gazdálkodó szervezet első számú vezetője fogja érteni; sok esetben még ott is problémát látunk. Ezért rendkívüli fontosságú - éppen tavaly hangzott el itt az előző évi beszámoló kapcsán -, hogy helyezzünk még nagyobb súlyt a segítségre, a tanácsadásra. Én úgy gondolom, hogy ez az országgyűlési határozat, amit a Gazdasági bizottság benyújtott, a Számvevőszék vezetésének a szívéből szól. Nyilvánvalóan látjuk, és erre utaltam is, hogy ha rámutatunk a hiányosságokra, alapvetően a magyar közélet közpénzügyi vezetői java része, nagyon nagy hányada javítási szándékkal áll elé. Ki szeretné javítani, a jövőben a szabályok betartása mellett szeretné felhasználni a közpénzeket. És ezért én úgy gondolom, hogy ennek az eszközrendszerén érdemes továbbhaladnunk, hogy ellenőrzéseinkkel a hibákra rámutassunk, elsősorban a vezetők számára; a nyilvánosság számára világossá tegyük a hiba vagy a hiányosság természetét, vagy éppen a jogszabályok betartásából adódó következtetéseket próbáljuk meg egyértelműbbé tenni, természetesen alátámasztva bizonyítékokkal, és olyan, még egyszerűbb, átláthatóbb jelentéseket tudjunk adni, amelyek tényleg olvashatóak és megérthetőek. Én úgy gondolom, hogy ez egy jogos igény, törekednünk kell rá. Örömmel látom, hogy alapvetően azért az, hogy mit nem ellenőrzött az ÁSZ, legalábbis a múlt évben, ami már ellenőrizhető állapotban volt, abban alig hangzott el ma már kritika, ezért én úgy is tekintem, hogy látszik, hogy az az erőfeszítés, az úgynevezett lefedettsége az ellenőrzéseknek, az a bővítés, amit az ÁSZ végrehajtott módszertanában és technológiai megoldásában, az elnyerte az egyetértést. Tehát ma a kritika hiányát egy picit, azt tudom mondani, a korábbiakhoz képest javulásként értelmezzük. Elhangzott a vagyonnal kapcsolatos kérdéskör. Valóban, az állami vagyon ellenőrzésével kapcsolatban sorozatosan kapott a Számvevőszék is tanácsot, felhívást, kritikát, hogy mit, milyen módon ellenőrizzen. Én úgy gondolom, hogy azzal, hogy ’18-tól a zárszámadás és a vagyon éves ellenőrzése egy időszakra esik, párhuzamosan zajlik, az egyrészt nem teszi könnyűvé pont az ellenőrzött szervezeteknek az adatszolgáltatását, közreműködését. Tehát nekik nem könnyítjük meg, amikor most ilyen tájban, június-júliusban adatokat kérünk be a múlt évvel kapcsolatban, miközben a zárszámadáshoz is kötődnek, meg a következő évi tervhez is kapcsolódnak a nyári szabadság idejére mindezek a munkafolyamatok. De így tudjuk azt biztosítani, amit Z. Kárpát Dániel is kért, hogy a zárszámadás mellé a vagyonról is értékelést adjunk, és ez, ahogy tavaly és tavalyelőtt is sikerült, az idén is az van megcélozva, hogy 2020-ról a zárszámadás mellé külön jelentésben, a törvényeknek megfelelően egy önálló, közel egyidejű jelentésnek a kibocsátását tudjuk biztosítani. Egyébként a leltározás oldalán rengeteget lehet javítani, ami majd az országleltárnak egy valós, számviteli alapú hátterét teremti meg, szerintem ebben nagy előrelépés volt, de a jelentéseink, a ’18-as és a ’19-es ezt idézi, tehát engedjék meg, hogy azt ne vegyem elő részleteiben.