Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. június 7. hétfő - 207. szám - A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetésé... - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK:

3219 Arról megint csak nem beszélnek, hogy maga a paksi bővítés egészen elképesztő hálózatfejlesztést, hálózatbővítést igényel, aminek a költségét megint csak nem számolják bele ezekbe a gigantikus és horrorisztikus költségekbe. És még egy dologra szeretnék már csak utalni. Sajnálom, hogy nincs itt már Steiner államtitkár úr, bár képviselőtársamat biztos érdekli ez a téma, mert ő azt mondta, hogy nem definiálták még, hogy hol lesz Magyarországon a mélygeológiai tároló, ahol a nagy aktivitású hulladékokat és a kiégett fűtőelemeket elhelyezik. Hát, dehogynem! Pontosan tudjuk, hogy van egy döntés, hogy kell mélygeológiai tároló, és arról is született döntés, hogy ezt kizárólag egy helyszínen, a Bodai Agyagkő Formáció térségében kutatják. Tehát bizony megszületett az a döntés, hogy ott akar a kormány ilyen mélygeológiai tárolót megvalósítani, és csak az elmúlt néhány évben, amióta Orbán Viktor miniszterelnök megígérte, hogy a térség hozzájárulása nélkül nem lesz ilyen objektum, azóta már 8 milliárd forintot erre elköltöttek. Tehát láthatjuk, hogy a kormány és Orbán Viktor is semmibe vette azt az ígéretet, amit tett a Pécsen és Baranyában élőknek. És látható, hogy ez a kérdés, ahogy sehol a világon, így Magyarországon sem megoldott, hogy mit kezdünk a nagy aktivitású nukleáris hulladékokkal és a kiégett fűtőelemekkel. És ezzel együtt is ez a javaslat teljes mértékben elfogadhatatlan, meggyőződésünk szerint ellentétes a magyar érdekekkel, így az LMP-frakció értelemszerűen nemmel fog rá szavazni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, képviselő úr. Megadom a szót Hajdu László képviselő úrnak, DK. (20.40) HAJDU LÁSZLÓ (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Ugyan egy hitelfolyósításnak az átütemezéséről szól az előterjesztés, de azt gondolom, tekintve, hogy ez az egész Paks II.-világ titkosított dokumentumokra épül, tehát nem sokat tudunk róla, hogy miért és mi a tartalma, ezért fölvetek a Fenntartható fejlődés bizottságának tagjaként és frakciótagként is két kérdést, ami valószínűleg nem befolyásolja ennek a megállapodásnak az aláírását, de rendkívül fontos ezt világosan a magyar parlament képviselőinek, de az ország népének is tudni. Az egyik az, hogy vízhűtéssel működő erőmű épül, és ennek a vízhűtésnek a fenntartható fejlődés szempontjából ott van jelentősége, hogy a Duna vízhozama, különösen a szárazidei vízhozama, amikor nincs az olvadásból és esőből érkező vízmennyiség - így hívjuk, hogy szárazidei víz -, nem lesz elegendő arra az időszakra a hűtés biztosításához az a kapacitás, amit a Duna teljes keresztmetszetében biztosít, amikor még körülbelül 8-10 évig működik a Paks I. is, és már működik a Paks II. De az is kérdés - és ez sincs műszakilag bebizonyítva, vagy legalábbis nem láthatjuk ezeket a dokumentumokat -, hogy amikor már a Paks I. leáll, a Paks II. ilyen megemelt kapacitással, hatalmas vízigénnyel, képes-e a Duna biztosítani - az egyetlen hűtési rendszer maga a Duna - ennek az erőműnek a vízhűtését. Egy alkalommal, amikor jártunk Pakson, megtekintettük részben a működő erőművet, másrészt akkor még csak a helyét, ahova építeni fogják, de azt gondolom, hogy ekkora bizonytalanságban, amikor lényegében a kormányzást jelentő vízhűtésről nem tudunk semmit, hogy az milyen veszélyeket tartalmaz. Merthogy vannak műszaki megoldások persze, például vízlépcsőt építenek, és akkor ugye, vízvisszatartással a hűtést megoldják. De akkor meg kell mondani őszintén, hogy készülünk egy akkora fenékgáttal, ami lényegében nem más, mint egy vízlépcső, és akkor vízvisszatartással próbáljuk a hűtést megoldani. Ez az egyik, amit szeretnék fölvetni egy ilyen hitelszerződés kérdésénél. A másik azzal függ össze, hogy ez az erőmű teljesen más technológia, más képzettséget igényel, és nagyon sok szakembert. A humán működtető személyzet képzése hol fog történni? Ha, mondjuk, ez Oroszországban történik - és nyilván ott történik, mert egyelőre itt, nálunk nem látható az, hogy az alapítványba vitt alapképző majd meg fogja-e tudni ezt oldani -, akkor ez a humán erőforrás biztosítása milyen garancia arra, hogy képesek vagyunk mi magunk üzemeltetni, vagy az a kérdés is fölmerül, hogy esetleg ezt gebinben az oroszok fogják nekünk működtetni. Ez a két kérdés eléggé kényes dolog ahhoz, hogy a titkosított dokumentumok nem ismeretéből adódóan ilyen butának tűnő kérdést tesz fel egy parlamenti képviselő. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: