Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 7. hétfő - 207. szám - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési alelnökről - Napirend előtti felszólalások: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
3130 DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: (Hangosítás nélkül:) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Elég sok szó esik a jövőről itt a Ház falai között. Az egy másik kérdés, hogy a legtöbb esetben (Dr. Rétvári Bence: Nem hallunk semmit! - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Jó ez így! Mondjad! - Működik a hangosítás.) nincsen jelen, hogy ezt meghallgassa. Ami a jövőt illeti, hogyha ez a kormány nem foglalkozna a jövővel, akkor nem született volna döntés a fiatalok adókedvezményéről: jövő januárban életbe lép. Maguknak még csak eszébe sem jutott, hogy adómentességet biztosítsanak. Önök nem erősítették a nyugdíjakat, hanem elvettek egyhavit; ez a kormány adja vissza azt az egyhavi, 13. havi nyugdíjat, amit maguk elvettek. Fokozatosan vissza fogjuk adni. Ezért van az, hogy a kormány foglalkozik a jövővel, hogy az egyetemek soha nem látott mértékű támogatásokat kapnak az előttünk álló években. Ami az egészségügyet illeti: valóban túl vagyunk a vírusválság legnehezebb hetein, és ez az oltásoknak köszönhető, azoknak az oltásoknak, amelyeket önök támadtak. Hogyha az önök javaslatai alapján mentünk volna, akkor nem tartanánk itt, akkor nem lenne nyitás, és most nem azon gondolkoznánk, hogy hogyan indítsuk újra a gazdaságot. Amit ön progresszív reformnak nevezett, az ennél egyszerűbb megfogalmazásban fizetős egészségügy, napidíj, vizitdíj. (Dr. Rétvári Bence: Így van!) Ha azt elfogadtuk volna, hogyha egy népszavazás nem kaszálta volna el, akkor minden egyes koronavírusos betegnek vaskosan bele kellett volna nyúlnia a saját zsebébe, hogy kifizesse az ellátást. Ami pedig a hálapénzt illeti, ez a kormány volt az, amelyik kivezette, nem megerősítette, hanem kivezette. Ami pedig a számokat illeti, ez a kormány az önök kormányaihoz képest 1700 milliárd forinttal költ többet az egészségügyre. Tehát nem ugyanannyit költünk, hanem sokkal-sokkal-sokkal többet, és ez nagyon sokat elmond arról, hogy kinek mennyire fontos ez az ágazat. Ön utalt az erőszakos jelenségekre. Na, odáig azért ne jussunk el, tisztelt frakcióvezető úr, hogy megpróbálják magukat áldozatnak feltüntetni! Semmiféle erőszak és erőszakkal való fenyegetés nem fér bele a magyar közéletbe! Jó lenne azt hinni, hogy ezt maguk is így gondolják, csak az a helyzet, hogy ezzel ellentétes politikát folytattak az elmúlt években, olyan politikát, amely az erőszakosságra és a provokációkra épít folyamatosan. Vegyük például a parlamenti színteret! Ha hangosbeszélővel kiabálnak, többek között a köztársasági elnök arcába közvetlenül, ha székeket foglalnak, ha megpróbálják megakadályozni a döntéshozatalt vagy elfoglalni a pulpitust, azzal azt üzenik, hogy ha így lehet viselkedni a parlamentben, a Ház falai között, akkor a Ház falain kívül még durvábban lehet viselkedni. Azt üzenik, hogy mindent lehet - márpedig nem lehet. Aztán nézzük a nyilvánosság más színtereit! Nem a kormánypárti politikusok fenyegettek újságírókat! Nem kormánypárti képviselő volt az, aki berontott egy szerkesztőségbe, fenyegetve az újságírót. Nem mi voltunk, hanem önök, valamennyien, gyakorlatilag minden párt részt vett benne. Berontottak egy tévészékházba, és ezek után még beszélnek erőszakosságról, hogy aztán az ön egyik alelnöke egyébként ruandai párhuzamot vonva fenyegessen újságírókat, egy másik baloldali képviselő meg arról elmélkedjen, hogy hogyan kellene majd a nem hozzájuk hasonlóan gondolkodó újságírókat eltiltani a foglalkozásuktól. (13.40) Ha mi mondtunk volna ilyet, akkor már rég a nemzetközi újságok címlapjain, illetve az Európai Parlament napirendjén lennénk, és önök jelentenének fel minket, ahogy szokták. Arra is jól emlékszünk, hogy egyértelműen arról beszéltek, nem tudják elítélni, ha egy épületet fizikai behatás ér. Na, az ilyen mondatoknak az egyértelmű következménye az, hogy az egyik baloldali pártvezető füstgránátot dobott a rendőrökre, vagy ahogy később megpróbálja az egészet letagadni: ejtett... - akkor már megpróbálja letagadni. Ez az önök politikája. Az a helyzet, hogy a baloldali fenyegetések a politikusokat is érintik. Ön pár nappal ezelőtt a kormánypárti politikusokat börtönnel fenyegette, nem egy konkrét ügyben, hanem úgy általában mindenkit. Úgy általában mindenkit! Tóth Bertalan közigazgatási dolgozókat fenyegetett cserével, és az ön felesége az alkotmánybíróknak küldött fenyegető üzeneteket. Ilyen előzmények után, tisztelettel arra kérem, hogy ne próbálják meg az áldozati szerepet, ne próbáljanak meg ebbe bújni; ha valóban szeretnének békésebb közéletet Magyarországon, akkor ne hozzák vissza a tanácsköztársasági stílusú fenyegetéseket. És egyébként is, túlságosan is élénken él bennünk egy nap emléke, az a nap, amikor önök és maga nemcsak fenyegettek, hanem rá is lőttek a saját népükre (Dr. Rétvári Bence: Így van!), és nincs annyi vicces mintázatú
