Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 8. kedd - 208. szám - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2020 című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

3267 Nyilván nagyon szép feladatokat látnak el, hiszen nagyon fontos a gyermekek jogainak a védelme, a fogyatékossággal élők védelme, a hajléktalanok, a kisebbségek jogainak védelme, de beszéljünk a környezetvédelemről, és talán a legfontosabb a jövő nemzedék védelme. De hát, azt gondolom, hogy ezek között nem lehet különbséget tenni. Mind a beszámoló, mind pedig most biztos úr is kitért arra, hogy véleményezési jogkörük van a jogalkotás terén, amit egy fontos területnek tartunk mi is. Itt említette azt, hogy milyen volt a nagyságrendje ezeknek, és hogy nagyon fájó az, hogy valóban 2018-ban 154 esetben kértek véleményezést, 2019-ben már alig több mint 100-at, és 2020-ra 33-ra csökkent ez a szám. Ez azért is furcsa számomra, mert az alapjogok tekintetében nincs ettől fontosabb fórum és hozzáértőbb fórum, mint önök, és azt gondolom, hogy a jogalkotó számára minden esetben a szakmának az a része, aki a legtöbbet foglalkozik vele, aki a legfelkészültebb, a legnagyobb rálátással rendelkezik, annak a véleményének a kikérése az egyik legfontosabb, hiszen a legautentikusabb, a legmegfelelőbb válaszokat éppen önöktől kapjuk. Valóban egy súlyos probléma, amit biztos úr is említett is, hogy nagyon rövid határidőket szabnak meg ilyenkor is, amikor véleményezni kell egy-egy javaslatot, egyegy jogszabályjavaslatot. Ezt már jeleztem egyébként korábban is, mert ugyanez jellemez más szerveket is, például az Országos Bírósági Hivatalnál is az ottani elnök úr, Senyei úr is jelezte, hogy nagyon rövidek ezek a határidők, nincs idő végigfuttatni a bírósági rendszeren, és úgy látszik, ugyanez a probléma fennáll. Tehát akkor, amikor ilyen gyorsan érkeznek be az Országgyűlésbe az ügyek, és nagyon sokszor azt tapasztaljuk, hogy a benyújtó kormány ki sem kéri a társadalmi egyeztetést, nem kíváncsi rá, akkor bizony ezek előfordulnak. És én nem a Covidnak tudom be ezt a 33-as számra történő csökkenést, hanem inkább az effajta törvényalkotás elszaporodása jellemző Magyarországon, ami véleményünk szerint egy rendkívül rossz folyamat, de nyilván megint nem önök a felelősek ezért, hanem a kormány, illetve a törvényhozó testület, illetve akik előkészítik a törvényeket. Nyilván itt a probléma véleményem szerint az ő oldalukon merül föl elsősorban. Valóban, a 2020-as év merőben új volt az önök számára is és nagyon sok mindenkinek a számára, hiszen a Covid-19 vírus megjelenése teljesen új helyzetet teremtett. Én azt gondolom, hogy nyilván ez legnagyobb, legfontosabb részben az egészségügyet érintette, és rajtuk csapódott le legjobban, de az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál is egy nagyon fontos változást hozott, hiszen a Covid-19 megjelenése, az újfajta jogalkotás és az új jogszabályok megjelenése, a rendeleti jogalkotás egyrészt érintette a szabadságjogokat, tehát az is korlátozódott, az utazás szabadságát, nyilván nemcsak országon belül, hanem az egész világon, nyilván a kapcsolattartást akár egy bentlakásos intézményben, akár a kórházakban, egyéb intézményekben, gyermekotthonokban, a kapcsolattartást szűkítette. Nagyon fontos az, amit biztos úr is említett, hogy erre vonatkozóan korábban nem volt semmiféle gyakorlat Magyarországon és szerintem máshol sem, hiszen ha megnézzük, ilyen típusú járvány legutóbb az első világháború után sújtotta Európát és az egész világot, amikor az úgynevezett spanyolnátha 1918-ban megjelent, és jelen volt ’19-ben és ’20-ban is, és akkor állította ilyen kihívások elé. Nyilván a mai modern világban teljesen más hozzáállást igényel, azonban tudjuk nagyon jól, nagyon sok protokoll, például egészségügyi protokoll már régen is kidolgozásra került, akár 500 évvel ezelőtt is a járványoknál. Itt történt is ezzel kapcsolatban már megállapítás, amikor megállapították, hogy vannak bizonyos dolgok az egészségügyben is, amelyek nem úgy történtek, ahogy kellett volna. Jó, ez nem a Coviddal kapcsolatos, de kiolvasható a 2020-as jelentésből, hogy a felvételkészítés általános tilalmát a kórházakban nem elég egy belső házirendben elrendelni. Én azt gondolom, hogy sok esetben nyilván az egészségügy problémái a társadalom széles rétegét érintik, és az egészséghez való alapvető jogát is érintik az embereknek. Tehát ha ezzel kapcsolatban kerül egy tájékoztatás akár a Facebookra, közösségi médiára, akkor nyilván nagyon kevés egy ilyenfajta szabályozás, és joguk van az embereknek megismerni az ott lévő problémákat. Igen, kiemeli biztos úr a jelentésében, hogy a fogyatékossággal élő személyek esetén is kulcskérdés a bentlakásos intézmények folyamatos monitorozása. Igen, ezt nagyon fontosnak tartjuk mi is. A korábbi jelentéseket is végigolvasva ugyanez vonatkozik a gyermekotthonokra is, ezeknek is a folyamatos monitorozása, ez is szerepel a jelentésben, hogy mennyire fontos feladat. Hiszen a korábbi években is láttuk, hogy milyen problémák merültek föl akár szexuális abúzusokkal kapcsolatban a gyermekotthonokban, akár az étkezési normákkal kapcsolatban korábbi jelentésekben, illetve a bentlakó és az ott dolgozók közötti konfliktusokkal, és még van egy nagyon fontos terület, amiről kevésbé szoktunk beszélni, ez a gyermekotthonok és a szomszédok között kialakuló konfliktusok és az együttélés kapcsolatának a vizsgálata. (12.00) Örülök, hogy a korábbi jelentésben és ebben is ezek már hangsúlyos szerepet kaptak, és ígéretet kaptunk, hogy a jövőben is ezeknek a folyamatos monitorozása meg fog történni.