Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. június 1. kedd - 206. szám - Egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KÁLLÓ GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3101 Tisztelt Országgyűlés! A veszélyhelyzet alatt kormányrendeleti szintű szabályozás rögzítette a 4 milliárd forint alatti nettó árbevétellel, illetve mérlegfőösszeggel rendelkező kis- és középvállalkozások részére biztosított két helyiiparűzésiadó-könnyítést. (18.50) A szabályozás szerint a 2021. évben végződő adóévben az esetükben alkalmazandó adómérték nem lehet 1 százaléknál több, másrészt a 2021. évben csak az egyébként fizetendő adóelőleg 50 százalékát kell ennek az adózói körnek megfizetnie. Jelen törvényjavaslat ezt a veszélyhelyzeti szabályozást emeli a veszélyhelyzetet követő alkalmazhatóság érdekében törvényi szintre. Emellett a javaslat törvényi szintre emeli azt a helyi adóterhek növelését tiltó, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályozást is. A helyiiparűzésiadó-könnyítésnek az állami támogatások uniós jogával való összeegyeztethetősége vonatkozásában elmondható, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel biztosított helyiiparűzésiadó-könnyítések - legfeljebb 1 százalékos adómértéket, illetve 50 százalékos adóelőleg-mérséklést értek ez alatt - az uniós jog szerinti úgynevezett átmeneti támogatásnak minősülnek. E támogatás igénybevételének feltételeit a veszélyhelyzeti kormányrendelet biztosította, amit a javaslat törvényi szintre emel. A társadalombiztosítási ellátásra jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosításáról is szeretnék néhány szót szólni. A javaslat végleges szabályként beiktatja a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvénybe a veszélyhelyzetben már alkalmazott szabályt, amely alapján az a személy is jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, akinek nincs belföldön lakóhelye, de a Belügyminisztérium nyilvántartása alapján ténylegesen Magyarországon él. Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége ilyen esetben természetesen fennáll, kivéve, ha a magánszemély alanyi jogon jogosult az egészségügyi szolgáltatásra, mint például a nyugdíjasok, a gyermekgondozási ellátásban részesülők vagy az egyetemi hallgatók. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vezérszónoki felszólalásomban rávilágítottam a törvényjavaslat néhány fontos elemére, amelyek elfogadása szükséges a veszélyhelyzet idején bevezetett szabályokat a veszélyhelyzet végének időpontjától függetlenül törvényi szinten szabályozni annak érdekében, hogy a jogintézmények a rendes jogrendi működés keretei között is fennakadásmentesen alkalmazhatóak legyenek. Az elhangzottakra figyelemmel kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogatni szíveskedjenek a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kálló Gergely képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka következik. Parancsoljon! KÁLLÓ GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden szeretnék nem a körzetemet érintő dolgokra reagálni a javaslat kapcsán. A javaslat valóban sok lehetőséget biztosít, többek között a nemzeti vagyon csökkentésére és újabb kijátszására, akár az előbb említett alapítványokon keresztül. Államtitkár úrra reagálnék, ugye, a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban valóban visszadobott az Alkotmánybíróság nagyon helyesen több passzust. Szerintünk a két legfontosabb dolog, amin változtatni kell, az, hogy ha most túlórázom, akkor egy év is elegendő ahhoz, hogy ezt a túlórát kifizesse a munkáltató. Ezt mi szerettük volna megváltoztatni, illetve azt is szerettük volna megváltoztatni, hogy ha a munkavállaló nem hajlandó túlórára, akkor ne lehessen kirúgni. Ez a Vállalkozásfejlesztési bizottság elé is került, ahol önök leszavazták, mondván, hogy majd ebbe a törvénybe bekerül, és ez megnyugtatóan rendezni fogja ezt a két kérdést. Nem látjuk megnyugtatóan rendezve ezt a két kérdést. De talán térjünk át arra a részre, ami miatt én ma szót kértem, és utazzunk el képzeletben Dunaújváros és környékére. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az ördög a részletekben rejlik, szokták volt mondani. Ez egy 127 oldalas dokumentum, melynek a 3. oldalán egy körülbelül negyedoldalnyi rész van, ami Rácalmásnak ruház át földterületeket. Nem mindig szoktunk az ilyenen meglepődni, illetve felhorkanni, de most mégis olyan a helyzet, a politikai helyzet, hogy meg kell állnunk ezen a rövid részen, és meg kell találnunk az indokokat, hogy ez miért került be. Hát akkor, ha már elutaztunk képzeletben Dunaújváros és környékére, akkor képzeletben utazzunk az időben is! Segítek önöknek. Nem olyan rég egy új választókerületi elnököt neveztek ki Fejér 4. számú választókerület élére dr. Molnár Krisztián személyében. Dr. Molnár Krisztiánról azt kell tudni, hogy ő a Fejér megyei közgyűlés fideszes elnöke is. Ez még nem egy olyan durva dolog.
