Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 1. kedd - 206. szám - Napirend utáni felszólalások: - VARJU LÁSZLÓ (DK):
3112 mértéke másfélszeresére növekedett még így is 2010 óta Magyarországon. Csak azért mondom, Tordai képviselő úr, mert ha ne adj’ isten, úgy alakul a történet, hogy kormányzati pozíció, akkor tudja, hogy kik lesznek a szövetségesei. Na, ezek azok a szövetségesek, akik az állami vagyont kivitték a piacra, nem közfeladat ellátására fordították, odaadták a haveroknak. Azokat a vagyonelemeket, amelyeket most a magyar felsőoktatásnak ad oda az Országgyűlés, azokat a vagyonelemeket külföldről kellett visszaszerezni. (20.00) Mert az ön mellett ülő Varju képviselő úr és dicső csapata fogta és külföldi tulajdonba adta, például, ha már a MOL-részvényeket ön felhozta, először egy osztrák ellenséges felvásárlást engedtek be, utána az egész pakettet hagyták átjátszani az oroszoknak. Onnan kellett nekünk 2010 után visszaszerezni. Most, innentől kezdve az a stratégiai vagyonelem a magyar felsőoktatást, tehetséggondozást és orvosutánpótlás-képzést fogja szolgálni. Önöknek ezzel van problémájuk. (Tordai Bence és Varju László folyamatosan közbeszól.) Önöknek ezzel van problémájuk! Sajnos, ez a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos nagy helyzet. Tehát minden, amit önök elmondanak (Varju László: Az igaz!) a felsőoktatás ügyében, egészségügy ügyében, a kultúra, a humán szektor területén, az valójában nem más, mint szemfényvesztés, mert ezek a területek önöknek nem fontosak, nem akarnak több vagyont adni. Mi ezt tudomásul vesszük, természetesen minden joguk megvan erre, csak arra szeretném kérni önöket, nem most kell, a ’22-es választásokat megelőzően, csak majd ’22 után, amikor újra nem fog sikerülni a választók bizalmát elnyerni, hogy akkor legalább arra gondoljanak majd, amit az elején mondtam, hogy mi volt a baloldalnak az eredeti szerepe, hogy mi az a szerep, amit be kellene tölteni, hogyan kellene visszaszerezni a választók bizalmát. Akkor, azt remélem, hogy újragondolják ezeket a politikáikat, mert különben nem fogunk tudni Magyarország megerősítése és újjáépítése érdekében együtt dolgozni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Nem véleményként, hanem tényként szögezem le, hogy a vita lényegesen rövidebb azáltal, hogy elnökölök és nem a képviselői helyemen ülök (Dr. Orbán Balázs: Akartam én is megjegyezni.), és ezt így aztán nem tehetem meg. Azt viszont tájékoztatásul közlöm, tisztelt Országgyűlés, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön, 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Napirend utáni felszólalások: Most napirend utáni felszólalások következnek. Ezek során elsőként a Demokratikus Koalíció képviselője, Varju László képviselő úr beszélhet: „Mi történik Újpesten?” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Valóban, rendszeresen van lehetőségem arra és élek is ezzel a lehetőséggel, hogy azokról a fontos eseményekről, amelyek egy nagyváros kerületében százezer embert érintően zajlanak, beszámoljak, illetve felhívjam a figyelmet azokra a tapasztalatokra, amelyek, azt gondolom, mindannyiunkat érdekelhetnek vagy érinthetnek. Éppen ezért ma is két-három olyan témát mindenképpen szeretnék érinteni, amely egy indulásban lévő vitát okozott, de helyzetet teremtett arra is, hogy a választópolgárok kifejthessék véleményüket. Az első téma, amelyre szeretném ráirányítani a figyelmet, a választókerületem közlekedési viszonyait befolyásolja, mégpedig ez egy nagyon régi kérdés, amely az Aquincumi híd kérdésében kialakult. Újpesten van egy északi összekötő híd, amelyen jelenleg is zajlik a vasúti közlekedés, a gyalogos- és kerékpáros közlekedés, autóval, villamossal vagy trolival azonban jóval nagyobb kerülővel lehet a Duna egyik oldaláról a másikra átjutni. Felmerül a kérdés, hogy egy új híd építése megoldást kínál-e arra a problémára, amely a térséget közlekedési értelemben befolyásolja. A forgalomcsillapítás hatása mellett a zaj- és légszennyezettség kérdését is érdemes figyelembe venni. Tehát egy valóságos hatástanulmányra van szükség ahhoz, hogy ezt meg lehessen ítélni. Mivel, ahogy említettem már, elég régóta zajlik ez a vita, ezért a Fővárosi Önkormányzat pontot kíván tenni ennek a régi ügynek a végére. Megvalósíthatóság vizsgálata mellett egy lakossági egyeztetés is indul arról, hogy egyáltalán szükség van-e erre a hídra vagy sem. Erre a lakossági egyeztetésre, erre az ügyre, témára,
